A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A mozdony kifejezetten vontatási célra szolgáló, saját erőgéppel felszerelt vasúti vontatójármű, amely haszonteher (utasok vagy teheráru) közvetlen szállítására nem alkalmas (ellentétben a motorkocsival).
A vasúti közlekedés jellegzetessége, hogy a vasúti járműveknek csak egy csoportja, a vontatójárművek rendelkeznek önmaguk, illetve a hozzájuk kapcsolt járművek vontatásához (azaz a jármű, illetve járművek menetellenállásainak leküzdéséhez) szükséges gépi berendezéssel. A vasút történeti fejlődése során számos mozdonytípus született. A műszaki fejlődéssel párhuzamosan új és új erőgépeket építettek a mozdonyokba, új erőátviteli és vontatási rendszerek alakultak ki. Az egyes forgalmi feladatok ellátásához azoknak megfelelő, specializált konstrukciókat fejlesztettek ki.
A mozdonyok csoportosítása
A mozdonyok alapvetően csoportosíthatók:
- az alkalmazott erőgép,
- az ellátott vontatási feladat,
- a vasúti pálya nyomtávolsága,
- a vasúti pálya jellege,
- a vonóerő-kifejtés módja szerint.
Ez a szócikk alapvetően az első felosztást követi.
Erőgépek és erőátviteli rendszerek
A mozdony erőgépének feladata az energiahordozóban tárolt, vagy az energiaforrásból vételezett energia átalakítása a mozdony feladatának ellátásához szükséges mechanikai munkává. Az erőgép energiaellátásában lényeges különbség van a hőerőgépes (gőz-, dízel- és gázturbinás mozdonyok) és a villamos mozdonyok között. Az előbbiek a mozdony által szállított elsődleges energiahordozóban (a tüzelőanyagban) tárolt kémiai energiát a mozdonyba épített hőerőgéppel helyben alakítják át mechanikai munkává. A villamos mozdonyok a munkavégzéshez szükséges villamos energiát menet közben vételezik, a kifejezetten e célra kialakított vontatási villamoshálózatból.
Gőzmozdonyok
A gőzmozdony a vasutakon elsőként használt géperejű vontatójármű. Erőgépe egy gőzgép, amelynek működtetéséhez szükséges gőzt a jármű kazánjában állítják elő. A gőzmozdonyok legnagyobb hátránya a kicsiny energetikai hatásfok (~7%), a kis hatótávolság, az erősen szennyező üzem, a jelentős kezelési és fenntartási élőmunkaigény, valamint a kiszolgálószemélyzet nehéz fizikai igénybevétele. A gőzmozdonyokat Kína kivételével ma már kizárólag kedvtelésből használják. Hazánkban a nosztalgiára vágyó utazók elsősorban a kisvasutakon utazhatnak gőzvontatású vonaton.
Dízelmozdonyok
A dízelmozdony erőgépe, a hajtómotor, egy belsőégésű hőerőgép. Általában négyütemű, ritkábban kétütemű dízelmotor. A dízelmotor sajátossága, hogy terhelhetősége és leadott teljesítménye fordulatszámfüggő, alacsony fordulaton nem terhelhető, ezért járműhajtásra közvetlenül nem használható fel. Ennek kiküszöbölésére a hajtómotor és a hajtott tengelyek közé külön gépezeti egység, az úgynevezett "erőátvitel" beépítése szükséges. Az erőátvitel rendszerének kiválasztása általában a jármű feladatának megfelelően történik. Dízelmozdonyoknál jellemzően háromféle erőátviteli rendszert alkalmaznak. A dízel-mechanikus erőátvitel esetében a hajtómotor és a hajtott tengelyek közé egy – több fokozatban változtatható áttételű – fogaskerék-hajtóművet építenek, ez a kisebb teljesítményű mozdonyokra és a motorkocsikra jellemző megoldás. A dízel-hidraulikus erőátvitel esetében az energiaátvitelt áramló folyadék biztosítja. A dízel-villamos erőátvitel esetében pedig a hajtómotor egy villamos áramfejlesztőt (generátort) forgat.
Villamos mozdonyok
A villamos mozdonyok, vagy villanymozdonyok a külön e célra épített helyhez kötött villamoshálózatból nyert villamosenergiát alakítják át a vontatáshoz szükséges mechanikai munkává. Mivel a villamosenergia a vasúti vontatáshoz szükséges kapacitásban nem tárolható (bár kisvasutakon léteznek akkumulátoros villanymozdonyok), ezért a villamos mozdonyok üzeméhez feltétlen szükséges a táphálózattal való állandó kapcsolat. A táphálózat leggyakoribb kialakítási módja a felsővezetékes táplálás, ahol a villamos energiát a pálya felett elhelyezett felsővezetékből az ahhoz kapcsolódó áramszedőjével vételezi a jármű. Egyes – főként különleges – vasutaknál a táphálózat kialakítása harmadiksínes vagy alsóvezetékes rendszerű is lehet. A mozdony villamos erőátviteli berendezéseinek kialakítását elsősorban a villamos táphálózat feszültsége és frekvenciája határozza meg. Az európai vasutakon a történelmi fejlődés során több feszültségszint / frekvencia páros alakult ki. Ezeket gyűjtőnéven vontatási rendszereknek nevezzük. A villanymozdony gépezete tulajdonképpen egy áramátalakító, mely a vontatási rendszerre jellemző szintű és frekvenciájú feszültséget a vontatómotorok táplálásához szükséges szintű és frekvenciájú feszültséggé alakítja át. Az erőátvitel paraméterei úgy változtathatók, hogy ezzel a mozdony sebessége és vonóereje a teljes sebességtartományon jó hatásfokkal szabályozható legyen.
A villamos mozdonyoknál a vontatási munka előállításához szükséges energiaátalakításnak csak egy része játszódik le a járműben. Ennek köszönhetően a villamos mozdonyok teljesítmény-tömeg aránya a legkedvezőbb a mozdonyok között, így a vasútüzem adta méret- és tömegkorlátok miatt a legnagyobb vontatási teljesítmény a villamosmozdonyoktól várható.
A villamos vontatás legnagyobb hátránya a villamos mozdonyok használatához szükséges, helyhez kötött közműves felsővezeték-hálózat, a vontatási alállomások (áramátalakítók), és a vasútüzemi villamos elosztóhálózat) magas beruházási költsége.
Híres mozdonyok
- Rocket - gőzmozdony a hőskorból;
- Flying Scotsman - nagy sebességre képes brit gőzmozdony
- Union Pacific 4000 - az egyik legnagyobb gőzmozdony
- Kandó-mozdony
- MÁV 424 sorozat
- MÁV M61 sorozat, becenevén NOHAB a gyártója után, Magyarországon kultikus tiszteletnek örvendő dízelmozdony-sorozat
Mozdonyok a zenében
- Arthur Honegger: Pacific 231
- Sáry László: Etűdök gőzmozdonyokra
- Demjén Ferenc: Szerelemvonat
Irodalom
- Garrett, Hugh: Mozdony-enciklopédia (Athenaeum, 2004) (ISBN 9639471496)
- dr Sostarics György – dr Balogh Vilmos: Vasúti járművek (Tankönyvkiadó, 1991) (ISBN 9631831132)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.