A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd: kiejtése✩) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, a Mexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún. Zona Metropolitana) több mint 21 millió fő (2020-as adat), ezzel a világ egyik legnagyobb városa.[2] A települést magában foglaló közigazgatási egység 2016-ig a Distrito Federal (D. F.), vagyis a „Szövetségi Körzet” nevet viselte. Mexikóváros az országon belül önálló közigazgatási egységet alkot (melynek hivatalos rövidítése 2016 óta: CDMX), amely egyetlen államhoz sem tartozik.
Földrajz
Fekvése
Mexikóváros a Mexikói-fennsík déli részén terül el, délről a Vulkáni-kereszthegység csúcsai határolják. Területének nagy része a tengerszint felett körülbelül 2230–2250 méter magasságban fekvő sík terület, de a külső kerületek utcái már a hegyekre kúsznak fel. Legmagasabb pontja a délnyugati részen, a Tlalpan nevű kerületben emelkedő Ajusco (ennek két csúcsa a Cruz del Marqués és a Pico del Águila), melynek magassága a 3900 métert is meghaladja.[3]
Éghajlat
A város nagy területe miatt a hőmérsékleti és a csapadékadatok is eltéréseket mutatnak a különböző városrészekben. A belváros évi átlagos hőmérséklete 17–18 °C körül van, a csapadék mennyisége kb. 700 mm. A legmelegebb hónap a május 20 °C feletti átlaghőmérséklettel, a leghidegebb a január 15 °C alattival. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőséget, a téli hónapokban időnként gyenge fagyok is előfordulhatnak. A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány mm.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 30,5 | 32,0 | 32,5 | 34,5 | 35,5 | 33,5 | 29,5 | 29,5 | 30,0 | 30,0 | 30,5 | 30,5 | 35,5 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,6 | 25,0 | 27,4 | 28,0 | 27,9 | 26,0 | 24,8 | 25,1 | 24,8 | 24,6 | 24,3 | 23,4 | 25,4 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 14,6 | 15,9 | 18,4 | 19,7 | 20,3 | 19,6 | 18,6 | 18,8 | 18,6 | 17,6 | 16,2 | 15,1 | 17,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,6 | 6,7 | 9,4 | 11,3 | 12,8 | 13,2 | 12,5 | 12,4 | 12,3 | 10,7 | 8,1 | 6,7 | 10,2 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −2,5 | −1,0 | −0,5 | 5,0 | 7,5 | 7,5 | 8,0 | 6,0 | 4,5 | 2,5 | 0,5 | 0,0 | −2,5 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 5 | 10 | 28 | 69 | 129 | 146 | 112 | 111 | 52 | 5 | 4 | 677 |
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] |
Történelem
A várost Tenochtitlán néven az aztékok alapították 1325 körül.
1519 novemberében érkezett a vidékre Hernán Cortés konkvisztádor több száz katonával. A feljegyzések szerint elámultak a város szépségén, épületein, a kődomborművekkel és stukkókkal díszített piramisépítményeken.[5] Később, 1521 májusában azonban megkezdődött a város három hónapig tartó ostroma. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével a spanyolok megtörték az aztékok szervezett ellenállását. Augusztus 13-án partra szálltak a városban és aznap több mint 200 ezer lakost öltek meg.[6] Becslések szerint a hóditás során közel 300 ezer embert mészároltak le. Az azték főváros nagy része elpusztult az ostrom alatt; ami megmaradt belőle, azt a hódítók lerombolták.
A piramisok köveiből, azok helyén építették fel palotáikat, templomaikat és az új várost, ami bölcsője lett a mai metropolisnak, Mexikóvárosnak.
Az újjáépülés után az indián lakosság lassan visszatért ősei városába, és 1525-ben már 30 ezer lakosa volt.[5] 1535-ben az első alkirály megérkezésekor Új-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet 1551-ben alapították.
A gyarmati időszak alatt viszonylag békésen fejlődött. Miután a környező sekély tó részben kiszáradt, részben feltöltötték, terjeszkedésre is volt lehetőség.[5] 1821-ben lett a független Mexikó fővárosa.
Népessége
Az ENSZ 2016-os becslése alapján az agglomeráció lakossága 2030-ban mintegy 24-25 millió fő lehet, de már a 2010-es években is meghaladta a 20 millió főt.[7]
A város népességének változása (elővárosok nélkül):
Népességváltozás | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Vált. (%) |
1950 | 3 365 000 | — |
1960 | 5 479 000 | +62,8% |
1970 | 8 830 000 | +61,2% |
1980 | 13 027 000 | +47,5% |
1990 | 15 640 000 | +20,1% |
2000 | 18 457 000 | +18,0% |
2010 | 20 136 000 | +9,1% |
2020 | 21 800 000 | +8,3% |
Forrás: Mexico City Population |
A város közigazgatása
Szám | Kerület | Terület km²-ben |
Lakosság 2010 |
Népsűrűség fő/km² |
---|---|---|---|---|
01 | Álvaro Obregón | 93,67 | 727 034 | 7762 |
02 | Azcapotzalco | 34,51 | 414 711 | 12 017 |
03 | Benito Juárez | 26,28 | 385 439 | 14 667 |
04 | Coyoacán | 59,19 | 620 416 | 10 482 |
05 | Cuajimalpa de Morelos | 72,88 | 186 391 | 2558 |
06 | Cuauhtémoc | 32,09 | 531 831 | 16 573 |
07 | Gustavo A. Madero | 91,46 | 1 185 772 | 12 965 |
08 | Iztacalco | 21,84 | 384 326 | 17 597 |
09 | Iztapalapa | 124,46 | 1 815 786 | 14 589 |
10 | La Magdalena Contreras | 62,19 | 239 086 | 3844 |
11 | Miguel Hidalgo | 46,02 | 372 889 | 8103 |
12 | Milpa Alta | 268,63 | 130 582 | 486 |
13 | Tláhuac | 88,44 | 360 265 | 4074 |
14 | Tlalpan | 309,72 | 650 567 | 2101 |
15 | Venustiano Carranza | 33,07 | 430 978 | 13 032 |
16 | Xochimilco | 134,58 | 415 007 | 3084 |
Összesen | 1499,03 | 8 436 369 | 5628 |
forrás: Instituto Nacional de Estadística Geografía e Informática
Közlekedés
Közút
Pesero
A pesero tipikus félhosszú utasbusz (mikrobusz), amelyek 22 ülő utast és 28 álló utast szállíthat. 2007-ben a hozzávetőlegesen 28 ezer pesero a város utasainak 60%-át szállította.[8]
Légi közlekedés
Mexikóváros nemzetközi repülőtere a Benito Juárez nemzetközi repülőtér, ahonnan Mexikó és a világ többi országának számos más városa elérhető.[9] Bár az országban ez a legforgalmasabb reptér, világszinten nem tartozik a szűk élmezőnybe: egy 2011-ben és 2012-ben végzett felmérés szerint éves utasszáma (28 723 306 fő) alapján csak az 52. helyet foglalja el, a felszálló és leszálló járatok száma (370 136) alapján a 26., míg teherfogalma szerint (403 885 tonna) az 50. a világon. Latin-Amerika repülőterei között viszont kiemelkedő helyet foglal el: a járatok számában első, utasszám alapján csak São Paulo, teherforgalom alapján pedig csak São Paulo és Bogotá előzi meg.[10]
Metróhálózat
Mexikóváros metróhálózata 12 vonalból áll: az első kilencet 1-től 9-ig számozták, a következő kettő jele A és B lett, majd a 12-es következik. Mindegyik járat saját színnel rendelkezik. Üzemideje munkanapokon 5–24 óra, szombaton 1, vasárnap 2 órával később kezdődik.[11] A hálózatnak összesen 195 állomása van, melyekből 44-en van átszállási lehetőség más vonalra. A 195 állomás közül 115 föld alatti, 54 felszíni és 26 föld feletti emelt szitű.[12] A jegy ára igen alacsony, a világ legolcsóbbjai közé tartozik: 2013-ban is csak mindössze 3 peso volt (kb. 54 Ft).[13]
Kultúra
Színházak és kulturális intézmények
- Szépművészeti Palota: 1904 és 1934 között építették.
- Ballet Folclórico Nacional de México – Nemzeti folklórbalett.
- Auditorio Nacional – Nemzeti Auditórium
Múzeumok
- Instituto Nacional de Antropología e Historia – Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet
- Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
- Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
- Museo Nacional de las Culturas – Kultúrák Nemzeti Múzeuma (a Nemzeti Palota épületében)
- Soumaya Múzeum – művészeti múzeum két telephelyen
- El Borceguí Cipőmúzeum
Igazi különlegesség a Cuauhtémoc kerületben, a Colonia Juárez városrészben található Csokoládémúzeum (Mundo Chocolate, rövidítve MUCHO), ahol mindent megtalálhatunk kiállítva, ami csak a kakaóbabbal, a kakaóval és a csokoládéval kapcsolatos, és a hozzá tartozó csokoládézókban a látogató meg is ízlelheti, az üzeletekben meg is vásárolhatja, amit a kiállításokon látott.[14]
Oktatás
A város egyetemei:
- Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (Universidad Nacional Autónoma de México) – 1551-ben alapított egyetem.
- Universidad Tecnológica de México
- Mexikóvárosi egyetem
- Universidad Iberoamericana
- Universidad Intercontinental
- Universidad Pedagógica Nacional
- Universidad Panamericana
Látnivalók
Főbb látnivalók:
- Városi katedrális (Catedral Metropolitana)
- Építését 1573-ban kezdték, alapanyagául Tenochtitlán azték főpiramisának köveit használták.
- Templo Mayor
- A városi katedrális mellett van.
- Chapultepec Kastély (Castillo de Chapultepec)
- A kastély építését 1795-ben kezdték, később Habsburg Miksa birodalmi palotája lett, majd elnöki otthonként szolgált.
- Chapultepec Park (Bosque de Chapultepec)
- Guadalupei bazilika (Basílica de Nuestra Señora de Guadalupe)
- A város északi végében emelték. Itt vannak Mexikó legfontosabb vallásos témájú festményei.
- Három kultúra tere (Plaza de las Tres Culturas)
- Itt együtt láthatjuk három kultúra építészetének darabjait; egy azték szertartási központ romjait, egy 16. századi spanyol gyarmati templomot és a Külügyminisztérium modern épületét.
- Az Heras y Soto grófok palotája
- Auditorio Nacional (hangverseny- és rendezvényközpont)
- Mercado de la Merced (piac)
Felhőkarcolók
- Terület
- Paseo de la Reforma
- Santa Fe
- Toronyházak
Múzeumok
- Nemzeti Történelmi Múzeum
- Soumaya Múzeum
- Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum
- Szépművészeti Palota: Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Építészeti Múzeum
A környéken
Városkép, magas épületek
Bár Mexikóban gyakoriak a földrengések, és Mexikóvárosban is több pusztító erejű rengés is előfordult már (például 1985-ben[15]), mégis egyre több és egyre magasabb felhőkarcolót építenek itt, főleg a Paseo de la Reforma térségében. 2017-ig folyamatosan mexikóvárosi épület volt az ország legmagasabb épülete (például a Torre Ejecutiva Pemex, majd a Torre Mayor, később a Torre BBVA Bancomer, végül a 246 méter magas Torre Reforma),[16] azonban 2017-ben mindezeket túlszárnyalta a San Pedro Garza Garcíában felavatott Torre KOI.[17]
Legmagasabb épülete, a Torre Reforma
Gazdaság
A város Latin-Amerika egyik legfontosabb gazdasági központja. Egy tanulmány szerint a Mexikóváros GDP-je 2009-ben 390 milliárd dollár volt, amellyel a világ nyolcadik leggazdagabb városa és a leggazdagabb Latin-Amerikában.[18]
Egy 2014-es tanulmány szerint Mexikóváros tágabb régiója 404 milliárd amerikai dollár (PPP) bruttó hazai terméket termel. Gazdaságilag ekkor a világ legerősebb nagyvárosi régióinak rangsorában a 19. helyet szerezte meg.[19]
Az ország ipari termelésének több mint a fele Mexikóvárosban vagy annak közelében keletkezik. Gyógyszereket, vegyszereket, textil- és elektronikai cikkeket, acél- és szállítóeszközöket, valamint könnyűipari termékeket, élelmiszereket és fogyasztási cikkek széles választékát gyártják itt.
A nagyváros egy kialakulóban lévő ipari öv központja, amely a nyugati Guadalajarától a keleti Mexikói-öböl partján fekvő Veracruzig húzódik. A tőzsdéje Latin-Amerikában az egyik legnagyobb.
2015 márciusában magyar kereskedőház is nyílt itt.[20]
2002-ben Mexikóvárosnak a humán fejlettségi index értéke 0,915 volt,[21] amely megegyezett Dél-Koreáéval.
Sportszerkesztés
Guadalajara mellett Mexikóváros az ország legkedveltebb sportjának, a labdarúgásnak az egyik fellegvára. Amellett, hogy a mexikói labdarúgó-válogatott legtöbb mérkőzését itt, az Estadio Azteca stadionban játssza, a legsikeresebb klubcsapatok többsége is mexikóvárosi. A Club América, a Cruz Azul és a Pumas UNAM egy 2013-as felmérés szerint az ország négy legnépszerűbb csapata közé tartozik,[22] de sokáig itt játszott a Necaxa is, amely 2003-ban költözött Aguascalientesbe.[23] Szintén mexikóvárosi klub a CF Atlante, amely azonban 2007 és 2020 között Cancúnban szerepelt.[24]
Mexikóváros több, világviszonylatban is jelentős sporteseménynek adott otthont, többek között itt rendezték az 1968-as nyári olimpiai játékokat, valamint az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság számos mérkőzését, köztük a döntőket is.
Testvértelepülésekszerkesztés
- Los Angeles (USA) (1969)
- Nagoja (Japán) (1978)
- San Salvador (El Salvador) (1979)
- Madrid (Spanyolország) (1983)
- Cuzco (Peru) (1987)
- Chicago (USA) (1987)
- Szöul (Dél-Korea) (1992)
- Berlin (Németország) (1993)
- Havanna (Kuba) (1997)
- Kijev (Ukrajna) (1997)
- Peking (Kína) (2009)[25]
- Santa María Huatulco (Mexikó) (2011)[26]
- Nicosia (Ciprus) (2012)[27]
Képekszerkesztés
Felhőkarcolók a Paseo de la Reforma térségében
További információkszerkesztés
- Hivatalos oldal (spanyol)
- Turistainformációk Archiválva 2013. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Vogel Dávid., MAX Egy Habsburg a mexikói trónon
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 28.)
- ↑ La Zona Metropolitana "devora" a municipios (spanyol nyelven). 2013. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ INEGI – A Szövetségi Körzet domborzata (spanyol nyelven) (PDF). 2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)[halott link]
- ↑ a b c Viczenik Dénes: Mexikó
- ↑ 1521. augusztus 13. | Cortez elfoglalja az aztékok fővárosát
- ↑ Mexico City, Mexico Metro Area Population 1950-2021. www.macrotrends.net. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20090815115257/http://www.setravi.df.gob.mx/vialidades/transporte_vialidad.html
- ↑ A repülőtér honlapja (spanyol nyelven). 2012. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
- ↑ Statisztika a legforgalmasabb repülőterekről (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 30.)
- ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – vonalhálózat (spanyol nyelven). 2011. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – a metró számokban (spanyol nyelven). 2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – a jegy ára (spanyol nyelven). 2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A Csokoládémúzeum honlapja (spanyol nyelven). 2013. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
- ↑ El sismo del 19 de septiembre de 1985 (spanyol nyelven). 2020. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ Torre Reforma, el nuevo edificio más alto de la Ciudad de México (spanyol nyelven). Expansión, 2016. május 26. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
- ↑ El tamaño sí importa… y México se queda corto. Arena Pública, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. február 20.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20110504031739/https://www.ukmediacentre.pwc.com/imagelibrary/downloadMedia.ashx?MediaDetailsID=1562
- ↑ Alan Berube, Jesus Leal Trujillo, Tao Ran, and Joseph Parilla: Global Metro Monitor. In: Brookings. 22. Januar 2015
- ↑ Szijjártó Péter megnyitotta a mexikóvárosi magyar kereskedőházat. Magyar Hírlap, 2015. március 27. 2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
- ↑ Archivált másolat. 2011. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
- ↑ Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ A Necaxa honlapja – történet, 4. rész (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 23.)[halott link]
- ↑ A Club Atlante honlapja – történet (spanyol nyelven). 2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ Beijing y la Ciudad de México firmaron convenio de hermanamiento (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
- ↑ Firman convenio de hermanamiento Huatulco y la ciudad de México (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 24.)[halott link]
- ↑ Se inician gestiones para hermanamiento entre la ciudad de Nicosia y la Ciudad de México (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. május 24.)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.