A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1894
1894 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1894 |
Ab urbe condita | 2647 |
Bahái naptár | 50 – 51 |
Berber naptár | 2844 |
Bizánci naptár | 7402 – 7403 |
Buddhista naptár | 2438 |
Burmai naptár | 1256 |
Dzsucse-naptár | -17 |
Etióp naptár | 1886 – 1887 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1949 – 1950 |
Shaka Samvat | 1816 – 1817 |
Kali-juga | 4995 – 4996 |
Holocén naptár | 11894 |
Iráni naptár | 1272 – 1273 |
Japán naptár | 2554 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4590–4591 |
Kopt naptár | 1610 – 1611 |
Koreai naptár | 4227 |
Muszlim naptár | 1311 – 1312 |
Örmény naptár |
1343 ԹՎ ՌՅԽԳ |
Thai szoláris naptár | 2437 |
Zsidó naptár | 5654 – 5655 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek
Évek: 1889 – 1890 – 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 – 1897 – 1898 – 1899
Események
Határozott dátumú események
- január 7. – W.K. Dickson szabadalmat kap a mozgófilmre.
- március 17. - Somossy Károly a Nagymező utca 17. sz. alatt megnyitja a Somossy Orfeumot (ma Budapesti Operettszínház néven ismert)
- március 20. – Kossuth Lajosnak, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc vezetőjének halála Torinóban.
- április 1. – Kossuth Lajos temetése Budapesten.
- április 30. – A sárvári cukorgyár megalapítása.
- május 19. – Bulgáriában megbukik Sztefan Sztambolov osztrákbarát kormánya.
- május 21. – Megnyílik a Manchesteri hajócsatorna.
- május 21. – Visszaérkezett föld körüli útjáról a Saida vitorlás Polába.
- június 23. – Pierre de Coubertin kezdeményezésére Párizsban a Sorbonne-on az olimpiai játékok felújítására megalapítják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, Kemény Ferenc társalapító révén kezdettől Magyarország tagságával.
- június 30. – Megnyitják – az azóta London egyik jelképévé vált – Tower-hidat.
- július 4. – Elwood Haynes amerikai mérnök az indianai Kokomóban sikerrel kipróbálja az óránként 10–11 km-es sebességgel haladó, 1 lóerős, egyhengeres járművét. (Az autó a legrégebbi fennmaradt amerikai gépkocsi.)[1]
- október 15. – Alfred Dreyfus letartóztatásával megkezdődik a Dreyfus-ügy.
- október 23. – Budapesten megnyílik a négyemeletes, eklektikus stílusú New York-palota.
- november 1.
- Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését.
- Első alkalommal jelenik meg a „Billboard Advertising” (a későbbi „Billboard”) az Ohio állami Cincinnatiban. (A 8 oldalas havilap ára 10 cent volt, éves előfizetése 90 cent.)
- november 2. – Megépül a Duna alatti – Káposztásmegyer-palotasziget közötti – vízszállító alagút (bujtató). (Magyarországon ez volt az első folyam alatt épített alagút.)[2]
- december 22. – Lezárul a Dreyfus-per. (A haditörvényszék Dreyfust életfogytiglani száműzetésre ítéli és hazaárulónak bélyegzi. Tárgyalása az európai civilizáció első koncepciós pere.)[3]
Határozatlan dátumú események
- A Nemzeti Szalon megalapítása Budapesten.
- Németország létrehozza a távol-keleti cirkáló osztályát 4 hajóval, a távol-keleti német érdekek védelmére és a csendes-óceáni gyarmatokkal való kapcsolattartás biztosítására.[4]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1894-ben
1894 a tudományban
- A magyar Mathematikai és Physikai Társulat (második) évi rendes közgyűlésén, egy Szily Kálmán által indítványozott, és elfogadott határozat szerint, „szerény emlékkövet” állított Bolyai János addig jeltelen sírja fölé.[5]
1894 a vasúti közlekedésben
1894 az irodalomban
1894 a filmművészetben
- január 7. – W.K. Dickson szabadalmaztatja a mozgófilmet.
- január 7. – Thomas Alva Edison a Black Maria filmstúdióban filmre veszi segédje, Fred Ott tüsszentését egy Kinetoszkóppal.
- április 14. – A Kinetoszkóp első hivatalos bemutatójára került sor New Yorkban a Broadway 1155. alatt, a Holland Testvérek Mozgófilm Klubjában.
1894 a sportban
- július 22. – Párizs–Rouen futam volt az első Automobil verseny, a Le Petit Journal párizsi újság szervezte.
Születések
- január 1. – Satyendra Nath Bose, matematikus († 1974)
- január 3. – Zazu Pitts, színésznő († 1963)
- január 8. – Tkálecz Vilmos, a Vendvidéki Köztársaság alapítója († 1950)
- január 17. – Szőnyi István, festőművész († 1960)
- január 31. – Konrád Ignác, festő- és szobrászművész († 1969)
- február 8. – King Vidor, magyar származású amerikai filmrendező († 1982)
- március 8. – Wäinö Aaltonen, finn szobrász, festő († 1966)
- február 14. – Jack Benny a színpad, a vászon, az éter és a képernyő sztárja († 1974)
- március 15. – Aba-Novák Vilmos, festőművész († 1941)
- március 20. – Hans Langsdorff német kapitány († 1939)
- április 5. – Zsedényi Béla, miskolci jogászprofesszor († 1955)
- április 13. – Derkovits Gyula, magyar festő és grafikus († 1934)
- április 16. – Anatolij Pavlovics Rjabov, erza nyelvész, pedagógus, az erza nyelv első professzora († 1938)
- április 28. – Molnár C. Pál, festőművész († 1981)
- május 11. – Zádor Jenő magyar zeneszerző († 1977)
- május 22. – Sarlay István császári és királyi katonatiszt, magyar királyi csendőrtiszt, az Első Magyar Kartonlemezgyár Rt főtisztviselője († 1962)
- június 6. – Álgyay Hubert Pál, hídmérnök († 1945)
- június 13. – Jacques Henri Lartigue, francia festő, amatőr fotográfus († 1986)
- június 19. – Alekszandr Jakovlevics Hincsin, szovjet-orosz matematikus (valószínűségszámítás, információelmélet, számelmélet) († 1959)
- június 25. – Hermann Oberth, fizikus, az űrkutatás egyik úttörője († 1989)
- július 1. – Henryk Sławik vértanúságot szenvedett lengyel diplomata, embermentő († 1944)
- július 2. – André Kertész, magyar származású fotóművész († 1985)
- július 6. – Csurka Péter, újságíró, író († 1964)
- július 7. – Mihály Dénes, gépészmérnök († 1953)
- július 8. – Pjotr Leonyidovics Kapica, szovjet fizikus († 1984)
- július 25. – Gavrilo Princip szerb nacionalista, az I. világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet végrehajtója († 1918)
- július 29. – Csokonai Vitéz Gizella, költő († 1965)
- augusztus 12. – Miskolczy Dezső, orvos († 1978)
- augusztus 30. – Ujszászy István, vezérőrnagy († 1948)
- szeptember 9. – Gulácsy Irén, író († 1945)
- szeptember 13. – Julian Tuwim, lengyel költő († 1953)
- szeptember 15. – Jean Renoir, rendező († 1979)
- Szeptember 27. – Lothar von Richthofen az első világháború ötödik legeredményesebb vadászpilótája 40 légigyőzelmével († 1922)
- október 7. – Del Lord, rendező († 1970)
- október 18. – Déry Tibor, író († 1977)
- október 20. – Olive Thomas, színésznő († 1920)
- november 13. – Göllner Mária, magyar művelődéstörténész, antropozófus, a magyarországi Waldorf-pedagógia megteremtője († 1982)
Halálozások
- január 12. – Pereszlényi János (1831–1894) győri református lelkész, újságíró, lapszerkesztő (* 1831)
- március 2. – Jubal Anderson Early az amerikai polgárháború konföderációs, déli erőinek tábornoka volt, emellett sikeres jogi pályafutás állt mögötte (* 1816)
- március 12. – Paulay Ede, színész, rendező, műfordító (* 1836)
- március 20. – Kossuth Lajos, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc vezetője (* 1802)
- április 10. – Szabó József geológus (* 1822)
- április 7. – Házmán Ferenc magyar jogász, politikus, Buda utolsó polgármestere (* 1810)
- június 5. – Marcelina Czartoryska lengyel hercegnő, zongoraművész, Chopin tanítványa (* 1817)
- november 20. – Anton Grigorjevics Rubinstejn orosz zongoraművész, zeneszerző, karmester (* 1829)
- december 3. – Robert Louis Stevenson, skót író (* 1850)
- december 13. – Xántus János természettudós, utazó, néprajzkutató, az MTA levelező tagja (* 1825)
Jegyzetek
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 11. köt., GYÓ–HER, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6805-8, 293. oldal
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1883–1918.” 6-7. szám, 50. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Tisztánlátók klubja. In.: HVG. XXXIX. évfolyam, 2017/34. (1990.) szám, 46. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Klemensits Péter: Az első világháború kitörése a Távol-Keleten és az 1914-es hadműveletek. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 695. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Mathematikai és Physikai Lapok XII. (1903); kiadja a Mathematikai és Physikai Társulat. A Mathematikai és Physikai Társulat évi rendes közgyűlése, 238-246. o.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1894 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1894
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.