A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1953 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1953 |
Ab urbe condita | 2706 |
Bahái naptár | 109 – 110 |
Berber naptár | 2903 |
Bizánci naptár | 7461 – 7462 |
Buddhista naptár | 2497 |
Burmai naptár | 1315 |
Dzsucse-naptár | 42 |
Etióp naptár | 1945 – 1946 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2008 – 2009 |
Shaka Samvat | 1875 – 1876 |
Holocén naptár | 11953 |
Iráni naptár | 1331 – 1332 |
Japán naptár | 2613 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4649–4650 |
Kopt naptár | 1669 – 1670 |
Koreai naptár | 4286 |
Muszlim naptár | 1372 – 1373 |
Örmény naptár |
1402 ԹՎ ՌՆԲ |
Thai szoláris naptár | 2496 |
Zsidó naptár | 5713 – 5714 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958
Események
- január 3. – Rákosi Mátyás Lóránt utcai villájában letartóztatják – a Minisztertanácsnak alárendelt Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezetőjét – Péter Gábort és feleségét.[1]
- január 13. – Alkotmányreform Jugoszláviában. (Összevonják a skupština eddigi 2 házát, s az ún. termelők tanácsa a parlament másik kamarájává válik.)[2]
- január 14. – A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság élére Tito kerül.[3]
- február 1. – Hollandia délnyugati részén 2000 km²-nyi területet önt el az Északi-tenger. (Az áradás 1835 ember halálát okozta.)[4][5]
- február 28. – Görög–török–jugoszláv barátsági és együttműködési szerződés.[2]
- március 5. – A szovjet generalisszimusz, Sztálin halála.[1]
- március 14. – Váratlanul meghal Klement Gottwald csehszlovák köztársasági elnök.[6]
- március 21.
- A csehszlovák nemzetgyűlés Antonín Zápotockýt választja köztársasági elnökké.[6]
- Csehszlovákiában új kormány alakul Viliam Široký-val az élen.[6]
- március 30. – Dekrétum az új jugoszláv mezőgazdasági és parasztpolitikáról.[2]
- április 24. – A Krakkó melletti Nova Hutában épített új vas- és fémműben megkezdődik a termelés.[7]
- május 22. – Jugoszláviában a paraszti földtulajdon maximumát 30 hektárról 10 hektárra szállítják le.[2]
- május 29. – Sir Edmund Hillary és Tendzing Norgaj elsőként mászta meg a Mount Everestet (tszf. 8848 m).
- május 30. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a pénzreformról, ami a későbbiekben hozzájárul a pénzügyek stabilizálásához.[6]
- június 2. – Londonban megtartják II. Erzsébet brit királynő hivatalos koronázási ünnepségét.
- június 8. – Államellenes tevékenység és hazaárulás vádjával perbe fogott Sándor István szalézi szerzetest kötél általi halálra ítélik és kivégzik. (A harminckilenc éves szerzetest Ferenc pápa hozzájárulásával 2013-ban avatják boldoggá.)[8]
- június 13–16. – Moszkvában – Sztálin halála után – Rákosit a szovjet vezetők addigi politikájáért keményen megbírálják, megszüntetik egyeduralmát, a miniszterelnöki tisztséget át kell adnia Nagy Imrének.[9]
- június 17. – Kelet-Berlinben kitör a felkelés a munkanormák és a kommunisták ellen.
- június 26. – Pozsonyban megalapítják a Szlovák Tudományos Akadémiát.[6]
- június 27–28. – Az MDP Központi Vezetőségének ülése. (Rákosi Mátyás önkritikát gyakorol, bevallja, hogy felelősség terheli a klikkszerű vezetés és a törvénytelenségek kialakulásában. Beválasztják a Politikai Bizottságba. Megszüntetik a főtitkári tisztséget, ezután Rákosi első titkárként vezeti a pártot.)[9]
- július 2. – Az MDP KV június végi ülése után új kormány áll fel, élén Nagy Imrével, aki a parlament elé terjeszti reformer programjavaslatát.
- július 3. – A Nanga Parbat (tszf. 8126 m), első megmászása.
- július 27. – Panmindzsonban aláírják a koreai fegyverszüneti egyezményt az észak-koreai–kínai szövetség és az ENSZ-erők között.[10]
- augusztus 12. – A Szovjetunió felrobbantja az első hidrogénbombáját Szibériában.
- augusztus 13. – Irán sahja, Mohammad Reza Pahlavi meneszti karizmatikus miniszterelnökét, Mohammad Moszaddeget, aki nem hajlandó távozni, és külföldre kényszeríti az uralkodót.
- augusztus 17. – Rákosi Mátyás hozzájárul Kállai Gyula ügyének felülvizsgálatához.[9]
- augusztus 19. – A részben amerikai és brit hírszerzés – a CIA és az MI6 – által felbujtott tömegek, katonai vezetők és politikusok segítségével elsöprik Moszaddeg rendszerét. (A puccsot követően a sah restaurálja hatalmát.)[11]
- augusztus 24. – Lengyelország elengedi a Német Demokratikus Köztársaság jóvátétel-fizetési kötelezettségeit.[7]
- szeptember 4–5. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülésén Antonín Novotný-t választják a párt első titkárává.[6]
- szeptember 6. – A CDU a szavazatok 45%-ával megnyeri a második általános parlamenti választást az NSZK-ban. Második helyen az SPD (28,8%), harmadik helyen az FDP (9,5%) végez.
- szeptember 15. – Kopernikusz kéziratos művét, a De revolutionibus orbium coelestiumot Csehszlovákia Lengyelországnak adományozza.[7]
- szeptember 26. – A lengyel állam és a katolikus egyház között kiéleződnek az ellentétek, miután Stefan Wyszyński varsói érseket, Lengyelország prímását letartóztatják és bebörtönzik. (A katolikus egyház nem sokkal később támogatásáról biztosítja a kommunista vezetést.)[7]
- október 31. – Rákosi a párt kibővített KV-ülésén előterjesztésében sürgeti a „baloldali szektaszellem elleni” fellépést.[9]
- november 25. – A londoni Wembley Stadionban a magyarok 6:3-ra legyőzik a 90 éve veretlen Angliát.
- december 1. – Hugh Hefner kiadta a Playboy első számát a felöltözött Marilyn Monroe-val a címlapon és ruhátlanul a belső oldalakon.
- december 3–5. – A CSKP KB ülésén bírálják a „személyi kultusz” egyes jelenségeit, de felszámolásukra nem tesznek érdemi lépéseket.[6]
- december 20. – A Borba című jugoszláv lapban megjelenik Milovan Đilas „Általános és különös” címet viselő írása, melyben az egypártrendszert bírálja.[2]
- december 24. – Péter Gábor államvédelmi altábornagyot, az ÁVH korábbi vezetőjét a Budapesti Hadbíróság, mint elsőfokú bíróság zárt tárgyaláson – első rendű vádlottként – bűnösnek mondja ki és életfogytiglani börtönre ítéli.[1]
- karácsony körül – Rákosi Moszkvában kölcsönért „kilincsel” a magyar gazdaság fizetőképességének megőrzése érdekében.[9]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1953-ban
1953 a filmművészetben
1953 a színművészetben
- A Jászai Mari-díj alapítása.
1953 az építészetben
- Az Ybl Miklós-díj megalapítása.
1953 a tudományban
- Francis Harry Compton Crick, James D. Watson és Maurice Hugh Frederick Wilkins az addigi összes DNS-ről létező információt összegyűjtve megszerkesztik fémlapocskákból a DNS kinézetét. 1962-ben, amikor elektronmikroszkóppal megtekintették, és bebizonyosodott, hogy valóban úgy néz ki, ahogy azt ők megszerkesztették orvostudományi Nobel-díjjal lettek jutalmazva.
1953 a légi közlekedésben
1953 a vasúti közlekedésben
- December 24. – Új-Zélandon 151 ember halálát okozta az, amikor összeomlott a vasúti híd Tangiwai település közelében, miközben a Wellingtonból Aucklandbe tartó gyorsvonat áthaladt volna rajta.
1953 az irodalomban
- Illyés Gyula: Fáklyaláng, dráma
- Németh László: Galilei, dráma
- Isaac Asimov: Második Alapítvány (regény)
- Ray Bradbury: Fahrenheit 451 (regény)
- Megjelenik Buenos Airesben Horthy Miklós Emlékirataim című visszaemlékezése.[12]
- J. D. Salinger: Kilenc történet (elbeszéléskötet)
- Boris Vian: Szívtépő / Hullasztó (regény)
1953 a zenében
- Ránki György: Pomádé király új ruhája című operájának bemutatójára június 6-án került sor a Magyar Állami Operaházban.
1953 a sportban
A londoni Wembley Stadionban a magyarok 6:3-ra legyőzik a 90 éve veretlen Angliát. Erről készült egy film a 6:3 avagy játszd újra Tutti.
1953 a televízióban
1953 a jogalkotásban
Születések
- január 6. – Malcolm Young az AC/DC együttes ritmusgitárosa
- január 7. – Mándoki László magyar zenész, zenei producer
- január 17. – Roberto Canessa uruguayi gyermekkardiológus, politikus, az 1972. októberi andoki légiszerencsétlenség egyik túlélője
- január 22. – Jim Jarmusch amerikai filmrendező
- január 23. – Nagy György magyar televíziós műsorvezető, szerkesztő († 2017)
- január 24. – Csanádi Judit magyar díszlettervező
- január 24. – Csengey Dénes magyar író, politikus († 1991)
- február 1. – Marcellina magyar énekesnő, zenész, szövegíró, divattervező
- február 4. – Kitaró japán zeneszerző
- február 10. – Volli Kalm észt geológus, a Tartui Egyetem rektora († 2017)
- február 21. – William Petersen amerikai színész, producer
- február 24. – Kovács M. Mária magyar történész, szociológus († 2020)[13]
- március 1. – Rolf Danneberg olimpiai bajnok német atléta
- március 11. – Bölöni László magyar labdarúgó, edző
- március 12. – Ron Jeremy amerikai pornósztár és rendező
- március 15. – Angster Erzsébet magyar informatikus, főiskolai docens
- március 16. – Richard Matthew Stallman szabad szoftver aktivista, hacker, és szoftverfejlesztő
- március 20. – Csányi Sándor magyar üzletember
- április 14. – Thürmer Gyula,[14] a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke.
- április 27. – Tokody Ilona,[15] opera-énekesnő
- május 6. – Tony Blair Nagy-Britannia miniszterelnöke
- május 7. – Hegedűs D. Géza,[16] Kossuth-díjas magyar színész
- május 14. – Gyabronka József,[17] Jászai Mari-díjas magyar színész
- május 15. – Mike Oldfield,[18] zeneszerző
- május 25. – Foltán László olimpiai bajnok magyar kenus
- május 25. – Stan Sakai Amerikában élő, harmadik generációs japán képregényrajzoló
- június 9. – Hűvösvölgyi Ildikó,[19] Kossuth-díjas magyar színésznő
- június 12. – Slamovits István, magyar énekes, zenész, dalszerző (Edda Művek)
- június 26. – Révész Sándor, magyar énekes, Piramis, Generál tagja.
- július 1. – Lawrence Gonzi máltai politikus, miniszterelnök
- július 2. – Böhm György Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, dramaturg
- július 8. – Kocsis Ferenc,[20] olimpiai bajnok magyar birkózó
- július 9. – Fa Nándor,[21] magyar vitorlázó, aki 717 nap alatt körbevitorlázta a Földet
- július 15. – Bódy Magdi, magyar énekesnő
- július 23. – Ruzsa Z. Imre,[22] magyar matematikus
- augusztus 3. – Wahorn András,[23] Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész
- augusztus 9. – Delhusa Gjon,[24] magyar énekes
- augusztus 14. – James Horner, amerikai zeneszerző († 2015)
- augusztus 15. – Szűcs Judith,[25] magyar énekesnő
- augusztus 16. – Bodansky György, magyar író, újságíró, szerkesztő, dramaturg, rendező
- augusztus 16. – Vincent Curatola, amerikai színész
- augusztus 19. – Póka Egon Máté Péter-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző († 2021)
- augusztus 31. – Károly György magyar költő, író († 2018)
- szeptember 1. – Jakab Csaba,[26] magyar színművész
- szeptember 5. – Duró Győző ,magyar dramaturg
- szeptember 11. – Kukely Júlia Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő, szoprán († 2017)
- szeptember 16. – Lerch István, Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, zongorista, énekes
- szeptember 19. – Grażyna Szapołowska lengyel színésznő
- október 3. – Keresztes Dóra,[27] magyar festő- és grafikusművész, animációsfilm-rendező
- október 12. – Parti Nagy Lajos,[28] Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus
- október 16. – Gallai Péter, magyar billentyűs, zeneszerző († 2019)
- október 19. – Janicsák István,[29] magyar zenész, előadóművész
- október 20. – Katona Klári magyar énekesnő
- október 22. – Csepregi Éva magyar énekesnő
- október 28. – Kertész Péter római katolikus magyar pap, püspöki tanácsos
- november 7. – Janesch Péter magyar építész
- november 11. - Deborah Henson-Conant amerikai hárfás és zeneszerző
- november 18. – Alan Moore angol író, képregényíró
- november 20. – Fábry Sándor magyar újságíró, humorista
- november 22. – Vojnich Erzsébet magyar festőművész
- november 25. – Herbert Breiteneder osztrák raliversenyző († 2008)
- november 29. – Zsinka László magyar politikus († 2013)
- december 3. – Csík Ibolya magyar újságíró-író
- december 9. – Dörner György,[30] Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész
- december 9. – John Malkovich,[31] amerikai színész, rendező
- december 13. – Stépán Gábor gépészmérnök, az MTA tagja
- december 13. – Ben Bernanke, a jegybank elnöke
- december 16. – Szikora Róbert,[32] magyar énekes, a Hungária és az R-GO tagja
- december 23. – Thomas Bach, német sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi, kilencedik elnöke
- december 29. – Stanley Williams Az egyik vezetője volt a Crips bandának Los Angelesben († 2005)
- december 30. – Homonyik Sándor EMeRTon-díjas magyar énekes, gitáros
Halálozások
- január 9. – Hans Aanrud norvég novella- és színműíró (* 1863)
- január 11. – Meszlényi Zoltán magyar püspök (* 1892)
- január 21. – Gábor Andor író, humorista (* 1884)
- február 12. – Somogyváry Gyula író (* 1895)
- február 13. – Háry László repülő vezérőrnagy, az önálló magyar légierő első parancsnoka (* 1890)
- február 24. – Gerd von Rundstedt német tábornok, a nyugati front főparancsnoka 1943–1944-ben (* 1875)
- február 25. – Szergej Vinogradszkij orosz származású francia bakteriológus (* 1856)
- március 5. – Szergej Prokofjev orosz zeneszerző (* 1891)
- március 5. – Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet kommunista diktátor (* 1878)
- március 14. – Klement Gottwald kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke (* 1896)
- március 19. – Arkagyij Dmitrijevics Svecov szovjet mérnök, repülőgépmotor-tervező (* 1892)
- április 5. – Dienes László magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, a kolozsvári Korunk alapítója, könyvtárigazgató, egyetemi tanár, Dienes Pál testvére, Götz Irén Júlia férje (* 1889)
- április 9. – Hans Reichenbach német fizikus, filozófus (* 1891)
- május 25. – Baranski Gyula ügyvéd, gyorsíró, politikus (* 1867)
- május 31. – Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin orosz festő és építész (* 1885)
- június 7. – Róheim Géza (* 1891)
- szeptember 10. – Berény Róbert festőművész, grafikus (* 1887)
- szeptember 27. – Hans Fritzsche, az NSDAP tagjaként a Birodalmi Népművelési és Propagandaminisztérium sajtóosztályának a hírszolgálati vezetője. A Nürnbergi per egyik fővádlottja. (* 1900)
- szeptember 28. – Edwin Hubble amerikai csillagász (* 1889)
- október 2. – Szép Ernő költő, író, újságíró (* 1884)
- október 16. – Nyirő József író (* 1889)
- október 30. – Kálmán Imre magyar zeneszerző (* 1882)
- november 8. – Ivan Alekszejevics Bunyin Nobel-díjas orosz író, költő, műfordító († 1870)
- november 9. – Ibn Szaúd, Szaúd-Arábia királya (* 1876)
- november 24. – Heinrich Tibor magyar jégkorongozó, vitorlázó (* 1898)
- november 27. – Eugene O’Neill, Irodalmi Nobel-díjas amerikai drámaíró (* 1888)
- december 19. – Robert Millikan amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért (* 1868)
- december 23. – Lavrentyij Pavlovics Berija szovjet politikus (* 1899)
- december 27. – Julian Tuwim lengyel költő (* 1894)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Frits Zernike |
Kémiai | Hermann Staudinger |
Orvosi-fiziológiai | Hans Adolf Krebs, Fritz Albert Lipmann |
Irodalmi | Sir Winston Leonard Spencer Churchill |
Béke | George C. Marshall |
Jegyzetek
- ↑ a b c Kis-Kapin Róbert: „Ugy éltem itt, mint a bugyborék a vizen…”. Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május–augusztus (magyar nyelven). betekinto.hu. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
- ↑ a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 170. o.
- ↑ Matz 284. o.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 6. köt., DAV-EGY, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 90. p.
- ↑ Hundreds Die In Dutch Floods (1953)
- ↑ a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 151. o.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Lengyelország, 189. o.
- ↑ Sándor István élete árán is hűséges volt hivatásához. hirado.hu. . (Hozzáférés: 2013. október 19.)
- ↑ a b c d e Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8458-4
- ↑ Háda Béla: A koreai háború. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 63. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Fókuszban. A CIA leakarta fújni az 1953-as iráni puccsot. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. VII. évf., 8. sz., 14-15. p. – 2017. augusztus
- ↑ (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Kovács M. Mária. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 948.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 952.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 396.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 364.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 707.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 434.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994) 519.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 272.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 809.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 1018.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 224.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 928.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 445.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 496.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 730.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 448.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 244.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 615.
- ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 915.
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
- ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.