Baranski Gyula (más írásmóddal: Baránszky, Baranszky; Zólyom, 1867. február 5. – Budapest, 1953. május 25.) lengyel származású, magyar ügyvéd, gyorsíró,^[3] keresztényszociális fővárosi politikus, a huszadik század első felében a lengyel–magyar kapcsolatok jelentős alakja.

Jogásznak tanult, de indulásától kezdve széleskörű társadalmi aktivitást fejtett ki a budai katolikusság, a keresztényszocialista politikai mozgalmak, a mentőügy, a dalárdamozgalom és a gyorsírás terén. Számos egyesület megalapításában működött közre és töltött be bennük vezető tisztséget.

Emlékét napjainkban sem a városvédő, sem a lengyel szervezetek nem őrzik.

Élete

Lengyel nemesi családból származott, irataik szerint rokonságban álltak a magyar Corvinokkal. Nagyapja Bem katonájaként került Magyarországra, részt vett az 1848–1849-es szabadságharc küzdelmeiben. Apja Baranski Sándor állami mérnök volt. Anyja Forst Franciska, testvére Baranski Emil László festőművész.^[4]

Középiskoláit Szegeden, Kecskeméten és a Budapesti II. Kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban végezte. Jogi tanulmányait a Budapesti Kir. Magyar Tudományegyetemen folytatta. 1890-ben avatták doktorrá, ügyvédi oklevelét 1894-ben szerezte meg. Egyetemi évei alatt részt vett a Szent Imre Kör megalapításában és az Országgyűlés gyorsíróirodájában gyakornokoskodott. Később a Magyar Gyorsíró Társaság alelnöke, majd 1943-tól elnöke lett. 1919-től 1942-ig közreműködött a Magyar Gyorsíró c. lap szerkesztésében. Jogászi pályafutása részeként a német és lengyel nyelvek törvényszéki tolmácsaként is működött.^[3]

1899-ben feleségül vette opatowi Adamofsky Péter papírkereskedő lányát, Katalint, aki korábban Kurz Albert felesége^[5] volt. A házaspár a Krisztinavárosban telepedett le.

Fővárosi politikai pályáját mint virilista póttag kezdte. 1906-tól 1927-ig rendes tagként a jogügyi, a kegyúri és a szociális bizottságokban dolgozott, előbb a Szebeny Antal vezette Szabad Polgárok városi pártja, aztán a Wolff Károly-féle Keresztény Községi Párt, majd a Ripka Ferenc főpolgármesterhez kötődő Egységes Községi Polgári Párt képviselőjeként.^[6] 1909-ben a közgyűlés vitájában éles hangon szólalt fel az ellen, hogy Ady Endre „Ferenc József Koronázási Jubileumi Díj” és 2000 korona adományozásban részesült. A magyar- és vallásellenes, erkölcstelen verselés mellett szóvá tette, hogy a 4-10 ezer koronáért felolvasásokat tartó költőnek nincs szüksége a szociális céllal létrehozott díjra.^[7] 1910-ben a keresztényszocialisták jelöltjeként Szombathelyen elindult az országgyűlési választásokon, de késve, alig néhány nappal a választások előtt jelentették be indulását és elbukott.^[8]

1910 és 1912 között Divéky Adorjánnal, Nyáry Alberttel, Palóczi Edgárral, Miklóssi Ferdinánd Leóval és másokkal együttműködve részt vett a Magyar–Lengyel Egyesület megszervezésében.^[9] 1913-ban a Segítő Boldogasszony Templomépítő Egyesület bizottsági tagja lett és közreműködött a kőbányai Lengyel-templom építésének megszervezésében.^[10] Választmányi tagja volt a Magyar Mickiewicz Társaságnak is.

1917-ig az Igaz Szó főszerkesztője volt és rendszeresen írt a Budai Napló c. újságba. A Budai Katolikus Kör ügyvezető alelnökeként jó barátja volt Kanter Károly várplébánosnak, akit fizikailag is védelmezett az ellene irányuló erőszaktól.^[11] 1921-ben a Krisztinavárosi Kaszinó másodelnökévé választották.^[12]

Egész életében szívesen énekelt, külföldre is eljárt a Budai Dalárdával. Egy időben vezetője volt az Országos Dalos Szövetségnek.

1924-ben Horthy Miklós kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki.

1941-ben ünnepelte a 25. évfordulóját annak, hogy a budapesti mentőknél ügyészként dolgozik.^[13]

A Farkasréti temetőben nyugodott, de sírját felszámolták.^[14]

Tagságok

Közreműködés alapításban:

• Budai Katholikus Kör (ügyvezető alelnök)
• Rákóczi Internátus és Érseki Gimnázium (igazgatótanácsi tag)
• Szabad Polgári Kör Krisztinavárosi Kaszinó (másodelnök)
• Budai Ambulatórium
• Magyar Gyorsíró Társaság (alelnök, elnök)

Igazgatás, vezetés:

• I. kerületi első számú iskolaszék (elnök)
• Általános Közjótékonysági Egyesület
• Budai Csónakázó Egylet
• Budai Dalárda
• Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület
• Hollós Mátyás Társaság
• Kerületi szociális szövetség (alelnök)
• Klotild Szeretetház
• Magyar–Lengyel Kereskedelmi Kamara (alelnök)
• Magyar–Lengyel Egyesület (alelnök)
• Országos Dalos Szövetség (ügyvezető elnök)
• Segítő Boldogasszony Templomépítő Egyesület (bizottsági tag)

Jegyzetek

Források

• Újsághír Baranski Gyula kormányfőtanácsosi kinevezéséről. Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 817. szám. (Hozzáférés: 2019. február 3.)