A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Csengey Dénes | |
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja | |
Élete | |
Született | 1953. január 24. Szekszárd |
Elhunyt | 1991. április 8. (38 évesen) Budapest |
Nemzetiség | magyar |
Pályafutása | |
Irodalmi díjai | 1988 A Jövő Irodalmáért, 1988 Örley-díj, 1989 JA-díj (Cleveland) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengey Dénes témájú médiaállományokat. |
Csengey Dénes (Szekszárd, 1953. január 24. – Budapest, 1991. április 8.) magyar író, politikus.
Élete
1972-ben a hajózási szakközépiskolát végezte el, Budapesten. Ezután volt autószerelő, gépkocsirakodó, biztosítási ügynök, segédmunkás, képesítés nélküli tanító, üzemi népművelő. 1977–83-ban elvégezte a Debreceni Egyetem magyar–történelem szakát. 1978-tól publikált. 1983-tól szabadfoglalkozású író. A Fiatal Írók József Attila körének titkára lett.
1984-ben családjával Keszthelyre költözött. Egy évvel később részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján, majd 1987-ben a lakiteleki találkozó után kilencedmagával megalapította a Magyar Demokrata Fórumot. 1988–91 között a Hitel szerkesztőségének munkatársa, 1990-től a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt.
Politikai szerepvállalása
A népi ellenzék tagjaként részt vett az 1985-ös monori találkozón, majd az 1987-es lakiteleki találkozón. 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt tartott szónoklatot a szabad sajtó mellett. Itt mondta a később sokat idézett kijelentését: „Európába, de mindahányan!”.[1] Az ellenzéki tüntetésen jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót. Sokak számára ekkor körvonalazódott először a rendszerváltás programja.[2]
A Lakiteleki nyilatkozat egyik aláírója és az MDF egyik alapítója, 1990-től haláláig a párt országgyűlési képviselője volt.
Halála
1991. április 8-án a névnapján, otthonában, az orvosi jelentés szerint természetes halállal (szívmegállás), mindössze 38 évesen elhunyt.
Emlékezete
„ | „…ha az antiszemitizmus nagy bűn, mert az, akkor az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás ugyanakkora bűn, és ugyanolyan ítélet alá kell, hogy essék.” | ” |
– Csengey Dénes felszólalása a magyar Országgyűlésben, 1990. október 15.[3] |
- 1998-tól évente adják át a Csengey Dénes szellemiségét és szociális érzékenységét őrző és megvalósító Kárpát-medencei alkotóknak a Csengey Dénes-díjat.
- Emlékére Nemzetközi Csengey Dénes vers- és prózamondó versenyeket rendeznek évente.
- Csengey Dénes Vándoregyetem, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében
- Csengey Dénes Könyvtár, melyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom Oktatási és Kulturális Kabinetje hozott létre Budapesten. A megnyitó beszédet Lezsák Sándor, dr. Kiszely István és Vona Gábor mondta.
- A paksi művelődési központ 2010-ben felvette a nevét.
Művei
„ |
Magas ég, mire jut bomlott agyam? |
” |
– Csengey Dénes: Vörösmarty költő lázbeteg éneke (részlet)[4] |
- "...és mi most itt vagyunk"; Magvető, Bp., 1983 (nemzedéki esszé Cseh Tamásról és Bereményi Gézáról), ISBN 963271878X, cikk
- 1983 A cella (monodráma)[5]
- 1986 Mélyrepülés (zenés tragikomédia Cseh Tamás előadásában; 1988-ban lemezen is megjelent). (esszé)
- 1987 Gyertyafény-keringő, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest ISBN 9631537129
- 1988 A kétségbeesés méltósága (esszék, tanulmányok), Magvető Kiadó, Budapest, 1988 ISBN 9631412881
- Találkozások az angyallal. Egy történész magánfeljegyzései. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1989 ISBN 9631538435
- Mezítlábas szabadság. Esszék, beszédek 1984–1989; Püski, Bp., 1990, ISBN 963-7845-32-1 (a könyvön a hibás 963 3845 32 1 szerepel)
- 1991 Az utolsó nyáron, magyar film, rendező: András Ferenc, forgatókönyvíró: Csengey Dénes, András Ferenc[6]
- Szegényen, szabadon, szeretetben. Válogatás Csengey Dénes írásaiból; vál., szerk. E. Román Kata; Válasz, Bp., 2003, ISBN 9639461148
Díjai
- 1980 Móricz Zsigmond-ösztöndíj
- 1988 A Jövő Irodalmáért
- 1988 Örley-díj
- 1989 József Attila-díj (Cleveland)
Jegyzetek
- ↑ Európába, de mindahányan! – Csengey Dénes halála (1991), 24.hu
- ↑ A Romsics Ignác: A Kádár-rendszer legitimitásvesztése az 1980-as években, rubicon.hu
- ↑ Csengey Dénes felszólalása a magyar Országgyűlésben, 1990. október 15.
- ↑ A hét verse – Csengey Dénes: Vörösmarty költő lázbeteg éneke, litera.hu
- ↑ A cella – Magister Villon nem adja meg magát – drámai burleszk Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarszinhaz.hu
- ↑ Az utolsó nyáron színes, magyar játékfilm, 85 perc, 1991, port.hu
Források
- Elek István: Csengey Dénes élete és halála, hvg.hu
- Csengey Dénes Született: 1953. január 24. Meghalt: 1991. április 8., port.hu
- Szabadság tér, a Magyar Televízió lépcsője, beszelo.c3.hu
- Tamás István: Emlékezés, Csengey Dénes író, költő, politikusra, szozat.org
További információk
- Csengey Dénes a PORT.hu-n (magyarul)
- Tolna megyei művészeti oldalak
- Csengey Dénes dalszövegei, zeneszoveg.hu
- Csengey Dénes: Szegényen, szabadon, szeretetben, Keszthelyen, az 1989. év karácsonyának előestéjén, fusz.hu
- A Csengey Dénes-díj[halott link]
- Csengey Dénes Könyvtár Archiválva 2009. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 1989. szeptember 6. Csengey Dénes nyugdíjrendszerről, az ifjúságról. YouTube
- Csengey Dénes emlékműsor, Duna II televízió. YouTube
- Bartusz-Dobosi László: Csengey Dénes; MMA, Bp., 2020 (Közelképek írókról)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.