A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Féja Géza | |
Született | 1900. december 19.[1] Léva |
Elhunyt | 1978. augusztus 14. (77 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Supka Magdolna |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1920–) |
Kitüntetései | József Attila-díj (1966) |
Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-66)[3][4] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Féja Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) magyar író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.
Élete
Édesapja Féja Kálmán, édesanyja Lokota Anna. Féja Géza tízévesen vesztette el édesapját, s még három kisebb testvére volt (köztük Féja Tibor). Léván töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot is. 1919-ben érettségizett. 1920-tól a budapesti egyetem magyar–német szakos hallgatója, az Eötvös-kollégium tagja. 1922-ben jelent meg első verse a Nyugatban. 1923-ban Szabó Dezső vonzásába került, 1923-ban az Auróra, majd az Élet és Irodalom munkatársa.
1927-től az Esztergom-tábori Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyettese volt, a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Esztergomtábor fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. Esztergomi tartózkodásának emlékére a Féja Géza Közösségi Ház őrzi a nevét a városban. Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal; egyik ösztönzője lett a falukutatók mozgalmának; teoretikusa a népi írókat tömörítő Válasz című folyóiratnak. 1929-33-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre belső köréhez tartozott, az Előörs, a Kohó (1931), a Szabadság, az Új Hang (1932–1933) munkatársa, szerkesztője volt. 1931-től egyik szervezője a Nemzeti Radikális Pártnak.
1933-37 között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A megszállt felvidéki Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 1934-44 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. Közéleti tevékenységet vállalt: részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában (Bibó Istvánnal együtt). 1937. március 15-én ő olvasta fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Front kiáltványát. 1937-ben jelent meg Viharsarok c. szociográfiája, ami után a magyar tájegység is kapta nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották.
1938. április 23-án Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb, unitárius vallású Supka Gizella Magdolnával, dr. Supka Géza és Gere Gizella lányával.[5]
1945-1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. A város és a megye szellemi életében tevékenyen részt vett. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt.
1956. november 1-jén visszatért Budapestre, a Petőfi Párt (az újjászervezett Nemzeti Parasztpárt) Irányító Testületének tagjává választották. 1956-60 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs. 1960-ban innen ment nyugdíjba. 1966-ban József Attila-díjat kapott. Munkásságáról Békéscsaba város sem feledkezett meg. Halálának 10. évfordulóján (1988) teret neveztek el róla. Féja Géza portréja – mely Szalatnyay József alkotása – a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban található.
Fia Féja Endre tanár, igazgató a hagyatékának gondozója.
Elismerései és emlékezete
- Féja Géza Közösségi Ház, Esztergom
- Esztergom-Kertvárosban utca viseli a nevét
- Kálvin Pál fából faragott domborműve
- Emléktábla, Békéscsaba
Művei
- Mesélő falu. Eredeti magyar népmesék és mondák; összegyűjt. Féja Géza; Magyar Könyvbarátok, Bp., 1934 (Könyvbarátok kis könyve)
- Élet és álom. Eredeti magyar népmesék; vál. Féja Géza; Kazinczy, Tornalja-Tornala, 1934
- Viharsarok. Az Alsó Tiszavidék földje és népe; Athenaeum, Bp., 1937 (Magyarország felfedezése)
- Márciusi front; Márciusi Front, Kecskemét, 1937
- A régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig; Tátra, Bratislava-Pozsony, 1937 (Tátra-könyvek szlovenszkói írók munkái)
- 1938 Dzsentri-polgári szertartás. Kelet Népe 4/10.
- Kurucok; Mefhosz, Bp., 1939 (Magyarok könyvtára)
- Dózsa György. Történelmi tanulmány; MEFHOSZ, Bp., 1939
- Móricz Zsigmond; Athenaeum, Bp., 1939
- Fiatal magyar líra; szerk. Féja Géza; Kazinczy Kiadó, Tornalja, 194?
- Régi magyarság magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig; 2. jav., bőv. kiad.; Magyar Élet, Bp., 1941
- A felvilágosodástól a sötétedésig. A magyar irodalom története 1772-től 1867-ig; Magyar Élet, Bp., 1942
- Magyar irodalomszemlélet; Magyar Élet, Bp., 1942 (Magyar társadalomtudományi könyvtár)
- Örök magyar március; Stádium, Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár)
- Nagy vállalkozások kora magyar irodalom története 1867-től napjainkig; Magyar Élet, Bp., 1943
- Bresztováczy és az ördög; Magvető, Bp., 1957
- Bölcsődal. Életregény; Magvető, Bp., 1958
- Kuruc idő. Történelmi regény a XVII. századból; Szépirodalmi, Bp., 1962
- Sarjadás. Sárközi élmények és utazások; Szépirodalmi, Bp., 1963
- Szabadcsapat. Életregény; Szépirodalmi, Bp., 1965
- Embert becsülő Őrség; Vas Megyei Tanács, Szombathely, 1966 (Vasi kiskönyvtár)
- Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1967 (Arcok és vallomások)
- Csillagok vigyáznak; Szépirodalmi, Bp., 1968
- Lázadó alkonyat; Szépirodalmi, Bp., 1970
- Visegrádi esték. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1974
- Kráterarc; Szépirodalmi, Bp., 1975
- Sűrű, kerek erdő; Szépirodalmi, Bp., 1976
- Törzsek, hajtások; Szépirodalmi, Bp., 1978
- Lapszélre; szerk., szöveggond. Féja Endre; Szépirodalmi, Bp., 1982
- Magyar haláltánc; összeáll., sajtó alá rend. Féja Endre; Szépirodalmi, Bp., 1984
- Arcképek régi irodalmunkból; sajtó alá rend. Féja Endre, előszó Nemeskürty István; Szépirodalmi, Bp., 1986
- Kossuth Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1987
- Hazatérés. Novellák; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1990
- A léleklátó kutya. Kiadatlan novellák; Tevan, Békéscsaba, 1994
- Egy barátság története. Féja Géza levelei; szerk. Nagy Olga; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1998
- Csabai nappalok és éjszakák. Napló- és levélrészletek; vál., összeáll. Féja Endre; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2001
- Régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig; sajtó alá rend. Féja Endre; 4. jav., bőv. kiad.; Püski, Bp., 2001
- Lelkek párbeszéde. Írók, művek, viták; szerk. Féja Endre; Mundus, Bp., 2002 (Mundus – új irodalom)
- Bölcsődal. Életregény; utószó Grendel Lajos; Felsőmagyarország, Miskolc, 2002 (Felsőmagyarországi Minerva)
- A léleklátó kutya. Kiadatlan novellák; 2. jav., bőv. kiad.; Tevan, Békéscsaba, 2003
- Féja Géza levelezése; vál., összeáll. Féja Endre; Nap, Bp., 2003
- Márciusi Front. Írások, dokumentumok és emlékezések; sajtó alá rend. Féja Endre; Mundus, Bp., 2003 (Mundus – új irodalom)
- Egy barátság emléke. Erdei Ferenc és Féja Géza leveleiből; sajtó alá rend. Féja Endre; Erdei Ferenc Társaság, Makó, 2004 (Az Erdei Ferenc Társaság füzetei)
- Móricz Zsigmond; bev. Füzi László; Polis, Kolozsvár, 2005 (Kettős tükörben)
- A teljes emberség. Supka Magdolna levelei Féja Gézához; vál., összeáll. Féja Endre; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2005
- Szülőföldem, Felvidék; Szépírás–Felsőmagyarország, Szolnok–Miskolc, 2007
- Erdély emlékezete; Éghajlat, Bp., 2011
- Lélekben társak. Supka Magdolna és Féja Géza levelezése, 1937–1976; vál., összeáll., jegyz. Féja Endre; Nap, Bp., 2013
- A régi Budapest; Noran Libro, Bp., 2018
- Atyámfiai; Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2018 (Délvidéki soroló)
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04229.htm, Féja Géza, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest XI. ker. polgári házassági akv. 139/1938. folyószáma alatt.
További információk
- Féja Géza bibliográfia (MEK)
- Féja Géza: Viharsarok (Athenaeum, 1937) (MEK)
- Csabai Életrajzok
- A "Viharsarok" a bíróság előtt. Féja Géza pere. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1937. október 14-én tartott főtárgyalásának gyorsírói feljegyzések alapján készült teljes szövege; Márciusi Front, Bp., 1937
- Zimonyi Zoltán: Öt közelkép. Tanulmányok Féja Gézáról, Németh Lászlóról és az irodalmi folyóiratszerkezetről; BAZ Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya–Magyar Írók Szövetségének Észak-magyarországi Csoportja, Miskolc, 1989
- Féja Géza, a népkönyvtárőr; összeáll. Balogh Ferentz; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1991
- Péterfi Gábor: Szabó Dezső és Féja Géza Trianon-reflexiója és külpolitikai nézetei; L'Harmattan, Bp., 2011
- Magyar életrajzi lexikon
- obudaianziksz.hu
- ujkor.hu
- ujszo.com
- ma7.sk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.