Eörsi István
Élete
Születési név	Schleiffer Ede
Született	1931. június 16. Budapest
Elhunyt	2005. október 13. (74 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Kitüntetései	Kossuth-díj (2005) Lukács György-díj (2005) József Attila-díj (1952)
A Wikimédia Commons tartalmaz Eörsi István témájú médiaállományokat.

Eörsi István, eredeti nevén Schleiffer Ede (Budapest, 1931. június 16. – Budapest, 2005. október 13.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista, Lukács György tanítványa, majd fordítója.^[1]

Eörsi Mátyás politikus nagybátyja, Eörsi János újságíró és Eörsi László történész apja.

Élete

Schleiffer Pál és Eörsi Teréz gyermekeként látott napvilágot, közel egy évtizeddel az 1922. szeptember 19-én született jogtudós bátyja, Eörsi Gyula után.^[2] Testvéréhez hasonlóan fiatalon sztálinista nézeteket vallott, s Sztálin halála alkalmából dicsőítő verset is írt. 1953-tól már reformer gondolkodású lett, Nagy Imre követője volt. Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, főként újságírói tevékenységével.
1956 decemberében nyolc év börtönre ítélték, de 1960. augusztus 20-án amnesztiát kapott. 1967-ig főképp fordításokból élt, ám ebben az évben az Élet és Irodalomnál szerződést kapott.

1977–1982-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja volt, de ellenzéki magatartása miatt elbocsátották. Attól kezdve szabad foglalkozású író volt. 1983–1986 között Nyugat-Berlinben élt. 1989-ben visszatért Kaposvárra. A rendszerváltást követően az SZDSZ tagja volt 2004-ig, amikor a párt politikája elleni tiltakozásból kilépett. Az Élet és Irodalom, a Beszélő és a Magyar Narancs című újságok rendszeres szerzője volt.

Válogatott bibliográfia

• Fiatal szemmel. Versek (Szépirodalmi, 1953)
• Ütni az ördögöt (Magvető, 1956) Elkobozva, 1957
• Változatok egy közhelyre (Magvető, 1968)
• Tragikomédiák (Magvető, 1969)
• Különremény (Szépirodalmi, 1972) Elkobozva, a kinyomtatott példányok a nyolcvanas évek közepén kerültek elő
• Széchenyi és az árnyak; Magvető, Bp., 1974
• Ruhapróba. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1975
• A nemek és az igenek. Válogatott versek (Magvető, 1976)
• Lonci narancssárgában (Szépirodalmi, 1976)
• Ruhapróba. Válogatott műfordítások (Európa, 1976)
• Történetek egy hideg faházban. Írások a hűség és hűtlenség tárgyköréből (Szépirodalmi, 1978)
• Ürügyeim (Magvető, 1979)
• Bohóc a hídon; in: Bohók és bohócok. Öt új magyar egyfelvonásos; NPI, Bp., 1979 (Színjátszók kiskönyvtára)
• A derűlátás esélyei (Szépirodalmi, 1981)
• Jönnek a bájos tények (Szépirodalmi, 1983)
• A Maradjhű-utcában (Szépirodalmi, 1985)
• Az utolsó szó jogán. Esszé / Az interjú. Abszurd dokumentumjáték; AB Független Kiadó, Bp., 1985
• Kilenc dráma (Szépirodalmi, 1988)
• Emlékezés a régi szép időkre (Katalizátor Iroda, (szamizdat), (1988), Napra-forgó, (legális, második kiadás) 1989)
• Bedobom a törülközőt. Publicisztikai írások (Napra-forgó, 1989)
• Az interjú. Rádióra alkalmazott abszurd dokumentumjáték; rádióra alk., rend. Berényi Gábor; Háttér, Bp., 1989 (Háttér füzetek; MR füzetek)

• Nem vagyok kikerics (Szépirodalmi, 1990)
• Jönnek a bájos tények; Cserépfalvi, Bp., 1991 (cenzúrátlanított kiad.)
• A kalap és a villamos. Gyermekversek; T-Twins, Bp., 1992
• A kompromisszum. Komédia kilenc beszélgetésben; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1992
• A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra. Hat dráma (Pátria könyvek, 1992)
• Sírkő és kakaó; in: Válogatás színjátszóknak; összeáll. Kamenár Éva; Národné osvetové centrum, Bratislava, 1993 (Záujmová umelecká cinnost') - a megjelenés évében Eörsi a színpadi változat rendezője is volt a Budapesti Kamaraszínházban.
• Üzenet mélyvörös levélpapíron. Esszék és publicisztikai írások (Pesti Szalon, 1993)
• Én és az Isten. Versek (Pesti Szalon, 1994)
• Időm Gombroviczcsal (Pesti Szalon, é. n. (1994)
• A csomó. Elbeszélések (Pesti Szalon, é. n. (1995)
• Az ötlábú bárány. Publicisztikai írások (Pesti Szalon, é. n. (1996)
• A szabadság titokzatos bája. Esszék, kritikák, portrék 1967–1997. (Palatinus, 1997)
• Időm Gombrowiczcsal. Naplónapló; 2. jav. kiad.; Pesti Szalon, Bp., 1997
• Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve (Palatinus, 1998)
• Szögek. Összegyűjtött versek 1952–2000 (Palatinus, 2000)
• Versdokumentumok, magyarázatokkal 1949–1956 (Palatinus, 2001)
• Ismerős úr a csúszdán. Publicisztikai írások (Noran, 2002)
• Zárt térben Önéletrajzi regény (Noran, 2003)
• A fogadás. 18 dráma (Noran, 2004)
• Kérdések, barátaimnak. Versek (Noran, 2004)
• Kérdések, barátaimnak. Versek; Noran, Bp., 2004
• Halpagár. Gyermekversek (Noran, 2005)
• dr. Noha. Történetek (Noran, 2005)
• Emlékezés a régi szép időkre. Börtönkönyv; Noran, Bp., 2006
• Időm Gombrowiczcsal 1-2.; 2. jav. kiad.; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009

Fontosabb szerkesztés

• Lukács György: Megélt gondolkodás – Életrajz magnószalagon (Magvető, 1989)

Elismerései

• 1952: József Attila-díj
• 1983: Frankfurter Autorenstiftung-díj
• 1988: osztrák műfordítói díj
• 1989: Déry Tibor-díj
• 1990: Színikritikusok Díja
• 1991: a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje
• 1993: Parnasszus-különdíj
• 1993: IBBY-különdíj
• 1996: Soros Alapítvány életműdíj
• 2005: Kossuth-díj

Irodalom

• Vágvölgyi B. András: Eörsi István (Kalligram, 2003)
• Időnk Eörsivel; összeáll., szerk. Kis János és Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2007 + DVD

Jegyzetek

Források

További információk

• Eörsi István életműve, honlapja
• Eörsi István a PORT.hu-n (magyarul)