A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Csernus Mariann | |
Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele | |
Született | 1928. október 30. (95 éves)[1][2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | |
Gyermekei | Joó Katalin színművész (1951–1988) |
Foglalkozása | színész |
Kitüntetései |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1948 – |
Híres szerepei | Melinda Katona József: Bánk bán |
Tevékenység | színész |
Díjai | |
Kossuth-díjak | |
2010 | |
Jászai Mari-díj | |
1970 | |
Érdemes művész-díj | |
1975 | |
További díjak | |
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernus Mariann témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csernus Mariann (Budapest, 1928. október 30. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész.
Életpályája
Már a középiskola alatt rendszeresen szavalt verseket. Nyolc évig tanult zongorázni. A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett, ahol diáktársaival még abban az évben az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiáját adták elő. Ekkor látta meg Egri István rendező. Az ő hívására szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz (ekkor a Révay utca 18. szám alatt), 1948-ban. 1950-ben Major Tamás csábította át, s így a Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban végezte el a Nemzeti Színház Stúdióját.
1962-ig főszerepeket játszott, de miután – hosszas tortúra után – végre találkozhatott emigrált fivérével, aki titkos ügynök lett, politikai okok miatt, tehetsége ellenére hosszú ideig, „felsőbb utasításra” nem foglalkoztatták, de nem bocsátották el a színháztól. Ekkortól önálló estekkel, a magyar költészet remekeivel járta az országot, valamint paródiaműsorokban lépett fel. 1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Weöres Sándor Psychéjét 1972. március 15-én mutatta be az Egyetemi Színpadon, melynek kéziratát maga a költő adta át, sokéves barátságuk eredményeként. Országszerte nagy sikert aratott vele. 1975-ben tért vissza a Nemzeti színpadára egy Arisztophanész-darabban, és még ebben az évben megkapta az érdemes művész elismerést. 1981-ben, miután kiadták a Vizsolyi Biblia „hasonmás kiadását”, született meg a „második számú” nagyszabású terv, egy önálló est ötlete. 1982 februárjában mutatta be kétórás műsorban a Katona József Színházban (melynek során a teljes mű elhangzik, és még a 2012/2013-as évadban is műsoron volt). 1989-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja maradt.
2018-ban már Magyarország legidősebb aktív színpadi színészének számított.[3] 2022-ben, 93 éves korában a koronavírus-járvány miatti másfél éves kihagyás után is játszott Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabjában, amely 2019-ig már tizenegy éven keresztül sikerrel futott a Magyar Színházban.[4] 2022. november 2-án barátja, Navarrai Mészáros Márton újságíró felkérésére egykori, 2017-ig előadott legendás önálló előadását, a Vizsolyi Bibliát felújítva és módosítva, immáron Vizsolyi Biblia 2.0 címmel mutatta be a Bethlen Téri Színházban.[5][6] Bár 2023 májusában felröppent a hír, hogy a dunaújvárosi Bartók Színházbeli fellépésével búcsúzik a színpadtól,[7] később úgy nyilatkozott, hogy amíg fontosnak érzi magát, nem kíván visszavonulni. „Nekem úgy jó, hogy játszom!” fogalmazott.[8][9]
Külföldi utazásai során az európai művészet kortárs nagyjaival találkozik: Picassóval, Pablo Nerudával, a Nobel-díjas guatemalai íróval, Asturiasszal vagy Gordon Craiggel .
Filmekben többek között 1965-ben a Honfoglalás I–II.-ben kapott szerepet, majd a hetvenes évek elején az Ágis tragédiája és a Holló a hollónak című játékfilmekben tűnt fel. 2005-ben A gyertyák csonkig égnek, egy évvel később pedig a Nenő című filmben láthattuk.
Első férje Joó László színész, 1951-ben született meg lánya, Joó Katalin, aki szintén színésznő volt, de 1988-ban öngyilkos lett. A tragédia hatására a színésznő pszichológiát kezdett tanulni, majd 1993-ban kiadta Ki voltál, lányom? című könyvét. A kötet 1996-ban német fordításban, Wer warst du, meine Tochter? címmel is megjelent.[10] Második férje 20 éven át Somlyó György költő volt, akitől elvált.
A budai Széher út lakója.[11] Szabadidejét még 94 évesen is a szövegmondásnak, sétálásnak áldozza (korábban úszott), lelkes rajongója az állatoknak és a növényeknek. 94. születésnapja kapcsán arról beszélt a Marie Claire magazinnak, hogy rendszeresen dohányzik − akkor már nyolcvan éve.[12][13][9] 2018-ban a Bethlen Téri Színház közönségszavazatai alapján az Arany Medál díj életműdíját vette át,[3] amit 2019-ben így ő adott tovább,[14] majd 2020-ban és 2022-ben vendégként is részt vett a ceremónián.
Színpadi szerepei
- Katona József: Bánk bán... Melinda
- Osborne: Dühöngő ifjúság... Alison
- Shakespeare – Bertolt Brecht: Coriolanus... Valeria
- Szabó Magda - Bereményi Géza: Az ajtó... Emerenc
- Molnár Ferenc: Olympia... Lina
- Sultz S.: Barátaim! Kannibálok!... Mámi
- Shaffer: Lettice és Lotte... Miss Charlotte Schoen
- Kopit: Jaj, apu...Madame Rosaliquette
- Jean Anouilh: Becket, vagy Isten becsülete... Az anyakirálynő
- Niklas Radström: Búcsúkvartett... Helga, második hegedű
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde... Mirigy
- Örkény István: Drága Gizám! (A Macskajáték alapján)
- Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek... Nini, öreg dajka
- Háy János: Házasságon innen, házasságon túl... Öreg néni, Marika néni
- Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara... Nonnie néni
- Martin McDonagh: A kripli... Mámi
- Örkény István: Macskajáték... Giza
- Gogol: Az orr... Nasztacia Petrovna
- Jean Racine: Phaedra... Oinone, Phaedra dajkája és bizalmasa
- Szabó Magda: Régimódi történet... Bányai Rákhel
- Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember... A szőnyegkereskedő felesége
- Sławomir Mrożek: Tangó... Eugénia
- Kálmán Imre: A montmartrei-i ibolya... Páholyosnő
- Csiky Gergely: A nagymama... Galambosné
- Pap Károly: Szent színpad... Giza
- Molière: Tudós nők... Beliza
- Shakespeare: Szentivánéji álom... Heléna
- Tolsztoj: Élő holttest... Mása
- A Pesti Magyar Színházban
- Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – MARIKA NÉNI, PROLÓG
- Károlyi Gáspár: Vizsolyi Biblia (önálló est)
- Bethlen Téri Színház
- Károlyi Gáspár: Vizsolyi Biblia 2.0 (önálló est)
Önálló estjei
- Születésnapi óda (1962)
- Költőnk és kora (1966)
- Ditirambus a nőkhöz (1969)
- Psyché (1972)
- Asszonyok mondókái (1976)
- Jászai Mari: Életem (1979)
- Vizsolyi Biblia (1982-2017)
- Megtört asszony (1986)
- Változások (1986)
- Vizsolyi Biblia 2.0. (2022)
Rendezései
- Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia
Könyvei
- Eszterlánc (Budapest, Magvető Kiadó, 1985 ISBN 963-14-0694-6)
- Ki voltál, Lányom? (Budapest, Argumentum Kiadó, 1993 ISBN 963-7719-53-9 szerk. Lőrincz Anita; német kiadás: Berlin, Aufbau Taschenbuch Verlag - Best.-Nr.: 2019603, 1996. ISBN 3746675030 Hans Skirecki fordításában)[15][10]
- Csillagszóró (Budapest, Neoprológus Kiadó, 2002 ISBN 963-7932-45-3)
Fordítása
- Liv Ullmann: Változások
Filmjei
Játékfilmek
- Ami megérthetlen (1954)
- Játék a szerelemmel (1959)
- Megszállottak (1962)
- Germinal (1963)
- Elveszett paradicsom (1962)
- Hattyúdal (1963)
- Már nem olyan időket élünk (1964)
- A gyertyák csonkig égnek (2006)
Tévéfilmek
- Honfoglalás 1–2. (1962)
- Ágis tragédiája (1971)
- Holló a hollónak (1972)
- Fent a Spitzbergáknál (1978)
- Kiválasztottak (1981)
- Nenõ (2006)
Díjai
- Farkas–Ratkó-díj (1969)
- Jászai Mari-díj (1970)
- Érdemes művész (1975)
- A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
- Sík Ferenc-emlékgyűrű (1999)
- Ivánka Csaba-díj (2001)
- Főnix díj (2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
- Szendrő József-díj (2009)
- Kossuth-díj (2010)
- Agárdy-emléklánc (2018)[16]
- Arany Medál Életműdíj (2018)[17]
Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
- ↑ a b Babus Dóra: 10. Arany Medál díjátadó ünnepség, bethlenszinhaz.blogspot.com – 2018. december 6.
- ↑ Navarrai Mészáros Márton: „… másnap este már a színpadon állnék” – Interjú Csernus Mariann-nal. szinhaz.online – 2022. január 8.
- ↑ Anyanyelvápolók Szövetsége: Csernus Mariann és Bibliánk, anyanyelvapolo.hu – 2022. október 11.
- ↑ 94 évesen újra színpadra áll Csernus Mariann, az ország, szinhaz.online – 2022. október 11.
- ↑ Csernus Mariann Dunaújvárosban búcsúzik a színpadtól – MIKRO Fesztivál a Bartókban. szinhaz.online – 2023. május 24.,
- ↑ Csernus Mariann, Magyarország legidősebb aktív színésze: „Az idő múlása engem soha nem érdekelt”. szinhaz.online – 2023. június 11.
- ↑ a b Z. Sz. Csernus Mariann: Az idő múlása engem soha nem érdekelt, borsonline.hu – 2023. június 11.
- ↑ a b Goodreads Wer warst du, meine Tochter? Csernus, Mariann ISBN 3746675030 / ISBN 9783746675039, abebooks.com
- ↑ BorsOnline: Már csak öt szál cigit szív a 90 éves Csernus Mariann. www.borsonline.hu. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Színház.org, Criticai Lapok, Magyar Nemzet: „A hitelesség a legfontosabb” – Csernus Mariann 94 éves. szinhaz.online – 2022. október 30.
- ↑ Kempf Zita. „Nekem a színpad magától értetődő”. marieclaire.hu – 2022. december 2.
- ↑ Arany Medál díj 2019, criticailapok.hu – 2019.
- ↑ Ki voltál, Lányom?, antikvarium.hu
- ↑ 2018: Csernus Mariann kapta az Agárdy-láncot, pestimagyarszinhaz.hu 2018. augusztus 21.
- ↑ Csernus Mariann, Ónodi Eszter és Rudolf Péter is Arany Medál-díjas (magyar nyelven). Színház.org, 2018. december 5. . (Hozzáférés: 2018. december 29.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- A Magyar Színház társulatában: Csernus Mariann
- Boros Mariann: Ilyen volt, ilyen lett: Csernus Mariann, 2011. októbar 30.
- Tóth Berta: Behálózta az országot - Csernus Mariannt köszöntjük, szinhaz.hu 2011. október 30.
- Sztankay Ádám: Sosem bírtam a hazugságot[halott link] Csernus Mariann bolond időkről; 168óra 2005. szeptember 27.
- Szenkovits Péter: Nem egy, hanem több nyelv a világ Archiválva 2012. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben; Népszava 2012. augusztus 25.
- Művészeti díjakat adott át a kulturális miniszter Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarorszag.hu 2006. március 17.
További információk
- Csernus Mariann a PORT.hu-n (magyarul)
- Csernus Mariann az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Csernus Mariann az Internet Movie Database-ben (angolul)
- HMDB
- Weöres Sándor: Dob és tánc - előadja Csernus Mariann (video), 2010 április 4.
- Magánbeszélgetés, Vendég: Csernus Mariann - Juszt László (video); Magyar Televízió 2008. május 3.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.