Molnár László
Született	1857. november 25.[1] Kiskunfélegyháza
Elhunyt	1925. február 5. (67 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1875–1880)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (45-1-105)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1884 – 1923
Tevékenység	színész
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az 1857-ben született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Molnár László (egyértelműsítő lap).

Átányi Molnár László (Kiskunfélegyháza, 1857. november 25. – Budapest, 1925. február 5.) magyar színész, pedagógus, színikritikus.

Származása, tanulmányai

Földesúri nemesi családból származott. Középiskoláit Budán, Kecskeméten és Pesten végezte el. A budapesti tudományegyetem jogi karán folytatta felsőfokú tanulmányait 1875-1880 között. 1881-ben Szapáry István gróf kinevezte Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli aljegyzőjének, s itt működött a központban 1884. októberig.

Színészi pályafutása

1884 novemberében lépett a színészi pályára Szegeden, Nagy Vince társulatánál, majd rövidesen Nagyváradra ment. 1885 októberétől a temesvári színtársulathoz szerződött hős és lírai szerelmes szerepekre. 1886-ban Debrecenbe került a színházhoz, majd 1889-től ismét Szegeden működött, mint színész. 1889-től a Nemzeti Színházban is vendégszerepelt, 1894-ben pedig Egerben. 1896-tól az újonnan induló Vígszínház első társulatának, „mint kothurnuszos színész” tagja lett.^[2] 1897-ben feleségül vette Rákosi Gyula konzul lányát Rákosi Zsófit, Rákosi Imre királyi ügyész és Rákosi Erzsébet műfordító testvérét, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi és Rákosi Viktor unokahúgát. A Magyar Színház Rákosi Szidi és Evva Lajos által szervezett első társulatának drámai hős szerepkörére szerződtették 1897-ben. 1900 áprilisától a kolozsvári nemzeti színháznál játszott. 1902-ben a budapesti Nemzeti Színház tagja lett. 1918-tól a Nemzeti Színház örökös tagja. 1923-ban nyugalomba vonult.

Pedagógiai munkássága

Ő vetette fel az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának alapítását 1900-ban. Kolozsvári szerződése miatt csak onnan visszatérve, 1903-ban kezdhette meg gyakorlatban a szervezést. Ekkor Ditrói Mór segítségével sikerült meggyőznie Faludi Gábort, a Vígszínház igazgatóját, hogy a színház 1897-ben létesített iskoláját – felszereléssel együtt – engedje át a színészegyesületnek. Az iskola 1903. augusztus 23-án nyílt meg a Lipót körút 1. szám alatt, igazgatója Ditrói Mór volt. A növendékek a Vígszínházban statisztáltak, ott tartották vizsgaelőadásaikat, a Lipót körúti színház pedig pénzbeli támogatást nyújtott az iskolának. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában 1903-tól 1918-ig tanította a drámai gyakorlat és jelmeztan témájú tananyagokat, ugyanakkor 1905–1915 között a Színművészeti Akadémián a drámai és vígjátéki gyakorlatot oktatta. 1918-tól 1923-ig az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját vezette.

Szépíró, hírlapíró

Színészi és pedagógusi munkáján kívül színikritikai, szépírói munkásságot is kifejtett. Elbeszéléseket, tárcákat, színikritikákat írt 1881-1884 között a Félegyháza, a Váci Közlöny, a Szegedi Napló, a Pressburger Zeitung és a Südungarischer Lloyd, című lapokba, a Budapesti Hírlapnak rendes munkatársa volt, tárcákat, színikritikákat és vegyes közleményeket írt ide.

Írói álneve és jegye: Árbócz; M. L.

Egyesületi tagsága

• Az Országos Színészegyesület elnöke volt (1898-1900).

Főbb szerepei

• Lear király (Shakespeare)
• Hamlet (Shakespeare)
• Macbeth (Shakespeare)
• Bánk bán (Katona József)
• Radványi ezredes (Herczeg Ferenc: Gyurkovics lányok).

Műveiből

• Az egyéniség a művészetben, különös tekintettel a színművészetre. Szeged, 1893
• Shakespeare album. (Társszerzőként.) Pesti Napló.
• Jelmeztan színésziskolák használatára. Budapest, 1906
• Egressy Gábor és kortársai. Levelek Egressy Gáborhoz 1835–1865. Budapest, 1908.

Cikkeiből

• Petőfi Félegyházán, adatok a költő gyermekkorából In: Budapesti Hírlap, 1882. 886. szám;
• Bárdi Miklós szabadulása, elbeszélés. Heksch Sándor német fordításában. In: Münchener Fremdenblatt, 1883. 2. szám
• A nőiesség In: Képes Családi Lapok, 1888.
• Duse iskolája. In: Nemzetközi Művészeti Szemle, 1893.
• Az élhetetlen. Elbeszélés. In: Erdélyi Hiradó, 1894. 73. szám

Irodalom

• B. Virágh Géza: A magyar színművészet (Budapest, 1900).
• Átányi Molnár László. In: Egri Hiradó 1894. 73. sz.
• Átányi Molnár László. In: Magyar Salon 1894.
• R. Virágh Géza: A magyar színművészet. Budapest, 1900. 126. lap, arcképével
• Átányi Molnár László. In: Budapesti Hírlap 1900. 79. szám

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon Molnár László címszó
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Rajnai Kálmánné gyűjtéséből
• Magyar színháztörténet I-II. kötet
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4