Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Vízvári Gyula
 
Vízvári Gyula
Életrajzi adatok
Születési névViszkidenszky Gyula
Született1841. július 4.
Buda
Elhunyt1908. december 25. (67 évesen)
Margitliget
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
Házastársa
GyermekeiVízvári Mariska
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízvári Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az 1870-es debreceni színtársulatról készített tablón sorrendben a következő színészek láthatók: 1. Szakáll Róza (1848–1926); 2. Tannerné Szabó Róza, később Erkel Sándorné (1850–1922); 3. Bercsényi Béla (1844–1901); 4. Blaha Lujza (1850–1926); 5. Mándoky Béláné Morzsai Emma (1844–1923); 6. Rónai Gyula (1828–1874); 7. Hetényi Laura, Molnárné (1830–1874); 8. Mándoky Béla (1839–1918); 9. Együd István (1838–1882); 10. Dalnoki Béniné, Konti Fáni (1842–1908); 11. Vízvári Gyula (1841–1908); 12. Gerecs János (1843–1910); 13. Dalfi Lőrinc; 14. Takács Emese, Bercsényiné (1847–1914); 15. Szabó József (1814–1875); 16. Szomolnoki Erzsi, Balla Istvánné; 17. Tanner István (1828–1878); 18. Dalnoki Béni (1838–1914); 19. Foltényi Vilmos (1820–1905); 20. Zöldi Miklós (1821–1876); 21. Foltényiné, Szákfy-Szabó Amália (1830–1901); 22. Zöldiné Szabó Julianna (1812–1886); 23. Dózsa József (1815–1886); 24. Philippovits István (1822–1885)

Vízvári Gyula (született Viszkidenszky) (Buda, 1841. július 4.Margitliget, 1908. december 25.) magyar színész, rendező, a Nemzeti Színház volt örökös tagja, az Országos magyar királyi Zeneakadémia tanára, a Ferenc József-rend lovagja. Vízvári Mariska apja.

Élete

Apja Wiszkidenszky kerületi jegyző volt a Bach-korszakban. Pályafutását Veszprémben kezdte 1859-ben, itt Csabay Pál társulatában lépett fel, később Debrecenben játszott. 1861 decemberétől 1864-ig a Budai Népszínház foglalkoztatta. 1864-ben Aradra ment Szilágyi Bélához, 1865-ben megfordult Nagyváradon és Pécsett, majd 1866-ban elszerződött Szekszárdra. 1866 őszétől 1872-ig vezető színész volt a debrecennagyváradi társulatban, 1872 nyarán Miklósy Gyula meghívására került Pestre, 1873-ban pedig Szigligeti Ede hívta a Nemzeti Színházhoz. 1905-ben vonult nyugállományba, ekkor választották meg a színház örökös tagjává. 1889-től lett rendező, és egyúttal a drámabíráló bizottság tagja. 1893-tól oktatott operajátszást a Zeneakadémián. Komikus szerepekben kitűnő volt. Legutolsó föllépése 1907. szeptember 22-én volt, amikor délutáni előadáson eljátszotta híres szerepét, a Durbints sógort. Azután nem lépett többé színpadra. Szélütés érte; mindennap hosszú sétákat tett; pár hétre a Margitligeti szanatóriumba költözött, ott érte a halál.

Családja

Leánya Vízváry Mariska, feleségei: Krecsányi Sarolta és Szigeti Jolán voltak.

Fontosabb szerepei

Galéria

Források

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vízvári_Gyula
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.






A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.