A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Somlay Artúr | |
1942-ben Szegeden | |
Született | Schneider Arthur Jakab Zsigmond 1883. február 28.[1][2] Budapest[3] |
Elhunyt |
Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Somlay Júlia |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | öngyilkosság |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (33-1-50/a) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1900 – 1951 |
Híres szerepei | Simon Péter (karmester) - Valahol Európában |
Tevékenység | színész |
Díjai | |
Kossuth-díjak | |
1948, 1951 | |
Kiváló művész-díj | |
1950 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlay Artúr témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somlay Artúr (született Schneider Arthur Jakab Zsigmond; Budapest, 1883. február 28. – Budapest, 1951. november 10.)[5] kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, színészpedagógus.
Élete
Édesapja Schneider Artúr monarchiai katonatiszt, édesanyja Obkracsil (Apkracil) Emília volt, akik öt gyermeket neveltek. A későbbi színészfejedelem többször ellógott hazulról, hogy mindenféle társulatokban felléphessen. Apja egy ideig járt utána, hazavitte, de egy idő után belenyugodott abba, hogy fiából „komédiás” lesz. Vezetéknevét 1937-ben hivatalosan is Somlayra változtatta.
A Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott, Debrecenben. 1905-ben vendégként fellépett a Vígszínházban, 1906-ban pedig a Városligeti Színkörben.
1906–1907-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, utána pedig Miskolcon, illetve a Magyar Színházban lépett fel. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1921-ben Berlinben forgatott mozifilmet.
1912-től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott, és fellépett a rádióban és pódiumon is. Regény- és drámaírással is próbálkozott. Ezt követően 1922–23-ban, 1925-ben, 1929–30-ban a Belvárosi Színházban, 1923-ban, 1926-ban, 1929-ben, 1933-ban a Magyar Színházban, 1924–26-ban pedig a Renaissance Színházban lépett színpadra. 1927-től 17 éven át a Vígszínházban szerepelt.
1935–36-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1929-ben meghívták az Új-, 1923-ban, 1928-ban, 1930–31-ben és 1939-ben az Andrássy úti-, 1942-ben a Nemzeti-, 1944-ben az Új Magyar Színház egy-egy bemutató előadására.
1925 júliusában a bécsi Kammerspiele színpadán, 1931-ben magyarországi és erdélyi városokban lépett fel alkalmi társulatával. 1945-ben a Víg- és a Márkus Parkszínház foglalkoztatta. 1946–1951 között ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.
A negyvenes évek végén, a kitelepítések kezdetekor, a művész számos nehéz helyzetbe került színészkollégája mellett állt ki. Az akkori időszak kulturális főhatalmassága, Révai József eleinte még hallgatott a szavára, egy idő után azonban már kiüzent az előszobába: nem ér rá.
Somlay hazament Nagyboldogasszony út 71. szám alatti lakására, fogott egy üveg konyakot és egy doboz altatót, s az éjszaka folyamán mindkettőt elfogyasztotta; 1951. november 10-én hajnali 3 órakor így érte a halál, amelyet szívbénulás, koszorúérgörcs okozott, szívkoszorúér-elmeszesedéses háttérrel.
Főként hősszerelmes szerepekben voltak kiemelkedő eredményei, de társadalmi kérdéseket feldolgozó, dialógusos színművekben és népi drámákban is jelentőset alkotott. Elsöprő lendületével, hibátlan játékával, érzelmes, szenvedélyes metakommunikációjával megújította a magyar színművészetet. Aprólékosan kidolgozott lélekábrázolásait a külsőségek pontos megjelenítésével párosította.
Magánélete
1905. május 7-én vette feleségül Laszlovszky Júliát, 1945-ben elváltak. Leányuk Somlay Júlia (Miskolc, 1906. január 18. – Bp. 1955. május 9.) színésznő, Hajmássy Miklós színész első felesége volt.
Díjai, elismerései
- Kossuth-díj (1948, 1951)
- Kiváló művész (1950)
- A Nemzeti Színház örökös tagja (1948)
Főbb szerepei
Színház
- Theseus (Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Sári bíró (Móricz Zsigmond)
- Tiborc, Petur bán (Katona József: Bánk bán)
- Edgár (Strindberg: Haláltánc)
- Oswald (Ibsen: Kísértetek)
- Hamlet (Shakespeare)
- Lala Kalil (Herczeg Ferenc: Bizánc)
- Rendező (Wilder: A mi kis városunk)
- János mester (Márai Sándor: A kassai polgárok)
- Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek)
- Lear király (Shakespeare)
Film
- Ma és holnap (1912)
- Simon Judit (1915)
- Faun (1917)
- Ilona (1921)
- Az orvos titka (Párizs, 1929–30)
- Az új földesúr (1935)
- Budai cukrászda (1935)
- Rozmaring (1938)
- A falu rossza (1938)
- A piros bugyelláris (1938)
- Halálos tavasz (1939)
- Fűszer és csemege (1940)
- Zárt tárgyalás (1940)
- Semmelweis (1940)
- Hazajáró lélek (1940)
- Gyurkovics fiúk (1940)
- Erzsébet királyné (1940)
- A kegyelmes úr rokona (1941)
- Életre ítéltek (1941)
- Európa nem válaszol (1941)
- Végre (1941)
- Haláltánc (1941)
- Édes ellenfél (1941)
- Szerető fia, Péter (1942)
- Egy asszony visszanéz (1942)
- Magdolna (1942)
- Intéző úr (1942)
- Lelki klinika (1942)
- Keresztúton (1942)
- A harmincadik (1942)
- Halálos csók (1942)
- Alkalom (1942)
- Szováthy Éva (1943)
- Szerelmi láz (1943)
- Féltékenység (1943)
- Aranypáva (1943)
- Benedek-ház (1943)
- Madách (1944)
- A két Bajthay (1944)
- Gyanú (1944)
- Kétszer kettő (1944)
- Hazugság nélkül (1945)
- Valahol Európában (1947)
- Ludas Matyi (1949)
- Különös házasság (1951)
- Nyugati övezet (1951)
Művei
- Veszedelem (dráma) (1908)
Emlékezete
- Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében: amikor a főhős bűnügyi újságíró először szemtől szemben találkozik a könyv negatív főszereplőjével, az a legelső gondolata, mintha személyesen Somlay Artúrral találta volna szembe magát.
Irodalom
- Benedek András: Somlay Artúr (Nagy magyar színészek, Bp., 1957),
- Ribi Sándorné: Somlay Artúr (adattár, 1957)
- Demeter Imre: Somlay Artúr (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972)
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 20.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 658/1951. folyószáma alatt.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon
- STOP.hu
- Fűszer és csemege 1939
- Hangosfilm
- https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-CXRR?view=index&personArk=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NSV-TYD3&action=view
- https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-CX3L?view=index&action=view
- https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62K3-RT?i=233&wc=92QL-3TR%3A40678301%2C64896001%2C1077266702&cc=1452460
- https://adt.arcanum.com/hu/view/NemzetiUjsag_1937_10/?query=%22Schneider+Art%C3%BAr%22&pg=456&layout=s
További információk
- Somlay Artúr a PORT.hu-n (magyarul)
- Somlay Artúr az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Somlay Artúr a Rotten Tomatoeson (angolul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.