A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Gyenes László | |
Gyenes László magyar színész kb. 40 évesen | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1857. március 7. Monostor |
Elhunyt | 1924. november 7. (67 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Származás | magyar |
Díjai | |
További díjak | a Nemzeti Színház örökös tagja |
IMDb-adatlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenes László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Solymosi Gyenes László (Monostor, 1857. március 7. – Budapest, 1924. november 7.)[1][2] magyar drámai színész.
Élete
Gyenes Márton és beleházi Bartal Anna fia. Középiskolai tanulmányai után 1875-ben a Színiakadémia növendéke lett, ahol 1878-ban végzett. Már ott feltűnt mint másodéves, Angelo címszerepében. Még nagyobb figyelmet keltett egy év múlva a III. Richárdban, nagy kifejező képességről téve bizonyságot. E siker nyomán a Nemzeti Casino tagjai utazási ösztöndíjat gyűjtöttek számára, mellyel az akkor már Mándoky Béla társulatánál Nagyváradon működő fiatal színész 1878 őszen Párizsba utazott. Hazatérve, 1879-től 1882-ig Kolozsvárott lépett színpadra, majd 1882-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1909-ben örökös tagja lett. 1920 és 1924 között drámai gyakorlatot és beszédet oktatott a Színiakadémián. Mint a főváros úri társadalmának is kedvelt tagja, egyike volt a "hunnisták"-nak és éppen a Hunnia csónakázó egylet uszodájában érte — halála előtt néhány évvel — az a szerencsétlenség, hogy egy rozsdás szög súlyos sebet ejtett lábán, amiből vérmérgezés támadt, s csak nehezen kerülhette el az amputálást. 1924 őszén influenzás lett, tüdőgyulladást kapott, és egy héttel később a Vöröskeresztkórházban elhunyt.
Gyenes László pályáját nem úgynevezett szenzációs diadalok, hanem az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság megnyilvánulásai jellemezték. Egyéniségéből hiányzott a szertelenkedési hajlam sé valószínűleg ennek köszönhette, hogy bukásban egyetlenegyszer sem volt része, egész működése alatt.
Főbb szerepei
- Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
- Tybalt (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
- III. Richárd (Shakespeare)
- Edmund (Shakespeare: Lear király)
- Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája, ősbemutató)
- Mephisto (Goethe: Faust)
- Jago (Shakespeare: Othello)
- Cassius (Shakespeare: Julius Caesar)
- Petruchio (Shakespeare: A makrancos hölgy)
- Bannai (Szigeti József: Rang és mód)
- Baracs gazda (Gárdonyi Géza: A bor)
- Számadó juhász (Gárdonyi Géza: Karácsonyi álom)
- Biberách (Katona József: Bánk bán)
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1940/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
- ↑ Gyászjelentése (1924). (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
Források
- Magyar Színházművészeti Lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon II. kötet, 153. old.
- Magyar Színművészeti Lexikon II. kötet, 154. old.
- Színháztörténeti füzetek Archiválva 2015. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.