A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ha nincs külön jelezve, a Déli-sark vagy Déli-pólus kifejezés a földrajzi értelemben vett Déli-pólust, azaz a Föld felületének legdélibb pontját jelöli, mely pontosan a Föld Északi-sarkának ellentétes oldalán van.
Eredetileg az "Északi-pólus" és "Déli-pólus" kifejezés a Föld mágneses mezőjének hasonlósága miatt általában a mágnesekre is alkalmazható, a mágnes két végének megkülönböztetésére. Ehhez lásd a mágnes vagy mágnesesség címszavakat.
A magyar nyelvben sokszor az Antarktisz szinonimájaként használják a Déli-sark elnevezést, annak ellenére, hogy az Antarktisz az egész kontinenst jelenti, melynek a Déli-sark csupán egy meghatározott pontja.
Földrajzi Déli-sark
A legáltalánosabb definíció szerint a földrajzi Déli-sark a Föld forgástengelyének a Föld felszínét metsző két metszéspontja közül az egyik (a másik metszéspontja az Északi-sark).[1]
Azonban a Föld forgástengelye a valóságban egy picit (néhány méterrel) mozog, ingadozik. Ezt az összetett mozgást pólusmozgásnak nevezzük, mely két fő alkotórészből áll: a különböző amplitúdójú és periódusú mozgásokat együttesen pólusingadozásnak, a pólus lassú, egyirányú eltolódását pedig pólusvándorlásnak nevezzük. (További részletekért lásd a földrajzi Északi-sarkot).
A földrajzi Déli-sarkpont világűrbe vetítése a forgástengelyt meghosszabbítva adja a csillagászati déli-pólust.
Jelenleg a Déli-sark fölött az Antarktisz, az ötödik legnagyobb kontinens terül el, azonban ez nem volt mindig így, a korábbi földtörténeti korokban a földkéreg lemezeinek vándorlása miatt a Déli-sark máshová esett. A Déli-sarknál a föld (a szikla) tengerszint közeli magasságú, azonban a jégsapka rajta átlagosan 3 kilométer vastag, ezért a jelenlegi felszíne nagy magasságban (2807 m[1]) van.
A sarki jégtábla durván 10 méter/év sebességgel mozog, így a Déli-sark pontos pozícióját a jég felületéhez és a ráépített épületekhez képest időről időre fokozatosan módosítják. Ennek megfelelően a Déli-sark helyét jelző táblát és cöveket is minden évben áthelyezik.[1]
Expedíciók
Az első ember, aki elérte a Déli-sarkot, a norvég Roald Amundsen volt társaival 1911. december 14-én.[1] Amundsen táborát Polheim-nek (szó szerint: a pólus otthonának) és a Déli-sarkot körülvevő egész fennsíkot a norvég VII. Haakon király tiszteletére VII. Haakon fennsíknak nevezte el. Amundsen versenytársa, az angol Robert Falcon Scott egy hónappal később, 1912. január 17-én érte el a pólust. Scott és négy társa a visszaút végén halálra fagyott a rendkívüli hidegben.[1]
1914-ben Ernest Shackleton brit felfedező birodalmi transzantarktiszi expedíciójának feltett célja volt keresztülszelni az Antarktiszt a Déli-sark érintésével, de ez is balszerencsével végződött. Az Endurance hajó befagyott az úszó jégtáblák közé, és 11 hónappal később elsüllyedt a Weddell-tengerben, bár Shackleton és társai megmenekültek.
Richard Byrd admirális (USA) lett az első ember, aki Bernt Balchen első-pilótájának segítségével átrepült a Déli-sark fölött 1929. november 29-én.
Ekkortól nem tette ember a lábát a Déli-sarkra egészen 1956. október 31-éig, amikor egy amerikai haditengerészeti különítmény George Dufek admirális vezetésével landolt az R4D Skytrain (Douglas DC-3) repülőgépével. Az amerikai Amundsen-Scott Déli-sarki Kutatóállomást a nemzetközi geofizikai évre (1956-1957) légi úton létesítették, és az állomás azóta folyamatosan el van látva kutató- és kiszolgáló személyzettel.
Amundsen és Scott után Edmund Hillary volt a következő ember, aki a szárazföldön át (jóllehet, légi támogatással) érte el a Déli-sarkot társaival (1958. január 4-én) és Vivian Fuchs (1958. január 18-án) a Commonwealth Trans-Antarctic Expedíció alatt. A későbbiekben sok felfedező indult a Déli-sarkhoz a jég felszínén, köztük Antero Havola, Albert P. Crary, Ranulph Twistleton-Wykeham Fiennes és Reinhold Messner.
1999-ben a leggyorsabb, támogatás nélküli gyalogtúra 47 napig tartott az óceántól a földrajzi Déli-sarkhoz: Tim Jarvis és Peter Treseder felfedezőknek, akik élelemmel és tüzelőanyaggal megrakott 200 kg-os, ember-vontatású szánjaikkal tették meg a távot.
2006. január 16-án magyar idő szerint 0 óra 32 perckor Ács Zoltán és Kovalcsikné Bátori Krisztina első magyarokként jártak a Déli-sarkon.
2011. december 14-én a 100. évforduló alkalmából Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök és kísérete a déli-sarkon emlékezett meg az első sikeres expedícióról.[2]
Éghajlat
A Déli-sark a déli féltekei tél folyamán napfényt egyáltalán nem kap. Nyáron a nap folyamatosan a horizont felett van, de csak alacsonyan. A felszínt elérő napsugárzás legnagyobb részét a fehér hó visszaveri. A nap melegségének a hiánya, kombinálva a magas tengerszint feletti magassággal (majd' 3000 méter) eredményezi azt, hogy a Déli-sarké a Föld leghidegebb éghajlata. A Déli-sarknál sokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az Északi-sarknál, elsődlegesen azért, mert a Déli-sark nagy magasságban, a kontinentális szárazföld belsejében helyezkedik el, míg az Északi-sark a tengerszintnél, az óceán közepén (az óceán hőtárolóként is viselkedik).
A déli félteke nyarának közepén (január) a Nap eléri pályája legmagasabb pontját (kb. 23,5˚), az átlagos hőmérséklet –25˚C körüli. Ahogy az év-hosszúságú „nap” a napnyugtához közeledik, a hőmérséklet szintén süllyedni kezd. Napnyugta (március végén) és napkelte (szeptember végén) időszakában a hőmérséklet –45˚C, télen a hőmérséklet folyamatosan –65˚C marad. Az Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomáson feljegyzett eddigi legmagasabb hőmérséklet –14 °C, (Az Antarktiszon nem ez volt a legmelegebb, mert a feljegyzett legmagasabb antarktiszi hőmérsékletet, 15 °C-ot Vanda állomás közelében, 1974. január 5-én mérték.)[3] a legalacsonyabb pedig –83 °C volt. (A Földön nem ez volt a leghidegebb, mert a feljegyzett legalacsonyabb hőmérsékletet, –89,2 °C-ot a Vosztok kutatóállomás közelében, 1983. július 21–én mérték.)[4][5] Az éves középhőmérséklet –49 °C.[1]
A Déli-sark klímája sivatagiasan száraz, szinte alig kap csapadékot. Azonban a gyakran igen erős szél hóvihart fúj, és a déli-sarki állomást is lassan betemeti a hó.
Havi átlagos hőmérséklet és csapadék mennyiség (Celsius, milliméter) Déli-sark, Antarktisz
Hónap | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Szep | Okt | Nov | Dec | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos magas °C | -25 | -37 | -50 | -52 | -53 | -55 | -55 | -55 | -55 | -47 | -36 | -26 | -45 |
Átlagos alacsony °C | -28 | -42 | -56 | -60 | -61 | -61 | -63 | -62 | -62 | -53 | -39 | -28 | -51 |
Csapadék mm | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | 2,5 |
Forrás: weatherbase.com
Időzóna
A helyi időt a Föld a legtöbb területén a Nap égi pozíciójához szinkronizálják. Ez a módszer nem működik a Déli-sarkon, ahol egy "nap" egy egész évig tart. Más megközelítésben viszont az összes időzóna fedi a Déli-sark területét. Nincs különösebb ok arra, hogy a Déli-sark területét valamelyik meghatározott időzónához sorolják, azonban kényelmes és praktikus szempontból az Amundsen-Scott Déli-sark Kutatóállomás az Új-Zélandi helyi időt tartja, mert az azt ellátó amerikai légi szállítmányok ("Operation Deep Freeze") Új-Zélandról indulnak.
Ceremoniális Déli-sark
Az Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomáson a Ceremoniális Déli-sark területét fényképezési célból állították fel. Egy oszloptalpból és a rajta álló fém gömbből áll,[1] melyet körülvesznek az Antarktisz-egyezményt aláíró országok zászlói. A terület csak néhány méterre van az igazi Földrajzi Déli-sark pontjától, melyet csak egy kis tábla és egy cölöp jelez. Mivel a jégsapka mozgásban van (kb. 10 méter/év), a cölöpöt minden évben Újév napján áthelyezik.
A képen látható kupolát a hóviharok részben eltemették, ezért a kupola bejáratát rendszeresen dózerrel kell megtisztítani. A legújabb épületek oszlopokra épültek, így nem kell attól tartani, hogy a hó felhalmozódik az oldaluk mentén.
Déli mágneses sark
A Déli mágneses sark egy pont a Föld felszínén, ahol a Föld mágneses mezőjének erővonalai függőlegesen lefelé irányulnak. A déli mágneses sark folyamatosan vándorol a Föld mágneses mezőjének változása következtében. Egy 2005-ös számítás szerint[6] ez a pont a d. sz. 64,53°, k. h. 137,86° koordinátákon helyezkedett el az antarktiszi Wilkes-föld partjánál. Történelmi okokból a mágnesnek az a vége, amelyik a Föld Északi-sarka felé mutat, azt hívják a mágnes északi pólusának, és az ellenkező végét pedig a mágnes déli pólusának. Mivel a mágnesek ellentétes pólusai vonzzák egymást, a Föld északi mágneses pólusa tehát valójában a mágneses „déli” pólus, és a Föld déli mágneses pólusa valójában a mágneses „északi” pólus.
1909. január 16-án, Ernest Shackleton által vezetett expedícióból három ember (Douglas Mawson, Edgeworth David, és Alistair Mackay) állította, hogy megtalálták a Déli-mágneses pólust, ami abban az időben a szárazföldön volt. Azonban kétségek merültek fel, hogy az ő helymeghatározásuk helyes volt-e.[7]
Déli földmágneses pólus
A Föld mágneses tere két részből áll, a nagyobb rész egy centrális elhelyezésű döntött mágneses dipólus terével közelíthető, melynek tengelye a Föld forgástengelyével kb. 11,5° szöget zár be. A kisebbik, az úgynevezett non-dipólus rész, melynek intenzitása kb. 1/10 része a fő résznek ezért a föld mágneses terének szerkezete elég bonyolult, továbbá a napszél hatása el is torzítja azt. A déli geomágneses pólus az a pont, ahol a centrális elhelyezésű döntött diópólus tengelye metszi a Föld felszínét a déli félgömbön. Egy 2005-ös számítás szerint ez a pont a d. sz. 79,74°, k. h. 108,22° koordinátákon volt,[8] közel a Vosztok kutatóállomáshoz. Mivel a földmágneses tér nem egy egzakt dipólus, a déli földmágneses sark nem esik egybe a déli mágneses sarkkal. Továbbá a déli földmágneses sark vándorol ugyanazon okokból, ahogyan a déli mágneses sark is vándorol.
A Déli elérhetetlenség pólusa
A Déli elérhetetlenség pólusa (Pole of Inaccessibility) az a pont az Antarktisz kontinens belsejében, ami a legtávolabb van a Déli-óceán partjaitól. A d. sz. 82° 06′, k. h. 54° 58′ koordinátákon helyezkedik el, és 1958. december 14-én érte el a 3. Szovjet Antarktisz Expedíció, Jevgenyij Tolsztyikov vezetésével. Azon a ponton felállították a Poljusz Nedosztupnosztyi ideiglenes állomást, mely 1958. december 26-áig meteorológiai obszervatóriumként működött. A szovjetek ember nagyságú Lenin szobrot hagytak hátra. A pólushoz vezető úton pedig egy másik állomást is felállítottak, a Szovjetszkaját d. sz. 78° 23′, k. h. 87° 32′ mely 1958. február 16. és 1959. január 3. között működött.
A déli elérhetetlenség pólus sokkal távolabb van, és ezért nehezebb is megközelíteni, mint a Földrajzi déli-sarkot. 2006. december 4-én indult el a brit-kanadai N2i csapat[9] az expedícióra, hogy elsőként teljesítse ezt a bravúrt gépi segítség nélkül. Hagyományos, embervontatású szánok és sárkányernyő húzta sítalpak kombinációjának segítségével a csapat 2007. január 19-én sikeresen befejezte az expedícióját, elérte a Déli legelérhetetlenebb pontot.
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g Kolbert András: Száz éve tűnt el az utolsó fehér folt a térképről (magyar nyelven). Index, 2011. december 14. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ -40 fokon emlékeztek meg Amundsen 100 évvel ezelőtti siker
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. október 16.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. október 16.)
- ↑ http://owww.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&pri=1&mpx=1&stt=homerseklet
- ↑ http://www.ngdc.noaa.gov/geomag/faqgeom.shtml
- ↑ The Magnetic South Pole. . (Hozzáférés: 2006. november 13.)
- ↑ Geomagnetic Field Frequently Asked Questions
- ↑ Team N2i. . (Hozzáférés: 2007. január 22.)
Források
- angol Wikipédia forrásai
- Dr. Völgyesi Lajos: Geofizika (e-tankönyv, Műegyetemi kiadó, 2002 )
- Russian Antarctic Expedition
További információk
- South Pole Station info on 70South
- South Pole Webcam
- Virtual tour of the South Pole
- Current weather conditions at the South Pole (Amundsen-Scott Station)
- "A south pole adventure" – tudósok blog-ja az Amundsen-Scott Állomáson
- Poles by the Australian Antarctic Division
- Big Dead Place
- TeamN2i Antarktica 2006 Expedition
- Jótékony célú kemény túra (Team N2i)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.