A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Jacques Offenbach | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1819. június 20. Köln |
Állampolgársága | |
Elhunyt | 1880. október 5. (61 évesen) Párizs |
Sírhely | Montmartre-i temető |
Családja | |
Édesapja | Isaac Offenbach |
Házastárs | Herminia de Alcain |
Pályafutás | |
Műfajok |
|
Hangszer | gordonka |
Díjak | a francia Becsületrend lovagja |
Jacques Offenbach aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Offenbach témájú médiaállományokat. |
Jacques Offenbach, eredeti nevén Jacob Eberst (Köln, 1819. június 20. – Párizs, 1880. október 5.) a romantika korában élt francia zeneszerző, csellista, az operett egyik úttörője. A 19. századi Európa zenéjére óriási hatással volt, több művét mind a mai napig játsszák.
Élete
Németországi zsidó családból származott. Ifjú korában Párizsban a Conservatoire növendéke, majd az Opéra Comique csellistája volt. 1849-től a Théâtre Français karmestereként aratta első sikerét a Chanson de Fortunio című színpadi művével. 1855 és 1866 között a Bouffes-Parisiens igazgatója volt. Első műveinek nagy része itt került bemutatásra. 1872–76 között a Theátre de la Gaité-t vezette, majd amerikai turnén járt. Itt azonban nem járt sikerrel, ezután csak a műveinek élt.
Offenbach több operettje, köztük az Orfeusz az alvilágban (Orphée aux enfers, 1858), vagy a Szép Heléna (La belle Hélène, 1864) és A gerolsteini nagyhercegnő (La Grande-Duchesse de Gérolstein, 1867) kiemelkedően népszerű volt mind a francia, mind az angol nyelvterületeken az 1850-es és az 1860-as évek táján. A művek a politikai és a kulturális szatírát ötvözték szellemes opera-paródiákkal. Offenbach ragyogó népszerűsége megcsappant viszont az 1870-es évekre, a második császárság bukásával.
Elhagyta Franciaországot, ám életének végén népszerűsége újból felívelt, és műveit újra elkezdték játszani. Összesen 102 színpadi művet írt, 1876-ban megkezdett egyetlen nagyszabású operáját, a Hoffmann meséit (Les Contes d'Hoffmann) már E. Guiraud fejezte be 1880-ban.
Halála után a montmartre-i temetőben helyezték örök nyugalomra.
Zenei stílusa
Operettzenéjét ragyogó, friss szellem, elegancia jellemzi. Illúzió nélküli, s ezért csúfos, de szívből kacagó humort jelenít meg. Offenbach az életet egy bábszínháznak tartja, és azt az erkölcstelen léha életet mutatja be a Hoffmann meséiben is. Operettjei stílusával iskolát alakított, mind a formák, mind a melodikus invenció terén. Új stílust teremtett az orkesztrakezelés szempontjából is. Zenéjére jellemző a finoman stilizált deklamáció és a táncszerű dallamok alkalmazása. Egyik legismertebb szerzeménye a kánkán, az Orfeusz az alvilágban című operettjének második felvonásából.
Színpadi művei
- Pascal et Chambord (1839)
- Les deux aveugles (1855)
- Ba-ta-clan (1855)
- Croquefer ou le dernier des paladins (1857)
- Le mariage aux lanternes – Eljegyzés lámpafénynél (1857)
- Orphée aux enfers – Orfeusz az alvilágban (1858)
- Barcouf (1860)
- Les bavards (1862)
- Le Brésilien (1863)
- Lienchen und Fritzchen (1863)
- La Belle Hélène – Szép Heléna (operett) (1864)
- Die Rheinnixen – Rajnai sellők (romantikus opera) (1864)
- Barbe Bleue – Kékszakáll (1866)
- La vie parisienne – Párizsi élet (1866)
- La Grande-Duchesse de Gerolstein – A gerolsteini nagyhercegnő (1867)
- La Périchole (1868)
- Les brigands (1869)
- Le rois Carotte (1872)
- Madame Archiduc (1874)
- La fille du Tambour-Major — Az ezreddobos lánya (1879)
- Les contes d'Hoffmann – Hoffmann meséi (fantasztikus opera) (nagyszínpadi kísérőzene) (1880)
Irodalom
- Egy muzsikus útinaplója. Offenbach Amerikában; bev. Albert Wolff, ford. Peterdi Mária, tan. Fischer Sándor, ill. Töreky Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1960
- Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből; Rózsavölgyi, Bp., 2021 (Musica scientia)
Jegyzetek
Források
- Az általános műveltség képes szótára. (Reader's Digest válogatás). Budapest : Published by Reader's Digest Kiadó Kft., 2001. ISBN 963-8475-53-6 Offenbach l. 356. o.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.