Ez a szócikk a balettművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Wolf Kati.

Volf Katalin (Budapest, 1964. március 31.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész, balettművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája

Szülei: Volf Pál és Varga Rozália. A Magyar Táncművészeti Főiskolán 1982-ben végzett Menyhárt Jacqueline osztályában.^[1] Ugyanebben az évben az Állami Balett Intézetben balettművész oklevelet szerzett. Ezután egy évet töltött ösztöndíjasként a Moszkvai Balett Intézetben. 1983-ban a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. 1985 óta magántáncosként is munkálkodik.

Európa valamennyi jelentősebb balettszínpadán vendégszerepelt igen nagy sikerrel, többek közt meghívást kapott a szentpétervári Kirov Balett együttesébe, valamint fellépett Kanadában, a Távol-Keleten, Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban is.^[1]

Számos nemzetközi balettversenyen vett részt, Amalfiban az aranyérmet, Lausanne-ban pedig a bronzérmet szerezte meg.^[1]

Színpadi szerepei

Többek közt főszerepet táncolt Balanchine, Kylián, Manen, Forsythe, Fodor, László, Egerházi, Harangozó és Seregi egyfelvonásos balettjeiben. Legjelentősebb szerepei:^[1]

Díjai, kitüntetései

• Liszt Ferenc-díj (1988)
• Tériné-díj (1991)
• Oláh Gusztáv-díj (1993)
• Érdemes művész (1996)
• Philip Morris-balettdíj (1997)
• Kossuth-díj (2000) (megosztva)
• Gundel művészeti díj (2009)
• A Halhatatlanok Társulatának Örökös tagja (2008)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2010)
• A Magyar Állami Operaház örökös tagja (2015)^[2][3]
• A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2016)

Jegyzetek

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar Nemzeti Balett
• 25 éves jubileumát ünnepelte Volf Katalin^{[halott link]}
• Halhatatlanok Társulata Archiválva 2013. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben