Garas Dezső
A Rivalda 1982–83-ban megjelent portréja Csigó László felvétele
Született	Grósz Dezső 1934. szeptember 9.[1] Budapest
Elhunyt	2011. december 30. (77 évesen)[2][1][3] Budapest[4]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Böszörményi Nagy Ágnes
Gyermekei	Garas Dániel
Foglalkozása	színész televíziós színész filmrendező filmforgatókönyv-író
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1953–1957)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1963) Jászai Mari-díj (1965) Kossuth-díj (1988) Magyarország Kiváló Művésze díj (1988) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (1995) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal (2002) Budapest díszpolgára (2004)
Halál oka	betegség
Sírhelye	Farkasréti temető
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1954 – 2011
Híres szerepei	Minarik Ede, mosodás Régi idők focija Stók Ede Ripacsok Kőnig tanár úr Abigél Strang Jakab inspektor Kísértet Lublón
Tevékenység	színész
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Garas Dezső témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Garas Dezső (született Grósz,^[5] Budapest, Erzsébetváros, 1934. december 9. – Budapest, 2011. december 30.^[6]) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája

Grósz Lajos lókereskedő és Sirger Ilona gyermekeként született. Saját bevallása szerint „szerelemgyerek” volt, mivel édesapja zsidó vallású volt, édesanyja pedig régi, főpapi taggal is büszkélkedő római katolikus családból származott. A szülők megegyezése szerint Dezső fiuk apja vallását kapta, csak a holokauszt kezdetén keresztelkedett ki. 1944-ben életmentő beavatkozásra volt szüksége, amikor is pszichoszomatikus okokból eredő strúmával műtötték. Az operáció után nem sokkal leállt a légzése, és csak egy éppen odaérkező orvos tudta megmenteni, aki még azt sem engedte, hogy műtőbe vigyék Garast, hanem ott, a kórteremben gégemetszést hajtott végre rajta. A beavatkozás során hangszála is károsodott, ezért szükség volt hangjának folyamatos és intenzív ápolására. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult 1953-tól 1957-ig, majd az egyébként kötelező vidéki kezdést elkerülve, Major Tamás a Nemzeti Színházhoz szerződtette. A Nemzeti felrobbantása után, 1965-től 1976-ig a Madách Színház tagja volt, majd egy évadot a 25. Színházban töltött. 1977-től 1980-ig a Mafilm munkatársa, majd 10 évig a Népszínház tagja. 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség tagja volt. 1990–1993 között a szolnoki Szigligeti Színházba szerződött, majd két évadig a Művész Színház vendégművészeként játszott. 1993-tól 2003-ig szabadfoglalkozású színész volt. 1999 és 2002 között a budapesti Katona József Színházban játszott. 2003-ban egy évadra a Vígszínház, 2004-től haláláig újra a Nemzeti Színház művésze volt. Szerepei utóéletéről saját maga gondoskodott.

Első színpadi rendezése 1982-ben vendégrendezőként a Józsefvárosi Színházban Eduardo De Filippo: Ezek a kísértetek című darabja volt.^[7] Filmen először a Makk Károly rendezésében 1954-ben készült Liliomfiban ifj. Schnapsot alakította. Utolsó filmes szerepe Frici megformálása volt a 2011-ben készült Világjobbítók című tévéfilmben. 2011 decemberében bejelentette, hogy visszavonul a színpadtól, ám döntését nyilvánosságra nem hozták. A Nemzeti Színházban utolsó előadása december 20-án volt, amikor Törőcsik Mari kérésére még eljátszotta az apa szerepét Fejes Endre–Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicaljében.^[8] Munkássága során leginspirálóbb partnereinek Darvas Ivánt, Kern Andrást, Kútvölgyi Erzsébetet és Törőcsik Marit tartotta. Utóbbihoz fűződő barátsága egész pályafutása során végigkísérte, először 1954-ben léptek együtt színpadra a Nemzeti Színházban.^[9]

Családja

Fia Garas Dániel operatőr (1973), lánya Garas Klára producer (1983), menye Balla Eszter színésznő (1980), unokái Emma (2008),^[10] Adél (2013), Zsigmond (2013), Pál (2015),^[11] Mara (2018).

Halála

Utolsó napjait családja körében töltötte, bízott felépülésében.^[12] Garas Dezső hosszú vesebetegség után 2011. december 30-án elhunyt, 77 éves korában, álmában érte a halál.^[13] Halála előtt évekig dialíziskezelésre szorult.^[14] A Nemzeti Színház saját halottjának tekintette.^[6]

2012. január 11-én, a Farkasréti temetőben búcsúztak tőle családtagjai, pálya- és alkotótársai, barátai és a hőn szeretett „publikum”, a nézők százai. A ravatalnál Réthelyi Miklós, Alföldi Róbert, Törőcsik Mari és Sándor Pál emlékezett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb magyar művészére.^[15] A sírnál Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az alapítvány képviseletében búcsúzott.^[16]

A Művész Parcellában Várkonyi Zoltán, Bubik István, Lengyel Balázs és Iglódi István szomszédságában talált végső nyughelyére.

Emlékezete

• 2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falfestményt a Rákóczi híd pesti hídfőjén.
• 2016. december 9-én, születésének 82. évfordulóján emléktáblát avattak tiszteletére szülőházán, a VII. kerületi Alsóerdősor utca 10-es szám alatt.^[17]
• 2022. szeptember 16-án kötet jelent meg életéről, pályájáról a POKET Zsebkönyvek gondozásában. A kötet nagykövete Kern András.

Díjai, kitüntetései

• Jászai Mari-díj (1963, 1965)
• Érdemes művész (1978)
• Színikritikusok Díja – A legjobb férfialakítás díja (1982, 1994)
• Kiváló művész (1983)
• SZOT-díj (1986)
• A filmszemle díja (1987)
• Kossuth-díj (1988)
• Magyar Filmkritikusok Díja – A legjobb férfialakítás díja (1988)
• Pro Arte Budapest (1990)
• Magyar Filmkritikusok Díja – A legjobb férfi epizódszereplő (1993)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) (1995)
• Budapestért díj (1998)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999)
• A filmszemle életműdíja (1999)
• A Nemzet Színésze (2000)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
• Ajtay Andor-emlékdíj (2003)
• Gundel művészeti díj (2003)
• Páger-gyűrű (2003)
• Harsányi Zsolt-díj (2003)
• Budapest díszpolgára (2004)
• Prima Primissima díj (2004)
• Karinthy-gyűrű (2007) – nem vette át^[18][19]
• Hazám-díj (2007)
• A II. kerület díszpolgára (2022) (posztumusz) ^[20]

Színházi szerepei

Rendezései

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek, televíziós sorozatok

Szinkronszerepei

Filmek