A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Zenthe Ferenc | |
A Jób lázadása című filmben (Gáspár Miklós felvétele) | |
Született | Rameshofer Ferenc 1920. április 24.[1] Salgótarján |
Elhunyt | 2006. július 30. (86 évesen)[2] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sírhelye | Farkasréti temető (43-0-50) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1945–2005 |
Híres szerepei | Eke Máté (A Tenkes kapitánya) István bácsi (Tüskevár) Taki bácsi (Szomszédok) |
Díjai | |
A Nemzet Színésze (2005) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zenthe Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zenthe Ferenc, született Rameshofer Ferenc[4] (Salgóbánya,[5] 1920. április 24. – Budapest, 2006. július 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Élete
Négy szemesztert végzett a közgazdaságtudományi egyetemen,[6] de otthagyta és a Színművészeti Akadémia hallgatója lett, 1941-ben. Palóc tájszólásától hamarosan meg kellett válnia. A háború miatt azonban, 1942-ben félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd két évad után a győri Kisfaludy Színház (ma Győri Nemzeti Színház), 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült.
Indulásától a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, akkorra már a Nemzet Színészeként, a megnyerő egyéniségű művész.
A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal „kényeztette el”. Első filmszerepében, 1953-ban Nagysándor József honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók tanították meg lovagolni, aminek még sok hasznát vette).
Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos színész életében: a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar–NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára a Magyar vándor című filmben szerepelt, 2004-ben.
A Tenkes kapitánya (1963) után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok. A tévésorozatokban Zenthe mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály tetszését kiérdemelte. Népies, férfias, humoros karakterszínész volt. Számos filmben szerepelt, de szinkronhangként is bizonyított. Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futott A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregényszerű rádiójátéka volt.
1987–1999 közt a Szomszédok című teleregény szereplője (Taki bácsi); a sorozat 1999. december 30-án, a 331. résszel búcsúzott el a nézőktől. 2000 februárjától a Komédiások – Színház az egész… című sorozat egyik főszereplője volt.
Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki, szülővárosa, Salgótarján 2003-ban díszpolgárrá választotta. 2005-ben a Magyar Örökség díjjal tüntették ki „sokoldalú emberábrázolásáért”, illetve ugyanebben az évben, Bessenyei Ferenc halála után megkapta a Nemzet Színésze címet. 2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Magánélete
Első felesége Oláh Katalin tornász volt, tőle született Ferenc fia 1954-ben (beceneve: Golyó). Házasságuk, neje korai halála miatt 1983-ig tartott. 1986-ban vette el második feleségét, Gizellát. Fia révén két unokája van: Katalin és Ádám.[7]
Évekig élt Zuglóban, az Amerikai úton.[8] Utolsó éveit második feleségével visszavonultan, remeteszőlősi házában töltötte.[9]
Filmek, sorozatok
- 1953
- Föltámadott a tenger 1-2. – Nagysándor József
- Rákóczi hadnagya – Fekete Miska
- 1954
- 2x2 néha 5 – Kerekes András
- 1956
- Gábor diák – Gábor diák
- Mese a 12 találatról – Titi, edző
- Tanosztály – Kerekes László tizedes
- 1957
- A nagyrozsdási eset – Vizi Zsiga, sofőr (1984-ben mutatták be)
- Csendes otthon – András
- 1958
- Micsoda éjszaka! – Suhajda, taxisofőr
- 1959
- Álmatlan évek – Knézits Jani
- Kard és kocka – Simon Pali
- Kölyök – Kondor Géza
- Szerelem csütörtök – Árpi
- 1960
- Az arc nélküli város
- Alázatosan jelentem!
- Fapados szerelem – Kostál Imre
- Százházas lakodalom – Károly
- 1961
- Jó utat autóbusz! – Arató
- Mindenki gyanús – Horváth János főhadnagy
- 1962
- Angyalok földje – Miklós apja
- Felmegyek a miniszterhez – Vadász Illés
- 1963
- A Tenkes kapitánya – Eke Máté
- Hivatalos utazás
- Meztelen diplomata – Dr. Ranke
- Tücsök - Honfoglaló magyar
- 1964
- 1965
- 1966
- A férfi egészen más
- Énekesmadár – Lukács
- Princ, a katona – Petneházi százados
- Oly korban éltünk (1966–67)
- 1967
- Eine Handvoll Helden
- II. Fülöp (tévéfilm) – Darócz Lajos, igazgató
- Szentivánéji álom
- Tüskevár – István bácsi
- 1968
- A beszélő köntös – Csuda Kuruc
- Bors – Ernőfi százados
- Egri csillagok – Josef, a német zsoldos
- Legenda a páncélvonatról
- Szemüvegesek
- Valaki csenget – Korpás Béla
- 1969
- Az örökös – rendőr
- Valaki a sötétből
- 1970
- 1971
- 1972
- 1973
- 1974
- Bekötött szemmel
- Mekk Elek, az ezermester (bábfilmsorozat) – Kakas Konrád (hang)
- 1975
- 1976
- Beszterce ostroma
- Csaló az üveghegyen
- Lúdas Matyi (rajzfilm) – Öreg csikós (hang)
- Robog az úthenger
- Utolsó a padban
- 1977
- 1978
- 1979
- 1980
- A 78-as körzet
- A Pogány Madonna
- Kojak Budapesten
- Misi Mókus kalandjai (bábfilmsorozat) – Ottmár (hang)
- Petőfi
- Süsü, a sárkány 2-9. (bábfilmsorozat) – Fekete szakállú Zsoldos (hang) (1984-ig)
- Enyhítő körülmény (tévéfilm)
- Vuk 1-4. (rajzfilm) – Márton, a tarajos kakas (hang)
- 1980
- 1982
- 1983
- 1984
- Erdő
- Leányvásár
- Megfelelő ember kényes feladatra
- Szaffi (rajzfilm) – Botsinkay Gáspár (hang)
- 1985
- 1986
- A csodakarikás
- A fantasztikus nagynéni
- Macskafogó (rajzfilm) – Rádiós egér (hang)
- 1987
- Gyökér és vadvirág
- Szomszédok teleregény (1999-ig)
- 1988
- Az erdő kapitánya (rajzfilm) – Arara (hang)
- Kerek világ (1988–89)
- 1993
- 1994
- 2000
- 2001
- 2002
- 2003
- 2004
Emlékezete
- Szülőfalujában, Salgóbányán, emlékparkot alapítottak tiszteletére (2007)
- A salgóbányai erdészház parkjában felavatták első mellszobrát, Molnár Péter szobrászművész alkotását (2008. október 24.)
- 2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet ( graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél
- Salgóbányán a Geocsodák házában (a volt Bányatiszti Kaszinóban) emlékszobát alakítottak ki.
- A salgótarjáni színházat róla nevezték el.
- Egykori iskolája, a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium, ma Szent Imre Katolikus Gimnázium falán – melynek 1931 és 1938 között volt diákja – 2010-ben, születésének 90. évfordulóján avatták fel emléktábláját.[10]
- 2020-ban születésének 100. évfordulóján a Magyar Posta Zrt. emlékbélyeget bocsájtott ki az emlékére.
Portréfilmek
- Mestersége színész – Zenthe Ferenc (1985)
- Örökös Tagság – Zenthe Ferenc (1999)
- Talentum – találkozás Zenthe Ferenccel (2002)
Híresebb szerepei
Fontosabb színpadi szerepei voltak az alábbi darabokban:
- Puck, Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Gilles Corey (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)
- Jákob (Tim Rice – Andrew Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát)
- Pinch (George Bernard Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz)
- Feketics (Karinthy Ferenc: Hetvenes évek)
- Lúdas Matyi (Fazekas: Lúdas Matyi)
- Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
- Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
- Ribakov (Pagonyin: A Kreml toronyórája)
- Deme (Tabi László: Enyhítő körülmény)
- Naszreddin Hodzsa (Vitkovics – Leonyid Szolovjov: Naszredin Hodzsa kalandjai)
- Ebenezer Scrooge (Charles Dickens: Karácsonyi ének)
- Geoffrey Thornton (Harwood: Az öltöztető)
- Lou Daniel (Slade: Jutalomjáték)
- Virág úr (Tamási Áron: Csalóka szivárvány)
- Tuskó (Shakespeare: Szeget szeggel)
- Warrington (Edward Bond: Lear)
- Őrmester (Molnár Ferenc: Az üvegcipő)
- A fejedelem komornyikja (Schiller: Ármány és szerelem)
- Juhász (Shakespeare: Téli rege)
- Rázga Elemér (Moldova György: Az ifjú gárda)
- Vinnie (Neil Simon: Furcsa pár)
- Apa (Arthur Miller: Bűnbeesés után)
- Mr. Brownlow (Lionel Bart: Oliver)
- Bakk Lukács (Tamási Áron: Énekes madár)
- Illei Gáspár (Gyárfás Endre: Beatrix)
- Chasuble doktor (Oscar Wilde: Bunbury)
- Szálkán prímás (Szomory Dezső: II. Lajos)
- Antonio (Scarnacci–Tarabusi: Kaviár és lencse)
- Gál (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban)
- Lőrinc (Szakonyi Károly: Ki van a képen?)
- Horeb Homár (Szakonyi: Takáts Alice)
- Deseő (Moldova György: Malom a pokolban)
- Donogan (Szerb Antal–Bencsik Imre: Úriember, jó kriptából)
- Noé (Görgey Gábor: Noé)
- Spurius Titus Mamma (Dürrenmatt: A nagy Romulusz)
- A titkár (Molnár Ferenc: Egy, kettő, három)
- Antonio (Szakonyi: Turini nyár)
Magyar Rádió
- Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
- Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Páloczi Horváth Ádám: Sinkovits Imre, Naszályossy – Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
- Pietro di Donato: Ezer dollár (1958)
- Bajor Andor: Cincogó Felicián (1961)
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1961)
- Gál Zsuzsa: Vaszilij herceg (1962)
- Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
- Neményi Kázmér: Mosolygó Itália (1963)
- Tamási Áron: Énekes madár (1963)
- Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
- Hans Sachs-Kopányi György: A mennyetjárt ifiúr (1969)
- Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
- Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971)
- Lope de Vega: A hős falu (1971)
- Gogol: A szorocsinci vásár (1972)
- Áprily Lajos: Álom a vár alatt (1974)
- Kazimierz Kowalski: Nagyapó kölcsönruhában (1977)
- Lázár Ervin: Utazás a vörös lovon (1977)
- Naughton, Bill: Késő éjjel a Watling Streeten (1977)
- Kocsonya Mihály házassága – Ismeretlen szerző közjátéka (1978)
- Teleki László: Kegyenc (1980)
- Janicki, Jerzy: Halálos ítélet (1981)
- John Castle – Arthur Hailey: Rémület a levegőben (1982)
- Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
- Kamarás István: Bulányvölgyi állomások (1984)
- Csurka István: Őszi délelőtt a tanyán (1985)
- Hardy, Thomas: A weydoni asszonyvásár (1985)
- Tarbay Ede: Ketten kézenfogva (1985)
- Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1986)
- Mikszáth Kálmán: Krúdy Kálmán csínytevései (1987)
- Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1987)
- Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
- Weöres Sándor: Kétfejű fenevad (1997)
A Szabó család rádiós sorozatban előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, majd 2421 részen át Kárpátiét. Hangját adta a Vuk és Az erdő kapitánya rajzfilmekhez.
Díjak, kitüntetések
- Jászai Mari-díj (1954, 1968)
- Érdemes művész (1975)
- Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfialakítás díja (1984)
- Kiváló művész (1989)
- Erzsébet-díj (1992)
- A Színikritikusok díja (1993)
- MSZOSZ-díj (1993)
- Színházi aranygyűrű (1995)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat, 1995)
- Kossuth-díj (1997)
- Nógrád megye díszpolgára (1997)
- Örökös tagság a Halhatatlanok Társulatában (1998)
- Csillagok Falának-tagja (1999)
- Siklós díszpolgára (2000)
- Salgótarján díszpolgára (2003)
- A Nemzet Színésze (2005)
- Magyar Örökség díj (2005)
- 34. Magyar Filmszemle Életműdíja (2005)
- Maecenas-díj (2006)
- Zugló díszpolgára (posztumusz, 2018)[11]
Diszkográfia
- Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019
Könyvek róla
- Molnár Gál Péter: Zenthe Ferenc; Duna, Bp., 2006
- Balogh József–Kelecsényi László: "Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem". Zenthe Ferenc és Salgótarján; Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján, 2014
Jegyzetek
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ Névpont.hu
- ↑ Ma Salgótarján része.
- ↑ Zenthe Ferenc búcsúztatása Budapesten. Hírarchivum. Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2006. augusztus 25. (Hozzáférés: 2010. április 20.)
- ↑ ZENTHE FERENC, AZ ÖRÖK SZOMSZÉD: A SZERÉNY SZÍNÉSZ, AKIT MINDENKI SZERETETT. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Átadták Zenthe Ferenc posztumusz díszpolgári címét (magyar nyelven). Budapest Főváros XIV. kerület – ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja, 2018. október 24. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Zenthe Ferenc: A valóságshow már betegség… (magyar nyelven). www.melyinterjuk.hu. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Felavatták Zenthe Ferenc emléktábláját. fn.hir24.hu, 2010. április 24. . (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- ↑ Születésnapi díjátadó gála a Zeneházban. www.zuglo.hu (2018. szeptember 30.) (Hozzáférés: 2018. október 3.)
További információk
- Zenthe Ferenc a PORT.hu-n (magyarul)
- Zenthe Ferenc az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Zenthe Ferenc az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Zenthe Ferenc a Nemzet Színésze
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Madách Színház Archiválva 2006. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Elhunyt Zenthe Ferenc (origo.hu)
- Elhunyt Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze (mno.hu)
- Elhunyt Zenthe Ferenc színművész, kultura.hu
- Szoboravatás Salgóbányán Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.