A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az öttusa összetett versenysport, amely öt sportágból (lovaglásból, vívásból, lövészetből, úszásból és terepfutásból) áll össze. Modern pentatlonnak is nevezik. A versenyek lebonyolítása lehet egyéni, csapat- vagy váltóverseny jellegű.
Az újkori olimpia felújítója, Pierre de Coubertin báró javaslatára elevenítették fel az ókori ötösviadalt a modern kor követelményeinek megfelelően. Az öttusa először az 1912-es stockholmi olimpián szerepelt. Csapatversenyeket 1952-től 1992-ig rendeztek.
A sportágak sorrendje – összefüggésben a 2009-ben bevezetett szabályokkal – megváltozott (azelőtt lövészet, vívás, úszás, lovaglás és futás volt a sorrend):
- vívás: párbajtőrvívás elektronikus találatjelzéssel, 1 tusra,
- úszás: 200 méteres táv teljesítése tetszőleges úszásnemben,
- lovaglás: egyes, kettes illetve hármas akadályokból álló díjugratás,
- kombinált futás-lövészet (e kombinált szám leírása lejjebb olvasható).
Története
Az öttusát az ókori olimpiák pentatlonja ihlette, amelyet i. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékokon vezettek be. Öt versenyszáma a távolugrás, stadionfutás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás volt.
Egy összetett, a fizikai és a technikai sportágak sajátosságait egyesítő új sport megalkotása volt a cél, amelyhez mesét is fűztek: Egy katonai futár fontos küldetésre indul, egy levelet kell eljuttatnia a folyó túloldalán elhelyezkedő szövetségeseknek. Lovon indul útnak, de az ellenség felfedezi, ezért karddal majd pisztollyal kell utat vágnia a harcmezőn. A lovát az ellenség kilövi, ezért úszva kel át a folyón végül futva juttatja el az üzenetet a címzettnek. Ennyi a mese végleges változata, mert eredetileg a sportágak között a birkózás is szerepelt, de végül lövészet lett belőle. Aztán az úszás helyett evezés is szóba került (Coubertin javaslatára), de ezt is elvetették, már így is eléggé bonyolult volt a versenyszervezés. A „katonás” történetből következik, hogy eleinte majdnem kizárólag katonák versenyeztek (régi fotókon katonai egyenruhás versenyzőket látni az öttusa versenyeken, olimpiákon).
Az öttusa létrehozására vonatkozó javaslatot 1909-ben fogadták el, és 1911-ben – elsőként – megalakult a svéd öttusa szövetség. A versenyek sokáig ötnaposak voltak, négynapos versenyidőszak is volt (a lövészet és az úszás került egy napra), majd 1996 óta egyetlen nap alatt kell teljesíteni valamennyi versenyszámot. Közben a versenyszámok sorrendje is megváltozott, az eredeti „meséhez” képest, és még számos más változás is történt. Megváltoztak a teljesítendő távok, az úszás 300 m-ről 200 m-re csökkent, az eredeti, 4 km-es tereplovaglás helyett rövidebb akadálypályát kell teljesíteni, a futás távja 3000 m-re redukálódott (4000 m-ről). A futást ún. „handicap” rendszerben rendezik: a négy szám alatt elért pontszám-különbségekből időkülönbségeket generálnak, és ennek megfelelően indítják a versenyzőket. Ezzel izgalmasabbá és áttekinthetőbbé vált a verseny: az győz, aki a futásban először szakítja át a célszalagot.
2009-ben új, forradalminak minősített szabályváltoztatás lépett életbe. A vívás, az úszás és a lovaglás lényegileg változatlan maradt, de a futást és a lövészetet összevonták egyetlen kombinációs számba. Ennek során a versenyzők „handicap” rendszerben rajtolnak, kb. 20 m futás után 5 lövést adnak le, legfeljebb 1 perc 10 másodperc alatt. Újabb futó szakasz következik, ezúttal 1000 m és 5 lövés leadása (max. 1:10), újabb 1000m futás és 5 lövés leadása (max. 1:10), végül 1000m futással zárul a verseny.
A „hagyományos” öttusa versenyek mellett váltóversenyeket is rendeznek, amelyeken háromfős csapat vesz részt. Nem tévesztendő össze a klasszikus csapatversennyel, ahol három-három csapattag pontszámát összegzik.
Az öttusa a magyar sportban
Magyarországon az első versenyt 1927. április 21–29. között Budapesten rendezték meg. A vívást a Ludovika Akadémia vívótermében, a pisztolylövést a Szemere-lőtéren, az úszást a Császár-fürdőben, a lovaglást a Nagyrákosi gyakorlótéren, a futást pedig a Ludovika Akadémia gyakorlóterén rendezték meg. Az első helyezett Filótás Tivadar lett, aki – ebben a sportágban – egyben az első magyar olimpiai résztvevő volt 1928-ban, Amszterdamban. A sportágat 1945-ig kizárólag honvédtisztek űzték. Budapesten az első nemzetközi versenyt 1935-ben rendezték meg (ez nem hivatalos Európa-bajnokság volt).
A második világháború előtt az Olimpiai Magyar Nemzeti Bizottság irányította a sportágat, amely 1941-ben alakult meg. A Magyar Öttusa Szövetség 1947-ben jött létre. Az első hivatalos magyar bajnokságot 1946-ban rendezték meg. Az első bajnok Karácson László lett. Az ugyanakkor megrendezett csapatbajnokságot a Csepel SC nyerte meg.
Eredményes magyar sportolók
A sportág történetének legnagyobb magyar alakja Balczó András, aki háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok volt 1960 és 1972 között. A sportág első magyar női olimpiai bajnoka Vörös Zsuzsanna volt Athénban, 2004-ben.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. 477–479. o. ISBN 963-955-623-8
További információk
- MVM Öttusa Világbajnokság 2008 hivatalos honlap
- http://ottusa.lap.hu/
- https://web.archive.org/web/20071028081418/http://www.pentathlon.hu/hazai_tortenet/kezdetek-1945.html
- http://hirek.prim.hu/cikk/25362/
- http://www.uni-miskolc.hu/~wwwfemsz/xottusa.htm
- http://sport.wyw.hu/Ottusa/
- A Magyar Királyi Honvédség nemzetközi öttusa versenyének sorrendje és az olimpiai öttusa versenyszabályai; M. K. Honvédség Nemzeti Öttusa Verseny Rendezőbizottsága, Budapest, 1935
- Háromtusa – öttusa; szerk. Vass Imre; Sport, Budapest, 1955
- Sirokmány Lajos: Sikerek, bukások, aranyérmek az öttusában; Sport, Budapest, 1965 (Színes sportkönyvtár)
- Sirokmány Lajos: Öttusa; Sportpropaganda Vállalat, Budapest, 1979
- Benedek Ferenc: A magyar öttusasport 65 éves. 1927–1992; Magyar Öttusa Szövetség, Budapest, 1992
- Az öttusa története; szerk. Mészáros István; Magyar Öttusa Szakszövetség, Budapest, 1999
- Hencsei Pál–Ivanics Tibor: Magyar öttusázók az olimpiai játékokon; Magyar Öttusa Szövetség, Budapest, 2008
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.