Nem tévesztendő össze ezzel: Óbudai Kisfaludy Színház (1897–1944), amit sok helyen szintén csak Kisfaludy Színházként említenek.

Győri Nemzeti Színház
Korábbi nevek: Kisfaludy Színház
Település	Győr
Építési adatok
Építés éve	1973–1978
Megnyitás	1978. november 2.
Építési stílus	modern
Felhasznált anyagok	görög márványlapok, carrarai márványburkolat
Tervező	Győri Tervező Vállalat Vincze Kálmán vezetésével
Kivitelező	Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat
Hasznosítása
Felhasználási terület	A Győri Nemzeti Színház társulata, a Győri Balett társulata előadásai
Tulajdonos	Győr Megyei Jogú Város
Alapadatok
Tszf. magasság	123 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességei	az északi és a déli oldal falán egyenként 55 x 10 méteres non figuratív, op-art Victor Vasarely kerámiából készült képzőművészeti alkotás, "síugrósánc" - meredekszögű zsinórpadlás-tető
Elhelyezkedése
Győri Nemzeti Színház Pozíció Győr térképén
é. sz. 47° 41′ 12″, k. h. 17° 38′ 07″47.686552777778, 17.63537222222247.686553°N 17.635372°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 12″, k. h. 17° 38′ 07″47.686552777778, 17.63537222222247.686553°N 17.635372°E
Győri Nemzeti Színház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győri Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A bejárat 2010-ben

A Győri Nemzeti Színház egy színház Győr belvárosában. Az első győri kőszínházat 1789-ben építtette fel Reinpacher József kávés a mai Radó-szigeten. Az új színház építését 1973-ban kezdték el és 1978. november 2-án avatták fel. A színház Kisfaludy Károly nevét viselte. 1992. január 1-jétől az intézmény felvette a Győri Nemzeti Színház nevet. Igazgatója 2021 óta Bakos-Kiss Gábor.

Győr színészetének vázlatos története

A városban az színjátszás első nyomait a jezsuiták iskolájában találjuk. 1640-ben Ignatius Victor címmel adták elő a növendékek a legrégebben ismert jezsuita iskoladrámát. A XVIII. század közepétől rendszeresek voltak az iskolai színi előadások a jezsuitáknál. Az iskolai színjátékok nyelve latin volt, de elvétve előadtak voltak magyar vagy magyarra fordított előadásokat is. A német nyelvű színjátszás is ekkoriban indult el Győrben, az erre vonatkozó első biztos adat 1742-ből származik. A színészek a Fehér bárány fogadó nagytermében játszottak, majd a jezsuita rend feloszlatása után a kollégium refektóriumát (ebédlőjét) alakították színházzá. 1768-ban Berner Félix színigazgató társulata már állandó jellegű, fából épült színházban játszik, természetesen csak a nyári időszakban. 1798-ban Reinpacher József kőszínházat épít Győrszigetre (mai Radó-sziget). Ez az épület csak részben épült kőből, az előcsarnok fából készült. Ez az épület adott a otthont a német, majd magyar színészeknek 130 éven keresztül. Ezt 1927-ben bontották le.

Napóleon katonáinak győri bevonulása alkalmából a német színház francia nyelvű plakátot nyomtat. A németek műsorának zömét a látványos és romantikus vegyes színművek töltötték ki.

Műsorukban megtalálhatóak voltak Shakespeare, Molière, Schiller művei, valamint számos operaelőadás is. Ezekkel az eladásokkal a kezdeti magyar színjátszás még sokáig nem tudta felvenni a versenyt. A magyar nyelvű színjátszás Balogh István és Benke József vezetésével kezdett erősödni. Ők a pesti rondellai társaságból toborzott színészek voltak. Megegyezve Kuntz Kristóf német bérfőigazgatóval néhány magyar előadást tartottak. 1818. január végéig Balogh István színtársulata összesen 46 előadást tartott. Utána Kílényi Dávid színtársulata 1820 tavaszán jutott el ide. A társulat tagjai között volt Déryné Széppataki Róza is Emlékezéseiben (naplójában) így ír az akkori győri színházi viszonyokról.

„Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot kivált Nagy Győrben, igen szerették az operákat. Már ott akkor igen értelmes, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva, s nagyon összevágólag precisióval adattak.”

Kilényiék társulata, bár Déryné nélkül, ezután gyakran felkeresi a várost. Itt játszanak 1824–25-ben, 1836-ban, majd 1847–1848-ban. Kilényi megbízható társaságot szervezett, Déryné helyett húga Széppataki Johanna, később Kilényi felesége, nem pótolhatta a nagy színésznő helyét. Ruzitska: Béla futását, az első ismert zenéjű és szövegű magyar operát 1824. november 30-án játszották 3 évvel a kolozsvári ősbemutató után.

Társulat (2022/2023)

Művészeti és ügyvezetés

• Igazgató: Bakos-Kiss Gábor
• Ügyvezető igazgató: Pelikán Alexandra
• Művészeti vezető: Zakariás Zalán
• Zeneigazgató: Silló István
• Tánckarvezető-koreográfus: Fekete Miklós
• Művészeti tanács: Bede-Fazekas Csaba, Bereczki Ágota, Nagy Balázs, Silló István, Zakariás Zalán

Színészek

Magánénekesek

• Bellai Eszter
• Györgyfi József
• Lázin Beatrix
• Schwimmer János

A színház igazgatói

• Gáti György (1952–1958)
• Várady György (1963–1975)
• Cserhalmi Imre (1975–1980)
• Vass Károly (1980–1981)
• Pétervári István (1981–1983)
• Bor József (1983–1992)
• Korcsmáros György (1992–2007)
• Nagy Viktor (2008–2011)
• Forgács Péter (2007–2008, 2011–2021)^[1]
• Bakos-Kiss Gábor (2021–)^[1]

Bemutatók