A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bakonyi Károly | |
Élete | |
Született | 1873. július 28. Nagyvárad |
Elhunyt | 1926. október 25. (53 évesen) Budapest, |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyi Károly témájú médiaállományokat. |
Bakonyi Károly (Nagyvárad, 1873. július 28. – Budapest, 1926. október 25.[1]) magyar novellaíró, színműíró és tárcaíró.
Élete
Bakonyi Károly és Reviczky Szeréna fiaként született. Apja irodalmi műveltségű úr volt, ő fordította németre elsőnek Herczeg Ferenc munkáit.
Pályáját Nagyváradon kezdte. Fiatalon feltűnt finoman megírt, magyar levegőjű novelláival, emellett elvégezte a jogot és a földművelésügyi minisztériumba került. A modern magyar operettirodalomban ő volt az első, aki műveivel átlépte az ország határait és az egész világot bejárta. Sárgarigó című színművét a szegedi Dugonics Társaság megjutalmazta. Kun László című színművét a Nemzeti Színház 1906. február 23-án hozta színre, a Sárga keztyű című katonadrámáját pedig a Vígszínház mutatta be figyelemreméltó sikerrel, 1922. február 4-én. Sikereinek igazi területe azonban a zenés színpad volt. Martos Ferenc társaságában megírta a Bob herceg librettóját és ezzel egy csapásra a magyar operettszövegírók első sorába emelkedett. Legnagyobb és legjelentősebb sikerét azonban a János vitézzel aratta, mely az idők folyamán nemzeti daljátékká klasszicizálódott. Ez a daljáték Heltai Jenő verseivel, Kacsóh Pongrác nagyszerű zenéjével 600-nál többször került színre a Király Színházban és külföldi bemutatásain is egészen különleges sikereket aratott. Tatárjárás c. operettjével ő vezette be a fiatal Kálmán Imrét és ezzel az operettjével nyitott utat a magyar operett későbbi nemzetközi sikereinek. A Tatárjárás-t 160-szor játszották a Vígszínházban és játszották sokezerszer az egész világon. Bakonyi Károly ezután (Szirmai Albert zenéjével) gyors egymásutánban megírta a Mágnás Miskát (bemutató 1916. február 2., 100-adszor 1916. május 22-én került színre) és a Gróf Rinaldót (bemutató 1918. november 7. Király Színház.)
Művei
Operettlibrettók
- Huszka Jenő: Bob herceg (1902)
- Kacsóh Pongrác: János vitéz (1904)
- Kacsóh Pongrác: Rákóczi (1907)
- Kálmán Imre: Tatárjárás (1908)
- Obsitos (1910)
- Nemtudomka (1914)
- Kálmán Imre: Kis király (1914)
- Szirmai Albert: Mágnás Miska (1916)
Egyéb művei
- Laci kisasszony (elbeszélés, Budapest, 1902)
- Kun László (szomorújáték (1906)
- Sárga keztyű (katonadráma, 1922)
- Szent Péter esernyője (színmű, Mikszáth Kálmán regénye alapján, Budapest, 1924)
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi állami halotti akv. 2187/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.