A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Martos Ferenc | |
Született | Mittelmann Ferenc 1875. január 10.[1][2][3] Arad |
Elhunyt | 1938. november 24. (63 évesen)[1][2][3] Budapest[4] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Deutsch Gizella (h. 1908–1938) |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[5] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Martos Ferenc, született Mittelmann[6] (Arad, 1875. január 10. – Budapest, Erzsébetváros, 1938. november 24.)[7][8] magyar író, költő, színműíró, operett-librettista, újságíró, lapszerkesztő.
Élete
Martos (Mittelmann) Ferenc (1847–?) gyártulajdonos és Hertschka Adél[9] fiaként született kikeresztelkedett zsidó családban. A gimnáziumot Aradon végezte, majd szüleivel a fővárosba költözött. A Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Az Országos Magyar Diákszövetség elnökeként egy évig szerkesztette az Egyetemi Lapokat. 1896–1914 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselőjeként dolgozott. 1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, majd a Budapesti Hírlapnak, 1900 és 1902 között Fővárosi Lapokat szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, és színművekkel folytatta, majd 1904-től csak operettlibrettókat írt.
Házastársa Deutsch Gizella volt, akivel 1908. július 8-án Budapesten kötött házasságot.[10] Gyermekük: Martos Veronika.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Főbb művei
- Iza (versek, Budapest, 1896)
- Mariette (regény, Budapest, 1900)
- Titánia (versek, Budapest, 1902)
- Balassa Bálint (verses színmű, Budapest, 1902)
- Simonyi óbester (vígjáték, Budapest, 1903)
- Muskátli (vígjáték, Budapest, 1906)
- Szent Péter esernyője (színmű, társszerző: Bakonyi Károly, Budapest, 1907)
Operettlibrettók és egyéb zenés darabok
- Bob herceg (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1902)
- Aranyvirág (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1903)
- A granadai vőlegény (regényes daljáték, zeneszerző: Báhnert József, bemutató: Budapest, 1905)
- Gül Baba (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1905)
- Tüske rózsa (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1907)
- Tündérszerelem (regényes daljáték, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1907)
- Van, de nincs (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
- 100 év múlva (revü, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
- Jánoska (fantasztikus játék, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1909)
- A kis gróf (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1911)
- Leányvásár (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1911)
- Szökik a nagysága (énekes bohózat, társszerző: Bródy Miksa, bemutató: Budapest, 1913)
- A kis király (operett, társszerző: Bakonyi Károly, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest 1914)
- Sybill (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest 1914)
- Zsuzsi kisasszony (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest, 1915)
- A pacsirta (operett, zeneszerző: Lehár Ferenc, bemutató: Budapest, 1918)
- Pillangó főhadnagy (operett, társszerző: Harmath Imre, zeneszerző: Komjáthy Imre, bemutató: Budapest, 1918)
- Cigánygrófné (operett, verseit írta: Kulinyi Ernő, zeneszerző: Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1920)
- Lili bárónő (operett, zeneszerző. Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1919)
- Anna-bál (operett, zeneszerző: Volkmann Róbert művei után Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1925)
- Alexandra (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1925)
- Kitty és Kató (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1926)
- Hajtóvadászat (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1926)
- Éva grófnő (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1928)
- Katica (operett, zeneszerző: Márkus Alfréd, bemutató: Budapest, 1929)
Fordítások
- Katonadolog (verses játék, írta: André Sylvane és Jean Gascogne, bemutató: Budapest, 1897)
- A veréb (verses játék, írta: Louis Artus, bemutató: Budapest, 1906)
- A múlt (verses játék, írta: Victorien Sardou, bemutató: Budapest, 1907)
- A kék egér (verses játék, írta: Julius Horst és Alexander Engel, bemutató: Budapest, 1915)
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10158.htm, Martos Ferenc, 2017. október 9.
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 94529/1890 Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 8. oldal 18. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1161/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Martos Ferenc meghalt (1938. november 25.) Magyar Nemzet, 79. szám, 13. o.
- ↑ A Gulyás-féle 1999-es kiadás kihangsúlyozza, hogy Hertschka és nem Hertzka.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 298/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, XVIII. kötet, 1999, Martos Ferenc szócikk, 605-608. hasáb
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. .
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 580. o. Online elérés
- Révai nagy lexikona XIII. kötet (Lovas–Mons). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1915. 462. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902. 767. o.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.