A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bródy Miksa | |
Született | 1873. szeptember 23.[1] Nagyvárad |
Elhunyt | 1924. június 4. (50 évesen) Budapest I. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Nagy Mária (h. 1908–1924) |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5-1-39) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy Miksa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bródy Miksa (Nagyvárad, 1873. szeptember 23. – Budapest, 1924. június 4.)[2] író, újságíró, műfordító.
Életpályája
Apja, Bródy Simon híres talmudtudós, anyja Landesberg Retzi volt. Családjában sokan művelték a specifikus zsidó tudományokat, és fiatal korában önmaga is foglalkozott a talmudi diszciplínákkal. Orvosi pályára készült, de tizennyolc éves korában, amikor első versei nyomtatásban megjelentek, a sikerek nyomán újságíró lett. A Budapesti Napló szerkesztőségében kezdte a pályáját. Színházi kritikáira már korán felfigyeltek, mert körültekintő, és nagy színpadi ismeretről tett bennük tanúbizonyságot. Hamarosan a lap színházi és szépirodalmi munkatársa lett 1910-től. Népszerű költő volt, több verses- és novelláskötet szerzője. Az Est lapok munkatársává vált, később a világháború alatt svájci tudósítója lett. 1911-ben a szabadkőműves Demokratia páholy felvette tagjai közé, s hamarosan elérte a mester fokot. Operett szövegeivel vált nemzetközi szinten is elismert és népszerű librettistává. Ő írta Jacobi Viktor Leányvásár (Bemutató: 1911. november 14. Király Színház) operett szövegét. Innentől fogva Jacobi Viktor operettjeinek egyik állandó szövegírója lett. Jacobi Sybill című operettjével nem túlzás, világhírnévre tettek szert. A szövegét egyébként Martos Ferenccel közösen írták. (Bemutató: 1914. február 27., Király Színház). Jacobi Amerikába való távozását követően elsősorban színdarab és operett szövegkönyvek fordításaival, azokban szereplő dalok verseinek magyarításával foglalkozott. Többek között Tristan Bernard: Az ismeretlen táncos (1911), Alexandre Bisson: A névtelen asszony (1916), Somerset Maugham: Maria del Carmen (1920) drámáit, színműveit fordította magyarra. Robert Stolz operettjei közül pedig a Szerencsetánc (1921), A kis grizett (1921)[3] színpadra állításának magyarítása fűződik nevéhez. Kálmán Imre számára készítette el a "Zsuzsi kisasszony" (1915) című operett szövegkönyvét. Utolsó operett bemutatója 1922. december 23-án volt a Vígszínházban, ahol Földes Imre társszerzővel megírták Buttkay Ákos zenéjére, az "Olívia hercegnő" című operett szövegét. Operettszövegeinek finomsága, kedvessége, ötletessége, a dalok verselésének nemes technikája a korszak egyik kimagasló egyéniségévé tette őt, a hazai zenés színjátszás világában.
Házastársa Nagy Mária (1886–1964) volt, akivel 1908. augusztus 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[4]
Kötetei
- Paraesthesia. Versek; Werbőczy Ny., Budapest, 1900
- Boszorkánytánc; ill. Feiks Jenő; Pallas Ny., Budapest, 1901
- Az élet vidám mozija; Schenk, Budapest, 191? (Mozgó könyvtár)
- A kulisszák mögül. Az élet megy tovább; Schenk, Budapest, 1910 (Mozgó könyvtár)
- Bródy Miksa–Tábori Kornél–Szomaházy István: Börzehumor. Víg apróság; A Nap Ny., Budapest, 1912 (Vidám könyvtár)
- Klotho. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
- Bródy Miksa–Pásztor Árpád–Szomaházy István: Lipótváros. Kis történet; A Nap Ny., Budapest, 1913 (Vidám könyvtár)
- Mozi vászon nélkül; A Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
- Bródy Miksa–Tábori Kornél: Rp. 50 víg eset orvosokról és páciensekről; Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
- Bródy Miksa–Tábori Kornél: Katonáék. A királytól a közvitézig. Víg esetek; Nap Ny., Budapest, 1915 (Vidám könyvtár)
- Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Budapest, 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
- Bródy Miksa–Tábori Kornél: Kaszárnya és harctér; Nap Ny., Budapest, 1916 (Vidám könyvtár)
- Bródy Miksa–Karinthy Frigyes–Tábori Kornél: Csak semmi háború!; Vidám Könyvtár, Budapest, 1918 (Vidám könyvtár)
- Kabaré; Bródy Miksa, et al. legjobb vidám kabarétréfái; Révai Ny., Budapest, 1918 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
- Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Budapest, 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
Jegyzetek
- ↑ JewishGen
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1063/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
- ↑ Schöpflin Aladár: Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet / Bródy Miksa - Kiadja: Az országos színészegyesület, Bp. 1931.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1120/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 141. o. Online elérés
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931. , I. kötet, Budapest, 1931.
További információk
- Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.