A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Földes Imre | |
Született | Fleischmann Imre 1881. szeptember 15.[1][2][3] Kaposvár[4] |
Elhunyt | 1958. május 5. (76 évesen)[1][2] Budapest[5] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kaufmann Valéria (h. 1905–1957) |
Gyermekei | Földes Péter |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Földes Imre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földes Imre, született Fleischmann Imre (Kaposvár, 1881. szeptember 15.[6] – Budapest, Józsefváros, 1958. április 30.)[7] magyar író, színműíró.
Családja
Fleischmann (Földes) Jónás és Fleischmann Szidónia fia. Házastársa Kaufmann Valéria (1883–1957)[8] volt, akivel 1905. szeptember 17-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[9]
Életútja
Budapesten tisztviselőként dolgozott. Írói pályája verses történelmi színművek írásával indult. Első darabja, A király arája (1904) a budapesti Nemzeti Színházban került színre. Romantikus drámáival az 1900-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémia több pályadíját nyerte el (A király arája, Dacos lelkek, Hadik-huszárok).
Közönségsikereit társadalmi színműveivel aratta, ezekben időszerű témákat dolgozott fel. A császár katonáiban (1908) az osztrák-magyar közös hadsereg magyarellenes világát ellenzéki szellemben ábrázolta. A Hivatalnok urak (1909) a magántisztviselők életét vitte színpadra; az alkalmazottak urat játszanak, miközben napi megélhetési gondjaik vannak. „Többé-kevésbé szocialista irányzatú színművei”[10] a megrázó jelenetek kiélezésével és életképszerű ábrázolásukkal zajos hatást keltettek. Különösen jó volt bennük a fővárosi zsidóság rajza. Későbbi darabjaiban a társadalombíráló hang, a valóságábrázolás igénye visszaszorult. Könnyű vígjátékokat is írt, operettek szövegkönyv-írásában is közreműködött (társszerzőkkel, pl. Viktória, Hawaii rózsája). Ezenkívül számos egyfelvonásosa és művészien kidolgozott novellája jelent meg napilapokban és folyóiratokban.
Munkái
- A király arája (verses vígjáték, Budapest, 1907)
- A királyné (tragédia, Budapest, 1907)
- Daczos lelkek (verses vígjáték, Budapest, 1907)
- A császár katonái (dráma, Budapest, 1908, Magyar Színház; a romantikus drámaíró itt már erősen realista. Katonai alakrajzaiba erős torzítások vegyülnek)
- Hivatalnok urak (dráma, Budapest, 1909, Magyar Színház; az alapjában jóérzésű emberek elbuknak az ínség útvesztői között, a silány emberek boldogulnak)
- A kuruzsló (színmű, Magyar Színház: 1909, az orvos és közönsége)
- Nincs tovább (színmű, Vígszínház: 1911, iránydráma: a kártya, a szerencsejáték nyomában erkölcsi és anyagi pusztulás. A pesti kaszinói élet elfajulása)
- Fekete ország (regény, Budapest, 1912, szatirikus irányregény a konzervatív társadalmi rend ellen. Radikális-szocialista kritikája főként az egyház ellen irányul)
- Halló! (vígjáték, Budapest, 1913, Magyar Színház; német előadása Bécsben, horvát előadása Zágrábban)
- A vörös szegfű (színmű, Budapest, 1914, egy szocialista agitátor története)
- Grün Lili (vígjáték, Budapest, 1916, Magyar Színház; a pesti zsidó kispolgárság tükörképe. Az életképet Palesztinában héber nyelven is előadták)
- Terike (színmű, 1919, Belvárosi Színház,; derűs vidéki történet)
- Tüzek az éjszakában (dráma, 1928, Új Színház; egy magyar színtársulat vergődését mutatja be a romániai, elszakított országrészben)
- Égő város (dráma, 1928, Új Színház; az előbbi színdarab a román, ez a dráma a cseh uralom néhány szomorú jelenetét mutatta be)
- Ifj. Horváth Pál (színmű, Budapest, 1936, Nemzeti Színház; a diplomás fiatalok állástalanságának feldolgozása).
Operett szövegkönyvek (librettók)
- Viktória (operett 3 felvonásban, 5 képben: zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemutató: 1930. február 21. Király Színház, Budapest)
- Hawaii rózsája (operett 3 felvonásban: zene: Ábrahám Pál, szövegkönyv társszerző: Alfred Grünwald, német dalszövegek: Fritz Löhner-Beda, bemutató: 1931. július 24. Neues Theater, Lipcse Németország, magyar dalszövegek: Harmath Imre, magyar bemutató: 1932. január 28. Király Színház)
- Szerelmes királynő (operett, zeneszerző: Brodszky Miklós, librettó társszerzők: Alfred Grünwald, német versek: Fritz Löhner-Beda, magyar versek: Harmath Imre, bemutatva: 1936. Városi Színház, Budapest)
- Őnagysága nem hajlandó (operett 3 felvonásban , zene: Földes Ferenc; versek: Harmath Imre)
- Két hippolit (operett 3 felvonásban, zene: Hűvös Iván)
- Júlia (nagyoperett 3 felvonásban, zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemutatva: 1937. december 23., Városi Színház, Budapest)
- Fehér hattyú (operett 3 felvonásban 12 képben, zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemutatva: 1938. december 23., Városi Színház, Budapest)
- Az ezüst sirály (operett 3 felvonásban, zene: Buttykay Ákos)
- Fekete liliom (romantikus nagyoperett 3 felvonásban) zene: Kemény Egon, szövegkönyv társszerző: Nóti Károly, versek: Halász Rudolf, bemutató: Fővárosi Operettszínház 1946. december 20. Főszereplő: Karády Katalin.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 10.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Születési bejegyzése a kaposvári izraelita hitközség születési akv. 48/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1067/1958. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Földes Imréné Kaufmann Valéria halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1005/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 999/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Pintér Jenő i. m.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 285. o. Online elérés
- A magyar társadalom lexikonja. Mtdaportal.extra.hu, 1930 (165. o.)
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet. Regény és színmű / A színműirodalom / c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
- szerk.: Szabolcsi Miklós: A magyar irodalom története (5. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 462. o.. ISBN 963 05 1644 6 5. kötet (1965)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.