A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Magyar Örökség díj | |
A Magyar Örökség díj Aranykönyve | |
Díjazott | akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez |
Szervezet neve | Magyar Örökség és Európa Egyesület |
Alapítás éve | 1995 |
Ország | Magyarország |
Díjátadás | |
Első díjátadás | 1995. december 21. |
Legutóbbi díjátadás | 2024. március 24. |
Hivatalos weboldal | |
hivatalos oldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Örökség díj témájú médiaállományokat. |
A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A Magyar Örökség díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”.
A díj történetének első öt évében 1945 utáni teljesítményeket díjazott a Bírálóbizottság. A későbbiekben ez a határ a XX. század elejéig, (illetve esetenként a kiegyezésig) nyúlik vissza.
A kitüntetést odaítélő díjbizottság elnöke az indulástól 2000-es államfővé választásáig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. Az első díjkiosztásra 1995. december 21-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében került sor. A díjátadásra azóta folyamatosan évente négy alkalommal kerül sor.
A Magyar Örökség díj[1] kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség díj bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki. Kulturális műsor keretében kerül kiosztásra a Magyar Örökség díj.
A jelölés
A jelölés módja: bárki tehet javaslatot, függetlenül az állampolgárságtól, bárhonnan az összmagyarság területéről. A javaslatokat az ún. „Ezüstkönyvben” gyűjtik, mely egy számítógépes adatbázis, amiben négy csoportra bontva (személyek, csoportok, intézmények, alkotások) tartják nyilván a jelölteket. Az Ezüstkönyvből a bíráló bizottság választja ki az aktuális díjazottakat.
A bíráló bizottság
A bíráló bizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hóban. Egy-egy díjátadáshoz három összejövetel tartozik.
- Az elsőn történik a beérkezett állampolgári javaslatok elbírálása, majd titkos szavazás útján először 10, majd további szűkítéssel az aktuális 7 jelölt kiválasztása. Ugyanekkor fogalmazzák meg az oklevelek szövegét, majd összeállítják a díjátadáshoz kötődő kulturális programot.
- Körülbelül két hét múlva kerül sor a laudációk meghallgatására – a közbülső időben intenzív szervezőmunka folyik.
- A kérdéses hó utolsó előtti szombatján kerül sor a díjkiosztó ünnepségre, mely szigorú forgatókönyv szerint történik. A forgatókönyvet megkapják a bizottsági tagok, az adott helyszín rendezői, az újságírók, eseményrögzítők, az MTI-s, rádiós és TV-s tudósítók.
A bírálóbizottság tagjai
Dr. Hámori József neurobiológus, a bizottság elnöke, Juhász Judit újságíró, a bizottság alelnöke. Tagok: B. Kovács István történész, író, főszerkesztő, dr. Csorba László történész, muzeológus, dr. Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője, Dragonits Márta belsőépítész, dr. Gazda István tudomány- és művelődéstörténész, Hegedűs Miklós matematikus, Jelenczki István filmrendező, képzőművész, Kernács Gabriella művészettörténész, Kubik Anna színművész, Novotny Zoltán sportújságíró, Ódor László művelődéstörténész, Poprády Géza könyvtáros, Rókusfalvy Pál pszichológus, Sipka László villamosmérnök, mérnök-közgazdász, technikatörténész, Spányi Antal római katolikus megyés püspök, Sunyovszky Szilvia színművész, dr. Takács József neurobiológus, dr. Tóthpál József művelődéskutató, Varga Csaba jogfilozófus, Vári Fábián László költő, író, főszerkesztő, Veres-Kovács Attila református lelkész (Nagyvárad), Zelényiné dr. Kováts Annamária alkalmazott nyelvész, tanár, Zelnik József etnográfus. A bizottság tiszteletbeli tagjai: dr. Benkő Samu irodalomtörténész (Kolozsvár), dr. Dávid Katalin művészettörténész, Jókai Anna író, Németh Magda tanár. A bizottság örökös tagjai: dr. Balogh János zoológus, ökológus professzor, dr. Schulek Ágoston tanár.
A bizottság tagjai anyagi juttatásban nem részesülnek.
A díj átadása
A díjak átadása évente négy alkalommal történik, melynek során a bíráló bizottság elnöke ismerteti a Magyar Örökség díj céljait, majd laudációk elhangzása után a díjátadók sorban átadják az oklevelet, mely kifejezi, hogy a díjazott életműve vagy tevékenysége része a magyar örökségnek. A díjazottak nevét és a laudációkat az ún. „Aranykönyv” őrzi.
A díjátadást valamelyik díjazott beszéde, esetleg egy posztumusz díjazott művének felolvasása, illetve egy díjazott kórus rövid műsora követi.
A díj nem jár pénzjutalommal, a díjazott eredményeit oklevélben örökítik meg, amelyet 1999 óta kis arany díszjelvény egészít ki. A kitüntetettek egy merített papírból készült díszes oklevelet kapnak, valamint egy jelvényt, amely a magyar Szent Koronát ábrázolja. A díj az adott város presztízsét növeli.
Néhány díjazottat bemutató galéria
Az eddigi díjazottak listája a Magyar Örökség díj honlapján található.[2]
„ | A Magyarországért Alapítvány kurátorai úgy határoztak, jeles bizottságot kérnek fel arra a célra, hogy együtt munkálkodva a „Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát" létrehozzák.… | ” |
– A Magyar Örökség díj oklevelének szövege (részlet) |
-
Kaláka
(2014) -
Kubik Anna színművész
(2007) -
Molnár Ferenc író
(2005) -
Országos Széchényi Könyvtár
(2002) -
A Szent Korona
(1999)
Kapcsolódó szócikkek
Magyar Örökség díjasok listája
Jegyzetek
- ↑ A díj ismertetése Archiválva 2012. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarorokseg.hu
- ↑ a b Eddigi díjazottak. www.magyarorokseg.hu (2014. szeptember 23.) (Hozzáférés: 2019. február 21.) (html) arch
- ↑ Rejtő Jenő laudáció, magyarorokseg.hu
- ↑ Cseh Tamás laudáció - Cseh Tamás dalvilága, magyarorokseg.hu
Források
- www.magyarorokseg.hu A Magyar Örökség díj honlapja
- Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003.
További információk
- Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon
- Magyar Örökség díj
- A 2013. december 21-i kitüntetettek
- A 2014. március 22-i kitüntetettek
- A 2014. december 13-i kitüntetettek
- Ismét átadták a Magyar Örökség-díjakat - MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN
- Galamb József a Magyar Örökség Díj kitüntetettje Archiválva 2016. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Örökség Díj (2018.06.23.). Aktuális díjazottak. Magyar Örökség Díj, 2018. június. . (Hozzáférés: 2018. június 22.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.