A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bodor Johanna | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | Bodor Johanna 1965. október 23. (58 éves) Kolozsvár, Románia |
Házastársa | Mertz Tibor (1993-) |
Gyermekei | Mertz Hanna Míra, Mertz Dániel Máté |
Szülei | Bodor Pál, Zahan Julianna |
Foglalkozása | táncművész, koreográfus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodor Johanna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bodor Johanna (Kolozsvár, 1965. október 23. –) magyar táncművész-koreográfus, színházi alkotó, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Életpályája
Szülei, Bodor Pál (1930–2017) költő, műfordító és Zahan Julianna történész, könyvtáros szoros kapcsolatot ápoltak a korabeli erdélyi magyar kulturális élet alakjaival. A család gyakori vendégei voltak olyan kiemelkedő művészek, mint például Harag György, Taub János, vagy éppen Sütő András. Bodor Johanna a balettel is egy családi összejövetelen találkozott először, amikor Karikás Péter akkori magyar kultúrattasé és felesége, Handel Edit balett-táncos, balettmester egy beszélgetés hevében egy balett-emelést mutattak be a Bodor család nappalijában. Johanna őket látva döntötte el, hogy balett-táncos szeretne lenni. 1975 és 1984 között a bukaresti Állami Balettintézetben tanult. Ez idő alatt bátyja, Bodor Pál István 1980-ban, szülei pedig 1983-ban áttelepültek Romániából Magyarországra, így Johanna két évet egyedül élt Bukarestben. A Balettintézet elvégzése után szerződtetni akarták a bukaresti Operaházba, ő azonban ezt a lehetőséget visszautasította, mert már beadta a kérvényét, hogy Magyarországra települhessen. 1984-1985 között a bukaresti Operettszínház tagja volt, majd Magyarországra emigrált.
1985-ben a Honvéd Együttesnél, az akkori Magyar Néphadsereg Művészegyüttesnél kezdett először Magyarországon dolgozni, Novák Ferenc vezetése alatt.
1986-1989 között a Győri Balettben táncolt. E társulat tagjaként járt Japánban, Németországban, Izraelben, Olaszországban, Norvégiában, Franciaországban, Koreában, Oroszországban. Táncművész karrierjének meghatározó és kiemelkedő időszaka volt a Szegedi Balettben eltöltött évei, ahol 1989-től volt tag, 1990 és 1993 között pedig a társulat magántáncosa volt. Itt olyan produkciókban táncolt, mint az Alvilági játékok, a Vonzások és választások, vagy az Álom Kafkáról.
1993-ban házasodott össze férjével, Mertz Tibor színművésszel, és ugyanebben az évben megszülettek ikreik, Hanna Míra és Dániel Máté. Bár később is voltak táncos fellépései, gyermekei születése után befejezte hivatásos balett-táncos karrierjét. Mestere, Imre Zoltán koreográfus asszisztensének kérte fel a Vígszínházban 1994-ben bemutatott Össztánc című produkcióhoz, ezzel kezdetét vette koreográfusi pályafutása. Azóta országszerte és a magyarlakta, határon túli területeken is megannyi színházban dolgozott koreográfusként: nagy kőszínházakban ugyanúgy visszatérő alkotó, mint kis független társulatoknál. 2020-ig közel 140 produkcióhoz köthető koreográfusként a neve.
1998-tól, a Bárka Színház indulásától két éven át a színház mozgástervezője és koreográfusa. 2002 és 2004 között a szolnoki Szigligeti Színház tánckarának vezetője. 2016-ban Lőrinczy György meghívására elvállalta a Budapesti Operettszínház balettigazgatói posztját, melyet 2019-ig töltött be. 1996-ban mutatták be Emberkiállítás – (Variációk Abakanowiczra) című önálló estjét a Vígszínház Házi Színpadán, melynek koreográfus-rendezője is volt. Egyéb kiemelkedő koreográfusi munkái közé tartozik például az 1999-es kaposvári Sweeney Todd című Sondheim-musical Ascher Tamás rendezésében, a 2006-ban a Komáromi Jókai Színházban bemutatott Kander-Ebb-musical, a Chicago Szabó Máté rendezése mellett, a 2008-es Hamvai-féle Vesztegzár a Grand Hotelben a Nemzeti Színházban Béres Attila rendezésében, vagy a 2018-ban a Budapesti Operettszínházban Székely Kriszta rendezésében bemutatott István, a király rockopera, melyben társkoreográfusa volt Lénárt Gábor.
Több általa koreografált produkciót is játszottak külföldön: Szentpéterváron a Lili bárónőt, Jekatyerinburgban a Cigányszerelem című operettet. Koreografált Víg özvegyet Béres Attila rendezése mellett 2008-ban Bukarestben, és dolgozott Tompa Gáborral a 2015-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatott Az öreg hölgy látogatásában. 2018-ban pedig felkérést kapott, hogy az ausztriai Seefestspiele Mörbisch-en (magyarul: Burgenlandi Ünnepi Hetek), a Fertő-tó partján 1957 óta minden évben megtartott operettfesztiválon Kálmán Imre Marica grófnő című operettjének legyen a koreográfusa Karl Absenger rendező mellett.
Saját tapasztalataiból gyűjtött tudásával forradalmasította a táncoktatást. 1997-től három éven át meghívott előadóként művészi mozgást tanított leendő operaénekeseknek a Zeneakadémián. Tánc- és mozgáskurzusokat, workshopokat tartott 2009 és 2014 között több alkalommal is Marosvásárhelyen. Legutóbb 2019-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor és Székely Kriszta osztályában tartott kurzust. Az óraadás mellett kulturális missziójának tartja, hogy vizsgaelőadásokhoz koreográfiát készítve is segítse a diákok, egyetemisták szakmai fejlődését.
Koreográfusi és táncos munkái mellett több alkalommal színészként is színpadra lépett, így láthatta a közönség többek között Carlo Goldoni A kávéház című komédiájában, vagy a máig színen lévő Paul Foster-színműben, az I. Erzsébetben a Szkéné Színházban.
Szerteágazó életművének része a filmkészítés is. Színészként szerepelt Kósa Ferenc 1987-es A másik ember című alkotásában, legutóbb pedig Enyedi Ildikóval dolgozott a rendezőnő készülő új filmjében, a Feleségem történetében. Ugyanakkor a Jazz+Az 2020 januárjában tartott Aréna-koncertjének is ő volt a koreográfusa, de tartott már kiállításmegnyitót is (A Magyar Állami Népi Együttes jelmezeinek tükrében, Hagyományok Háza).
2014-ben jelent meg önéletrajzi könyve, a Nem baj, majd megértem, melyet nem írói indíttatásból kezdett el írni, csupán dokumentálni, összegezni akarta azokat az eseményeket, melyek abban a két évben történtek, míg egyedül élt Romániában. A könyvvé érett írást a Magvető Kiadó felkarolta és publikálta. A könyv 2016-ban kiadott lengyel fordítását a Varsói Könyvfesztiválon mutatták be, ahol Magyarország volt a díszvendég.
2000-ben Imre Zoltán-díjjal tüntették ki, 2007-ben megkapta az EuróPAS Magyar Táncdíjat. 2018-ban a Fidelio kuratóriuma beválogatta a KULT50-be, a kultúra ötven arca közé, 2019-ben pedig ugyanitt ő volt a zenés színház kuratóriumi védnöke.
Színházi munkái
Koreográfusként
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 139.[1]
- Kander: Cabaret (rendező: Béres Attila, 2019, Jászai Mari Színház, Tatabánya)
- Bródy János: István, a király (rendező: Székely Kriszta, 2018, Budapesti Operettszínház)
- Joe Masteroff: Kabaré (rendező: Mohácsi János, 2018, Miskolci Nemzeti Színház)
- Gunar Braunke: Dorian Gray (rendező: Réthly Attila, 2018, Kálmán Imre Teátrum)
- Kálmán Imre: A chicagói hercegnő (rendező: Béres Attila, 2016, Budapesti Operettszínház)
- Szép Ernő: Emberszag (rendező: Szikszai Rémusz, 2015, Vádli Alkalmi Színházi Társulás, Szkéne Színház)
- Jacobi Viktor: Sybill (rendező: Szabó Máté, 2015, Budapesti Operettszínház)
- Mohácsi István: Köd utánam (rendező: Mohácsi János, 2015, Örkény István Színház)
- Verdi: Aida (rendező: Mohácsi János, 2015, Magyar Állami Operaház)
- Cy Coleman: Sweet Charity (rendező: Béres Attila, 2015, Weöres Sándor Színház, Szombathely)
- Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (rendező: Tompa Gábor, 2015, Kolozsvári Állami Magyar Színház)
- Albert Camus: Caligula (rendező: Tufan Imamutdinov, 2014, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Kisterem)
- Mihail Bulgakov: A mester és Margarita (rendező: Michal Dočekal, 2014, Vígszínház)
- Dés-Geszti-Békés: A dzsungel könyve (rendező: Horgas Ádám, 2014, Weöres Sándor Színház, Szombathely)
- Mozart: Don Giovanni (rendező: Szabó Máté, 2014, Miskolci Nemzeti Színház)
- Michael Tremblay: Sógornők (rendező: Hegedűs D. Géza, 2013, Pesti Színház)
- Hamvai Kornél: A zöld kilences (rendező: Ascher Tamás, 2012, Vígszínház)
- Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe (rendező: Mohácsi János, 2011, Nemzeti Színház)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (rendező: Jordán Tamás, 2011, Weöres Sándor Színház, Szombathely)
- Pintér Béla: Parasztopera (rendező: Mohácsi János, 2010, Kamaraszínház, Pécs)
- Lehár Ferenc: Cigányszerelem (rendező: Béres Attila, 2009, Dóm tér, Szeged)
- Egressy Zoltán: 9700 (rendező: Dömötör Tamás, 2009, Helyőrségi Művelődési Otthon, Szombathely)
- Jerry Herman: Hello, Dolly! (rendező: Sorin Militaru, 2008, Katona József Színház, Kecskemét)
- Bertolt Brecht: Koldusopera (rendező: Béres Attila, 2008, Kamaraszínház, Pécs)
- Hamvai Kornél: Vesztegzár a Grand hotelben (rendező: Béres Attila, 2008, Nemzeti Színház)
- Elektra (rendező: Sorin Militaru, 2007, Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely)
- Én egy szemüveges kisfiú vagyok (rendező: Pelsőczy Réka, 2007, Szárító, Kapolcs)
- Koltai Róbert: Sose halunk meg (rendező: Szabó Máté, 2007, József Attila Színház)
- Jávori Ferenc Fegya: Menyasszonytánc (rendező: Béres Attila, 2006, Budapesti Operettszínház)
- Kukorelly Endre: Élnek még ezek? (rendező: Máté Gábor, 2005, Katona József Színház)
- Huszka Jenő: Lili bárónő (rendező: Béres Attila, 2005, Raktárszínház)
- Frederick Loewe: My Fair Lady (rendező: Béres Attila, 2004, Gárdonyi Géza Színház, Eger)
- Graham Chapman: Gyalog galopp (rendező: Molnár László, 2002, Szigligeti Színház, Szolnok)
- Mácsai Pál: Mi újság, múlt század? (rendező: Mácsai Pál, 2001, Madách Kamara)
- Francis Poulenc: Tiresias keblei (2001, Szentendre, Városház udvara)
- Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról (rendező: Máté Gábor, 2001, Katona József Színház)
- Bertolt Brecht: Koldusopera (rendező: Ascher Tamás, 2001, Katona József Színház)
- Witold Gombrowicz: Operett (rendező: Keszég László, 2001, Csiky Gergely Színház, Kaposvár)
- Hamvai Kornél: Hóhérok hava (rendező: Ascher Tamás, 2000, Katona József Színház)
- Peter Oswald: Versekkel kártyázó szép hölgyek (rendező: Tim Carroll, 2000, Bárka Színház)
- Stephen Sondheim: Sweeney Todd, a véres londoni borbély (rendező: Ascher Tamás, 1999, Csiky Gergely Színház, Kaposvár)
- Presser Gábor: Szent István krt. 14 (rendező: Marton László, 1998, Vígszínház)
- Tasnádi István: Titanic vízirevü (1998, Bárka Színház)
Saját produkciók
- Csak egyszer… (2014, Stúdió Színház, Marosvásárhely)
- Angyali utazás (2003, Szigligeti Színház, Szolnok)
- Shchedrin-Bizet: Carmen (társrendező: Almási-Tóth András, 2002, Szigligeti Színház, Szolnok)
- Emberkiállitás – táncmonológ egy táncregényből (1996, Vígszínház, Házi Színpad)
Táncosként
- Kurt Jooss: A Zöld Asztal Projekt – második felvonás (rendező-koreográfus: Gergye Krisztián, 2015, Gergye Krisztián Társulata, és a MU Terminál)
- 7 fő bűn (koreográfus: Fenyves Márk, Pálosi István, 2014, Magyar Mozdulatmvészeti Társulat, Nemzeti Táncszínház)
- Valahogy úgy (modern tánc, koreográfus: Bozsik Yvette, 1994, Bozsik Yvette Társulat, Petőfi Csarnok)
- A villik (kortárs tánc, koreográfus: Bozsik Yvette, 1993, Szegedi Nemzeti Színház)
- Alvilági sztori (koreográfus: Juronics Tamás, 1993, Szegedi Nemzeti Színház)
- Koncert tangóharmonikára és zenekarra (kortárs tánc, koreográfus: Galvan, Roberto, 1993, Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza)
- Eric Satie: A várakozás (koreográfus: Bozsik Yvette, 1992, Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza)
- Álom Kafkáról (koreográfus: Imre Zoltán, 1992, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza)
- A képzelet órája (kortárs tánc, koreográfus: Juronics Tamás1991, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza)
- 24 percben (koreográfus: Lőrinc Katalin, 1991, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza)
- Az álom mögött (kortárs balett, koreográfus: Uotinen, Jorma, 1991, Szegedi Nemzeti Színház)
- Ravel: A varázsdoboz (koreográfus: Imre Zoltán, 1991, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza)
- Vonzások és választások (koreográfus: Imre Zoltán, 1990, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza)
- Exodus (koreográfus: Krámer György, 1990, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza)
- A munka gyümölcsei (koreográfus: Hawkins, Matthew, 1990, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza)
- A médium (koreográfus: Imre Zoltán, 1990, Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza)
- Alvilági játékok (koreográfus: Imre Zoltán, 1989, Szegedi Nemzeti Színház)
- La valse (koreográfus: Markó Iván, 1988, Győri Kisfaludy Színház)
- Daphnis és Chloé (koreográfus: Markó Iván, 1988, Győri Kisfaludy Színház)
- Bolero (koreográfus: Markó Iván, 1988, Győri Kisfaludy Színház)
- Csajkovszkij: Az álmok ura (koreográfus: Markó Iván, 1988, Vígszínház)
- Borogyin: Bulgakov és a többiek (koreográfus: Markó Iván, 1987, Győri Kisfaludy Színház)
- Fájdalmak útja (koreográfus: Markó Iván, 1986, Győri Kisfaludy Színház)
Színészként
- Peter Weiss: Merénylet – De Sade úr betanításában (Popó, rendező-koreográfus: Gergye Krisztián, 2014, Gergye Krisztián Társulata, Kultúrbrigád)
- Paul Foster: I. Erzsébet (Nő, rendező: Szikszai Rémusz, 2013, Vádli Alkalmi Színházi Társulás, Szkéné Színház)
- Molière: Úrhatnám polgár (Tánctanár, rendező: Csiszár Imre, 2003, Szigligeti Színház, Szolnok)
- Csehov: A meggyeskert (Sárlotta, rendező: Kaszás Mihály, 2001, Szigligeti Színház, Szobaszínház, Szolnok)
- Eötvös Péter: Amint átmentem az álmok hídján (rendező: Almási-Tóth András, 2001, Thália Színház)
- Carlo Goldoni: A kávéház (A legyező újra száguld) (rendező: Mertz Tibor, 1994, Komédi Franc ez?, Óbudai Társaskör)
Filmjei
- Emlékeim Anna Frankról (TV film, 2009)
- Kisváros (sorozat, 1995)
- A másik ember (1988)
- A fekete kolostor (1986)
Könyv
- Nem baj, majd megértem; Magvető, Bp., 2014 (lengyel nyelvű fordítás: 2016)
Díjai
- Imre Zoltán-díj (2000)
- EuróPAS Magyar Táncdíj (2007)
- POSZT Legjobb koreográfia díj (2017)
- A kultúra 50 arca – KULT50 (2018)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2021)
Jegyzetek
- ↑ 2020. augusztus 23-i lekérdezés
Források
- Bodor Johanna hivatalos honlapja
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/szeretet-szigor-es-tisztelet-bodor-johanna-szerint-ne-gondoljuk-magunkat-tobbnek-mert-felnottek-vagyunk-1148869 Archiválva 2021. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://fidelio.hu/zenes-szinhaz/bodor-johanna-minden-tarsulatot-meg-kellett-hoditani-137407.html
- http://szinhaz.net/2014/09/13/turbuly-lilla-balett-es-diktatura/
- https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/bodor-johanna-a-tancnak-meg-kell-erintenie-a-lelket-3268522/[halott link]
- https://www.muut.hu/archivum/9569
- FIX TV | Bóta Café – Bodor Johanna & Mertz Tibor | 2019.05.07.: https://www.youtube.com/watch?v=KeAPxZkLT2g
- MAGYARADÁS / Bukaresti séta Bodor Johannával (2018): https://www.youtube.com/watch?v=kzramUrF_Wo
- ATV – Egyenes Beszéd – 2018.06.29.: https://www.youtube.com/watch?v=37iwY1YpErE
- Lilásreggeli vendég: Bodor Johanna (2017): https://www.youtube.com/watch?v=oXYE9O5NPXs
- Spílerek 2016.02.05. hatoscsatorna: https://www.youtube.com/watch?v=piBwntTu17A
- NolPresszó (2015): https://www.youtube.com/watch?time_continue=37&v=8cIUtNfIItc&feature=emb_logo
- ATV – Húzós: Bodor Johanna – 2014.05.26.: https://www.youtube.com/watch?v=jBwxyJAH5nM
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.