A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
József Attila Színház | |
A József Attila színház Váci út 63. alatti főbejárata | |
Település | Budapest XIII. kerülete |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz József Attila Színház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A József Attila Színház Budapesten, a 13. kerületben, a Váci út 63. sz. alatt működő színház. 1955-től lett József Attila Színház a neve. Az épületet eredetileg művelődési háznak szánták, korábban operettszínházként a Déryné Színpad, majd a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínháza működött benne. 1956-ban lett önálló.[1]
A színház igazgatói
- Szendrő József (1954–1955)
- Fodor Imre (1956–1975)
- Miszlay István (1975–1982)
- Szabó Ervin (1982–1990)
- Léner Péter (1990–2010)
- Méhes László (2010–2011)
- Koltay Gábor (2011)
- Nemcsák Károly (2011–)
Társulat (2022/2023)
Vezetés
- Igazgató: Nemcsák Károly
- Művészeti vezető: Hargitai Iván
- Dramaturg: Szokolai Brigitta
- Művészeti főtitkár: Fazekas Zsuzsa
Színészek
- Auksz Éva
- Blazsovszky Ákos
- Botár Endre
- Chajnóczki Balázs
- Fehér Anna
- Fekete Gábor
- Fila Balázs
- Galkó Balázs
- Horváth Csenge
- Horváth Sebestyén Sándor
- Jónás Andrea
- Kiss Gábor
- Kónya Merlin Renáta
- Kovalik Ágnes
- Kulcsár Viktória
- Lábodi Ádám
- Lukács Dániel
- Molnár Zsuzsanna
- Nemcsák Károly
- Pikali Gerda
- Quintus Konrád
- Szabó Gabi
- Ujréti László
- Újvári Zoltán
- Zöld Csaba
Táncosok
- Czakó Gábor
- Horváth Ádám
- Jakab Roland
- Jakab Zsanett
- Tonhaizer Tünde
- Veres Dóra
Örökös tagok (2022)
Állandó művészek (2022/2023)
Bemutatók
Évad | Szerző | Cím | Rendező |
---|---|---|---|
2022/2023 | F. M. Dosztojevszkij | A Karamazov testvérek | Hargitai Iván |
Márai Sándor | Kaland | Kiss Csaba | |
Kurt Weill - Bertolt Brecht | Koldusopera | Bagó Bertalan | |
Fenyő Miklós - Tasnádi István | Made in Hungária | Lengyel Ferenc | |
Szabó Magda | Régimódi történet | Hargitai Iván | |
2023/2023 | Willy Russel | Vértestvérek | Lengyel Ferenc |
Peter Shaffer | Equus | Hargitai Iván | |
Shakespeare | Vízkereszt, vagy bánom is én | Kiss Csaba | |
Heltai Jenő | Naftalin | Hargitai Iván | |
Ivan Menchell | Sírpiknik | Guelmino Sándor |
Története
Előzmények
1954 októberében a Magyar Néphadsereg Színháza kamaraszínpadot kapott a Váci út 63. szám alatti kultúrház Erkel-termében, ahol már előzőleg, 1953 december 10-e óta működött egy színház a XIII. kerületi Tanács védnöksége alatt Déryné Színpad néven, amely ez idő alatt operetteket játszott.
A Néphadsereg Színházán belül nemsokára megindult egy új színház szerveződése.[2]
A József Attila Színház
1955 márciusában új színház alakult József Attila nevével. A társulat különböző kultúrotthonokban játszott, állandó telephelye nem volt. Igazgatója Szendrő József volt, főrendezője Berényi Gábor. A Magyar Néphadsereg Színháza ezután hamarosan egybeolvasztotta a József Attila Színházat a Déryné Színházzal a Néphadsereg Színháza kamaraszínházaként, telephelye a Váci úti épület lett. 1955 szeptemberétől már itt, az új helyen játszottak, bár továbbra is rendszeresen fölléptek kultúrházakban is. 1956. augusztus 1-től a József Attila Színház önálló lett, igazgatónak Fodor Imrét nevezték ki.[2]
A kultúrpolitika akkori koncepciója szerint széles tömegeket elérni kívánó, népszínházi feladatkört ellátó színház volt, így elsősorban zenés és sikerdarabok, krimik, könnyebb fajsúlyú előadások szerepeltek a repertoárban.[1]
1975–1982 között Miszlay István, 1982-től 1990-ig Szabó Ervin, majd 2010-ig Léner Péter, 2010-től pedig Nemcsák Károly igazgatja a színházat.[1]
2021-től a színház ismét önálló társulattal rendelkezik, amelyet 2011-ben anyagi okokból kellett megszüntetni.[3]
Az épület
A színház eredetileg az 1940–1950-es években épült „munkás színház”. Bejárata és előcsarnoka részben egy lakóház földszinti és I. emeleti szintjén található, mely lakóházhoz egy nyaktaggal kapcsolódik a földszint és galéria szintekből álló színházterem. A korra jellemző a pillérvázas rendszerű tartószerkezeti kialakítása és az épület homlokzati fala mögé visszahúzott nyaktag, így annak homlokzatán – a Déryné köz felé eső oldalon – sűrű, függőleges ablakosztás készülhetett. Mind a színház, mind a csatlakozó épületrészek padlószintje a környező terepszint felett 1,15 méter magasságban készültek, így az épület minden része, a legmélyebb pinceszinten is a mértékadó talajvízszint szintje fölé került.[2][4]
Vidos Zoltán és Tarján László (FŐTI) tervei alapján, kettős funkcióban építették: felső szintjei lakóházként funkcionáltak, az alsó kettő a kerületi pártbizottságnak adott helyet.[2]
2006-ig a lakó- és irodaház épületegyüttes eredeti (1947–48 évi) építése óta hat jelentősebb átépítésen, illetve átalakításon esett át.[5]
2017-ben hat éves korszerűsítés keretében az épület belső tereit és homlokzatát is felújították több szakaszban.[6]
Kapcsolódó díjak
- Józsa Imre-díj
- Sztankay István-díj
- Kaló Flórián-díj
- József Attila-gyűrű
- Fodor Imre-díj
Jegyzetek
- ↑ a b c József Attila Színház
- ↑ a b c d József Attila Színház, Theatre database - Színházépítészet Közép-Európában (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Kihirdette 2021/22-es évadát a József Attila Színház (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
- ↑ Paulinyi Gergely: A József Attila Színház rekonstrukciója és bővítése (műleírás) Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, epiteszforum.hu (megjelent: SZÍNPAD 2006/1., 43. old.; Magyar SzínházTechnikai Szövetség) - (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ József Attila Színház rekonstrukció - a tervpályázat Archiválva 2017. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben 2006, epiteszforum.hu (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Megújult a József Attila Színház Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.org - 2017. december 16.
Források
- A színház honlapja
- ↑ József Attila Színház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk
- Staud Géza: Magyar színházművészet: 1949-1959 - 1960 (online: books.google.hu)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.