A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Gárdonyi Géza Színház | |
Az egri Gárdonyi Géza Színház épülete 2010-ben | |
Általános adatok | |
Névadó | Gárdonyi Géza |
Személyzet | |
Főigazgató | Blaskó Balázs |
Elérhetőség | |
Honlap | http://www.gardonyiszinhaz.hu/ |
é. sz. 47° 53′ 52″, k. h. 20° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 52″, k. h. 20° 22′ 30″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdonyi Géza Színház témájú médiaállományokat. |
A Gárdonyi Géza Színház Eger három színháza közül a legnagyobb.
Címe
3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.
Története
A korábbi, fából épült színház helyén épült fel a város eklektikus stílusú kőszínháza, Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök tervei alapján. A Pesti Hírlap korabeli száma így írt az új színházról:
„A magasan fekvő Hunyady-téren impozáns hatást tesz a kétemeletes épület, amelynek a Deák Ferenc utcára néző főhomlokzatát erkélyszerű kiugrások, művészeti emblémák díszítik s tágas, fedett kocsifeljáró zárja a földszinti előteret. A színházba 6—700 néző fér. A földszinten, amelyre hatalmas kupola borul, 16 páholy van, továbbá ülő- és állóhelyek. Az I. emeleten 25 páholy, a buffet és erkélyek, a II. emeleten az erkélyszékek, karzati ülés állóhelyek. A nézőteret beborító kupolát művészi freskók díszítik a művészet ágazatainak ábrázolásával s egyéb ornamentikus alkotások. Az egész színház, nézőtér, színpad teljesen modern berendezésű, villámvilágitással van ellátva s egyike a legtökéletesebb hazai munkáknak.[1]”
A színházavató díszelőadást 1904. augusztus 20-án tartották. Az est díszvendége Gárdonyi Géza, erre az alkalomra írta Dobó István szelleme című előjátékot. A jelenet után mutatták be Dobsa Lajos: István első magyar király című szomorújátékát. Az első szezon igazgatója Balla Kálmán volt.
1908-ban az épületbe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, így egy ideig itt egy helyen működött a mozi és a színház is.
1955. augusztus 15-én tartott ünnepi alakuló ülésén vette fel a színház Gárdonyi Géza nevét. Ekkor a színház igazgatója Ruttkai Ottó volt. Prózai és zenés darabokat játszottak. A színház tájelőadásokat is tartott. Rendezője 1957 és 1958 között Csajági János volt.
1961 és 1964 között a színház épületét felújították, illetve átépítették Mányoki László építészmérnök tervei alapján.[2] Az 1964–65-ös évadtól a Miskolci Nemzeti Színházhoz csatolták, közös igazgató, főrendező, gazdasági igazgató állt a társulatok élén, melyeket 1966-ban összevontak.
1982-ben kezdték meg az épület újabb felújítását. 1985-ben ismét önálló színházzá vált, ekkor kezdte meg újra a működését Szikora János vezetésével. Kezdetben befogadószínház volt. Egyidejűleg a színház önálló tagozataként idecsatolták a hivatásossá vált Harlekin Bábszínházat.
1986-tól a színház igazgató-főrendezője, majd az 1987-ben megalakult önálló társulat igazgatója Gali László volt.[3][4] 1996-tól 2005-ig a színház dramaturgja Pályi András volt. 2001 és 2011 között a színház élén Csizmadia Tibor igazgató-főrendezője állt. A színház igazgatója 2011-től Blaskó Balázs.
Igazgatói
- Ruttkai Ottó (1955-1956)
- Giricz Mátyás (1963-1964)
- Szikora János (1985-1986)
- Gali László (1986-1996)
- Beke Sándor (1996-2001)
- Csizmadia Tibor (2001-2011)
- Blaskó Balázs (2011-)[5]
Társulat (2023/2024)
Vezetés
- Blaskó Balázs igazgató
- Dr. Nagy Zoltán zenei vezető
- Topolánszky Tamás tánctagozat vezető
- Farkas Éva produkciós igazgatási koordinátor
- Engler Imre műszaki vezető
Színészek
- Babócsai Réka
- Balogh András
- Baranyi Péter
- Blaskó Balázs
- Csathó Norbert
- Dér Gabriella
- Dimanopulu Afrodité
- Fehér István
- Kardos Kristóf
- Lisztóczki Péter
- Misurák Tünde
- Nagy Adrienn
- Nagy András
- Nagy Barbara
- Rácz János
- Raikovich Viktória
- Reiter Zoltán
- Saárossy Kinga
- Sata Árpád
- Szőke Olivér
- Török-Ujhelyi Tamás
- Tóth Levente
- Tunyogi Péter
- Várhelyi Dénes
- Vókó János
Örökös tagjai[6]6">szerkesztés
- Aldobolyi Nagy György
- Beke Sándor
- Beksi Balázs
- Bókai Mária
- Csendes László
- Gali László
- Győrvári János
- Kiss Sándor
- Menkó Terézia
- Mészáros Sándor
- Molnár Sándorné
- M. Horváth József
- Olgyai Magda
- Rábl Róbert
- Réti Árpád
- Saárossy Kinga
- Sata Árpád
- Szegvári Menyhért
Forrásokszerkesztés
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Pesti Hírlap, 1904. augusztus 22. (26. évfolyam, 231. szám) Eger színháza
- ↑ Wellner István: Eger (Panoráma, Magyar városok sorozat 1987)
- ↑ http://www.mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz06/32.html
- ↑ http://www.mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz08/50.html
- ↑ Meghátrált az egri polgármester a színház-ügyben (magyar nyelven). mno.hu, 2020. november 11. (Hozzáférés: 2020. november 11.)
- ↑ Archivált másolat. 2015. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2015. november 26.)
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
- Aase-díj - Venczel Valentin (egri Gárdonyi Géza Színház), 2011
- Anger Zsolt
- Beke Sándor
- Dér András
- Forgács Tibor
- Gáspár Tibor
- Görög László (színművész)
- Halmágyi Sándor (színművész)
- Hegedűs D. Géza
- Kelemen Csaba (színművész)
- Márton László (író)
- Vizy György
- Zsámbéki Gábor
További információkszerkesztés
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.