Zsámbéki Gábor
Portréja a Rivalda 86-87-ben Csigó László felvétele
Született	Zách Gábor 1943. december 30. (80 éves)[1] Pécs
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kőváry Katalin (elváltak)
Szülei	Almássy Judit Zách János
Foglalkozása	rendező színházigazgató pedagógus
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1968)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1978) Magyarország Érdemes Művésze díj (1981) Kossuth-díj (1998) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2002) The Hedda Award for Best Direction (2004)[2] Budapest díszpolgára (2010)
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsámbéki Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsámbéki Gábor (Pécs, 1943. december 30. –) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színházigazgató, érdemes művész. A Budapesti Katona József Színház alapító tagja.

Pályája

Színészcsaládból származik. „A szülői ház hatására kora gyerekkoromban bementem a színházba, és azóta se nagyon jöttem ki belőle.” Édesanyja Almássy Judit^[3] korán visszavonult a pályától. Édesapja Zsámbéki János, művésznevén Zách János^[4] élete végéig aktív maradt. Zách János az 1956/57-es szezonban fia későbbi sikereinek városában, Kaposváron volt direktor. Zách meghívta rendezni Németh Antalt a Nemzeti Színház egykori igazgatóját, aki nagy hatással volt a tizenhárom éves fiúra. Németh Antal rendezte az 1957. március 3-án bemutatott, A mi kis városunk című Wilder-darabot. A szereposztásban felfedezhetjük a családot: A rendező szerepét Zách János; Webbnét Almássy Judit alakította. A gyermekek Judit (Rebecca Gibbs) és Gábor (Wally Webb) is színpadon voltak.^[5]

Zsámbéki korábban gyerekszínész volt, a Várkonyi Zoltán által vezetett Művész Színházban. Négyévesen az Ida regénye című darabban, Szabó Sándor és Komlós Juci partnere volt.^[6] Színészi ambíciói^[7] azonban nem voltak, annak ellenére sem, hogy érettségi után egy évet díszletmunkásként dolgozott, az akkori Katona József Színházban. Késztetést érzett viszont a rendezésre, első próbálkozásra fel is vették a főiskolára, ahol elsősorban Nádasdy Kálmánért lelkesedett.

A főiskola elvégzése után, 1968-ban Kaposvárra került. Előbb rendezője, majd édesapja korábbi vezetői székébe ülve igazgatója lett a Csiky Gergely Színháznak. Kezdetben nem érezte jól magát Kaposváron; 1970-ben azonban Komor István lett a főrendező, ekkor alakult ki a színház törzsgárdája és kezdődött a színvonalas művészi munka. 1978-ban azok közé tartozott, akinek segítségével a színházi élet irányítói szerették volna megújítani, korszerűsíteni a Nemzeti Színházat. Vezetőrendezőnek szerződtették és meghatározó posztra került Székely Gábor is. A kaposvári és szolnoki színház eredményei azonban nem voltak integrálhatóak, állandósultak a szakmai és politikai konfliktusok.

1982-ben megkezdődött a visszarendeződés, ekkor Székely Gáborral elhagyták a színházat. Néhány hónappal később azonban lehetőséget kaptak egy önálló társulat létrehozására és birtokba vehették a Petőfi Sándor utcai színházépületet. A név: Katona József Színház változatlan maradt, Székely Gábor igazgatói, Zsámbéki művészeti vezetői megbízást kapott. Székely Gábor 1989-ben távozott a színháztól, ekkortól Zsámbéki Gábor töltötte be az igazgatói posztot.

2010-ben már nem pályázott. 2011. február 1-én Máté Gábor váltotta az igazgatói székben.

1979–2020 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, az intézmény professor emeritusa. 1999-ben DLA fokozatot szerzett.^[8] 2020. augusztus 1-én azonnali hatállyal felmondott, tiltakozásul az egyetem átszervezése miatt.^[9]

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

1989 óta a párizsi Európa Színház Tanács tagja, 1998-tól a szervezet elnöke. 2008-ban társulatával egyetemben kilépett a szervezetből.

Rendezései

Magyarországon

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 99.^[12] A táblázat oszlop szinten rendezhető!