Zách János -

	Zách János
	Győry Franciska és Zách János a Magyar Rádió stúdiójában (1974)
Született	1909. február 11.; Budapest
Elhunyt	1979. október 24. (70 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Almássy Judit
Gyermekei	Zsámbéki Gábor
Foglalkozása	színész
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-54)
	IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zách János témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zách János, Zsámbéki János (Budapest, 1909. február 11. – Budapest, 1979. október 24.) magyar színész, színházi rendező, színigazgató, érdemes művész.

Életpályája

1933-ban végzett az Országos Színészegyesület színiiskolájában. A fővárosban kabarékban, kisebb színházakban kapott szerepet. 1940-ben Szegedre, majd Pécsre szerződött. 1945-től ismét Pesten – a Madách, a Művész és az Úttörő Színházakban – játszott. 1949-ben szerződtette a Madách Színház, majd 1953-tól két évtizeden át a Vígszínház, illetve az egy időre „átkeresztelt” Magyar Néphadsereg Színházának^[4] tagja volt. Rendszeresen szerepelt az Irodalmi Színpadon és találkozhattunk nevével a Thália Színház színlapján is.

Elsősorban epizódszerepek hiteles alakítója volt. Egyik legismertebb alakítása az Indul a bakterház dühös susztere.

Az 1956/57-es szezonban elvállalta a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatását. Két évtizeddel később fia, Zsámbéki Gábor is betölthette ezt a posztot.

A Farkasréti temető 25. parcellájában nyugszik (1-54).^[5]

Szerepeiből

Színház

Princec: Csodák országa (Aszokin) (1949)
Mihalkov: Ilja Golovin (Sztyepán Petrovics) (1950)
Szigligeti Ede:
- Liliomfi (Szilvai Professzor)(1950)
- II. Rákóczi Ferenc fogsága (Bucellini) (1951)
Sztyepán Petrovics: Tamás bátyja kunyhója (Clayton) (1950)
Rostand: Cyrano de Bergerac (Guiche gróf) (1952); (Ligniére) (1967)
Sándor Kálmán: A harag napja (Bartos Géza) (1952)
Molière: Tartuffe (Cléante) (1952)
Schiller: Tell Vilmos (Rösselmann) (1954)
Kipphardt: Shakespeare kerestetik (Dr. Müller) (1955)
Shaw: Szent Johanna (Cauchon) (1955)
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Miska) (1956)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Tudós) (1956)
Thornton Wilder: A mi kis városunk (A rendező) (1957)
Hubay Miklós: C'est la guerre (A férj) (1958)
Kohut: Ilyen nagy szerelem (Főpincér) (1958)
Nash: Az esőcsináló (Noah Curry) (1959)
Tolsztoj:
- Háború és béke (Szergej Kuzmics) (1959)
- Anna Karenina (Tábornok) (1964)
Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Boby) (1959)
Lawrence–Lee: Aki szelet vet (Brown tiszteletes) (1960)
Majakovszkij: Poloska (Szónok) (1960)
Goethe: Faust (Vándor) (1961)
Szimonov: A lázadó lelkiismeret (1962)
O’Neill: Amerikai Elektra (Dr. Joseph Blake) (1963)
Svarc: Az árnyék (Titkostanácsos) (1963)
Shakespeare: Rómeó és Júlia (Montague) (1963)
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (Zoszima) (1965)
Heltai Jenő: A néma levente (Galeotto) (1966)
Bruckner: Angliai Erzsébet (Walsingham) (1969)
Ibsen: Solness építőmester (Knut Brovik) (1969)
Pirandello: IV. Henrik (Genoni idegorvos) (1970)
Tennessee Williams: Nyár és füst (Dr. Buchanan) (1971)
Molnár Ferenc: Liliom (Dr. Reich) (1972)
Hubay Miklós: Isten füle (Püspök) (1973)
Vészi Endre est (1975)
Déry Tibor–Szánthó Erika: Kedves Bópeer...! (Költő) (1976)
Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Polgármester) (1978)^[6]

Játékfilmek

Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
Hekus lettem (1972)
A múmia közbeszól (1967)
Hideg napok (1966)
Utószezon (1966)
Egy magyar nábob (1966)
Zöldár (1965)
Édes Anna (1958)
A harangok Rómába mentek (1958)
Nyugati övezet (1952)
Szabóné (1949)
Egy asszony elindul (1948)

Szinkron

Az Internetes Szinkron Adatbázis 24 általa szinkronizált filmet katalogizál.

| style="width:50%; text-align:left; vertical-align:top;" |

Televíziós sorozatok

A világ közepe (1980)*^[7]
Abigél (1978)
IV. Henrik király (1980)
A szerelem bolondjai (1976)
Indul a bakterház (1976)
Sakk, Kempelen úr! (1976)
Tornyot választok (1975)
Aranyliba (1972)
Tizennégy vértanú (1970)
Halász doktor (1968)
Tüskevár (1967)
A sas meg a sasfiók

|}

Rádió

Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
Új Zrínyiász (1972)

Rendezései

A szent láng (Kaposvár 1957)
Valaki hazudik (Vígszínház–Ódry Színpad 1961)

Díjai, elismerései

Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1971)
Érdemes művész (1972)

Jegyzetek

↑ ^a ^b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b ^c Freebase-adatdump. Google
↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 24.
↑ Az 1949-es államosításkor megalapították az Állami Bányász Színházat. A társulat elsősorban vidéken turnézott, de játszottak a Kálvária (Kulich Gyula) téren is. 1950-ben Honvéd Színház néven működtek tovább, vidéki laktanyákban, Budapesten a Honvédség Házában és a Dohány utcában játszottak. 1951. december 21-én kibővített társulattal birtokba vehették a Vígszínház felújított épületét. 1960-ig működtek ezen a néven
↑ A Farkasréti temető 2003-ban (adattár #4). . (Hozzáférés: 2014. május 20.)
↑ Az utolsó regisztrált előadás a Színházi Adattárban. A bemutató 1978. január 6-án volt a Szolnoki Szigligeti Színházban.
↑ Halála után bemutatott alkotások

Források

Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
OSZMI adattár – személy
Színházi adattár: Zách János szerepei, közreműködései, vele kapcsolatos dokumentumok. szinhaztortenet.hu. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Hozzáférés: 2022. november 8.) (adatbázis)
Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó – 2001; ISBN 963-86162-3-7)
Filmkatalógus
Zách János az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
Zách János az Internet Movie Database-ben (angolul)

Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zách_János
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[797dc0a5ebf6d2c47fcdf01f31773ec3f26245a3-1] Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[cfc3fc925ddc31f71c67244753346f9fca7ab7d7-2] Freebase-adatdump. Google

[817fb68099dec101a975e68fbcecabe5295a23f1-3] ttp://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 24.

[4] Az 1949-es államosításkor megalapították az Állami Bányász Színházat. A társulat elsősorban vidéken turnézott, de játszottak a Kálvária (Kulich Gyula) téren is. 1950-ben Honvéd Színház néven működtek tovább, vidéki laktanyákban, Budapesten a Honvédség Házában és a Dohány utcában játszottak. 1951. december 21-én kibővített társulattal birtokba vehették a Vígszínház felújított épületét. 1960-ig működtek ezen a néven

[5] A Farkasréti temető 2003-ban (adattár #4). . (Hozzáférés: 2014. május 20.)

[6] Az utolsó regisztrált előadás a Színházi Adattárban. A bemutató 1978. január 6-án volt a Szolnoki Szigligeti Színházban.

[7] Halála után bemutatott alkotások

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Zách János

Győry Franciska és Zách János a Magyar Rádió stúdiójában (1974)
Született	1909. február 11.^[1] Budapest^[2]
Elhunyt	1979. október 24. (70 évesen)^[2]^[1] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Almássy Judit
Gyermekei	Zsámbéki Gábor
Foglalkozása	színész
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-54)^[3]

IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Zách János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség