A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Katona József Nemzeti Színház | |
2006-ban | |
Korábbi nevek: Városi Színház Katona József Színház | |
Település | Kecskemét |
Cím | 6000, Kecskemét, Katona József tér 5. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1895–1896 |
Megnyitás | 1896 |
Rekonstrukciók évei | 1986–1987 |
Építési stílus | eklektikus, neobarokk |
Tervező | Fellner és Helmer (Bécs) |
Építész(ek) | Fellner és Helmer |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | színházépület |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 54′ 22″, k. h. 19° 41′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 22″, k. h. 19° 41′ 38″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona József Nemzeti Színház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban. Az intézmény nemcsak a Nagyszínházat foglalja magában: további két játszóhellyel rendelkezik, ezek a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt József Stúdiószínház. Tagozatok: prózai, balett és zenei. Jelenlegi igazgatója Cseke Péter. A színház nem tévesztendő össze az azonos néven működő budapesti intézménnyel. 2020. január 1-től a színház Magyarország Kormánya döntése értelmében Nemzeti Színházként működik.[1]
Története
Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén kísérletet tett a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múltán azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni, a bécsi Fellner és Helmer tervezésében, amit a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avattak fel, október 14-én.
Az ünnepi műsor öt számból állt. Az elsőben Donáth Lajos karnagy nyitányát hallhatták a nézők, melyet saját maga vezényelt. A második számban Ábrányi Emil Prolog című, kifejezetten az nyitóünnepség alkalmából írt költeményét szavalta el. A harmadik számban került előadásra a nyitódarab, mely Katona József Bánk bánja volt. Az előadás a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével jött létre. Az előadás során a főbb szerepekben Jászai Mari (Gertrudis), Szacsvay Imre (Bánk bán) és Márkus Emília (Melinda) voltak láthatóak. A negyedik számban Katona Apotheozisa. című élőkép került színpadra, majd végül az ötödik képben zárásképp elhangzott a Himnusz. A színház avatásán Ferenc József és felesége, Sissy királyné is részt vett. Emléküket tábla is őrzi a színházban.
A magyarországi kulturális és társadalmi élet 19. század végi megélénkülése a reformkorhoz hasonlóan újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház is mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye. Magyarországon a legtöbb színház a dualizmus néhány évtizede alatt épült, mintegy színházépítési láz vonult végig az országon.
Stílustörténeti körülmények
A magyar építészek nagy bánatára zömében külföldi versenytársak nyerték a színházak tervezésére vonatkozó pályázatokat. Ez együtt járt a nemzetközi szervezési és tervezési elvek átvételével funkcionálisan, szerkezetileg és stílusban egyaránt. A Fellner és Helmer tervezők által képviselt elvek azonban egyre elavultabbá váltak. A századfordulón már nagyobb hangsúlyt kapott az új színházi rendszerek kialakításának igénye, amely aztán a magyar szecesszió időszakában bontakozott ki.
Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, amelyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József szoborportréja. A színház felújítására 1986–87-ben az Ybl Miklós-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján került sor.
A színház vezetőinek névsorából kiemelkedik Radó Vilmos neve, aki 15 éves igazgatósága alatt többek között Latinovits Zoltán szerződtetésével öregbítette a színház hírnevét. Az intézményhez kapcsolódik a helyi Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt Józsefről elnevezett Stúdiószínház.[2][3][4]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma, 1949. október 10-től: 752; ugyanitt háromszázhét színházi felvétel is látható.[5]
Az épület előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739–40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk és a környezete a Szentháromság mellett összesen 13 szent szobrát foglalja magában.[6]
Társulat (2023/2024)
Igazgató: Cseke Péter
Főrendező: Szente Vajk
Művészeti vezető: Pataki András
Irodalmi vezető: Galambos Attila
Zenei vezető: Károly Kati
Prózai tagozatvezető: Sipos Imre
Tánctagozat művészeti vezetője: Barta Dóra
Művészeti főtitkár: Matók Szilvia
Örökös tagok
- Balogh Rózsa
- Csizmadia László
- Gyólay Viktória
- Horváth Ferenc ügyelő
- Jablonkay Mária
- Kiss Jenő
- Körtvélyessy Zsolt
- Lengyel Jánosné Simon Ibolya
- Marinkovics Józsefné
- Radó Vilmos
- Réti Erika
- Sára Bernadette
- Sirkó László
Prózai tagozat művészei
- Bori Réka
- Csapó Virág
- Csombor Teréz
- Danyi Judit
- Fazakas Géza
- Ferencz Bálint
- Hajdú Melinda
- Hegedűs Zoltán
- Horváth Alexandra
- Jankovics Anna
- Járai Máté
- Kiss Jenő
- Koller Krisztián
- Koltai-Nagy Balázs
- Körtvélyessy Zsolt
- Kovács Gyopár
- Kovács Lehel
- Lakatos Máté
- Magyar Éva
- Märcz Fruzsina
- Mechle Christian
- Orth Péter
- Pál Attila
- Réti Erika
- Sára Bernadette
- Sipos Áron
- Sirkó László
- Szabó Dorottya
- Szegvári Júlia
- Varga-Huszti Máté
- Venczli Zóra
Tánctagozat művészei
Zenei tagozat művészei
- Drucker Péter
- Látó Richárd
- Madarász Éva Andrea
- Kovács Mihály
- Tóth Jázmin
- Oberfrank Bernadett
- Sipos Gábor Gergő
- Várkonyi Zsolt
- Laczkó Andrea
- Palotás Gábor
- Kiss Imre
- Földi Jácint
- Földiné Mészáros Orsolya
- Földes Mónika
- Benedek Péter
- Dratsai Dóra
- Dros Enikő
- Ficsor Barnabás
- Hajba András
- Horváth G. Enikő
- Kelemen Örs
- Németh Márton
- Németh-Nagy Johanna
- Schupp Gabriella
- Vastag István
A színház igazgatói
- Kövessy Albert (1900–1905)
- Mariházy Miklós (1908–1920, 1926–1927)
- Bárdossy Pál (1920–1922)
- Csáky Antal (1922–1926)
- Gulyás Menyhért (1927–1928)
- Deák Ferenc (1928–1930)
- Miklósy Imre (1930–1936)
- Kardoss Géza (1936–1939)
- Szokoly Gyula (1944–1947)
- Velenczey István (1951–1953)
- Radó Vilmos (1958–1974)
- Miszlay István (1974–1976)
- Sajtos Géza (1976–1982)
- Jancsó Miklós és Hernádi Gyula (1983–1984)
- Gyurkó László (1984–1985)
- Lendvay Ferenc (1986–1991)
- Illés István (1992–1995)[7]
- Bal József (1995–1998)
- Bodolay Géza (1998–2008)
- Cseke Péter (2008–)
Érdekességek
A színház épülete kedvelt filmforgatási helyszín. 1963-ban Ranódy László: Pacsirta című filmjének színházi jeleneteit forgatta az épületben. 1966-ban itt forgatta Zsurzs Éva Othello Gyulaházán című tévéfilmjének színházi jeleneteit. Bacsó Péter 1983-as Te rongyos élet című filmjét is részben itt forgatta. 2004-ben Szabó István Csodálatos Júlia című filmjének szolgált helyszínül az épület.
Képek a színházról
-
A Katona József Színház
-
A színház névadója, Katona József
Jegyzetek
- ↑ A kecskeméti lett az ország hatodik nemzeti színháza. . (Hozzáférés: 2021. április 9.)
- ↑ A varosom.hu a színházról[halott link]
- ↑ A MEK honlapján
- ↑ A puszta.com-on. . (Hozzáférés: 2010. március 28.)
- ↑ 2011. november 15-i lekérdezés
- ↑ A Szentháromság szobor a puszta.com-on. . (Hozzáférés: 2010. március 28.)
- ↑ OSZMI (hu-HU nyelven). szinhaztortenet.hu. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
Források
További információk
- Színházi adattár
- Hírek a színház életéből Archiválva 2012. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A kecskeméti színház és színészet múltja
- Színházi képregény 96. 100 év Kecskeméten; főszerk. Karácsony Ágnes, szerk. Gyergyádesz László et al.; Hírös Teátrum Alapítvány, Kecskemét, 1996
- Újabb öt évad az ezredforduló után, 2002–2007. Kecskeméti Katona József Színház; szerk. Mészár Zsuzsanna; Katona József Színház, Kecskemét, 2007
- Kecskeméti Katona József Színház; szerk. Lovas Dániel; Gong Rádió–Katona József Színház, Kecskemét, 2018 (Magyar múzsa könyvek)
Kapcsolódó szócikkek
Magyarországi Magyar Nemzeti Színházak:
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.