A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Zsurzs Éva | |
 | |
| Született | Steinhercz Éva 1925. szeptember 29.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1997. szeptember 6. (71 évesen)[1][2] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Zsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?) |
| Gyermekei | Zsurzs Mária (1946–1979) Zsurzs Kati (1955– ) |
| Szülei | Steinhercz Tóbiás (Székely Antal) Karikás Emma |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva[3]) (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya Zsurzs Kati színésznő.
Élete
Székely Antal (Steinhercz Tóbiás, 1895–1960)[4] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.[5] Fiatalkorában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.
1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós dr., Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).
A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.
1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.
1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmje, melynek Palotai Boris volt a forgatókönyvírója, a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott. Legsikeresebb tévéjátéka A fekete város, A koppányi aga testamentuma, valamint Szabó Magda regényének folytatásos sorozata, az Abigél.
A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.
Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós.
Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.
Csaknem 72 éves korában, 1997-ben Budapesten hunyt el.
Filmjei
- Vitézek és hősök (1959)
- Aranyfácán (1959)
- Brávó, emberke (1959)
- Zsuzsi (1960)
- Nő a barakkban (1960)
- Urak és emberek (1961)
- Az Epeios-akció (1962)
- A házasságok a földön köttetnek (1962)
- Élektra (1962)
- Ne éljek, ha nem igaz (1962)
- A felhők fölött mindig süt a nap (1962)
- Férjhez menni tilos! (1963)
- Egy pár papucs (1964)
- Kreutzer-szonáta (1964)
- Példázat 1–3. (1964)
- A helység kalapácsa (1965)
- Kristóf, a magánzó (1965)
- Othello Gyulaházán (1966)
- Barbárok (1966)
- Vidám vasárnap (1966)
- Mondd a neved (1967)
- Úton (1967)
- A koppányi aga testamentuma (1967)
- Sárga rózsa (1968)
- Irány Mexikó! (1968)
- Legenda a páncélvonatról (1968)
- Só Mihály kalandjai (1969)
- A revizor (1969)
- Danaida (1970)
- Üvegkalitka (1970)
- Pályakorrekció (1971)
- A fekete város 1–7. (1971)
- Vargabetű (1971)
- Öt férfi komoly szándékkal (1972)
- Zrínyi 1–3. (1973)
- A törökfejes kopja (1973)
- Csalódások (1973)
- Felelet 1–8. (1975)
- Daruszegi vasárnapok (1975)
- A méla Tempefői (1975)
- Őszi versenyek (1975)
- Beszterce ostroma 1–3. (1976)
- Csongor és Tünde (1976)
- Abigél 1–4. (1978)
- Fent a Spitzbergáknál (1978)
- Csupajóvár (1980)
- A névtelen vár 1–6. (1981)
- A Filozófus (1981)
- Glória (1982)
- Leányvásár (1982)
- Egy lócsiszár virágvasárnapja (1983)
- Különös házasság 1–4. (1984)
- A falu jegyzője 1–4. (1985)
- Rómeó, Júlia és a sötétség (1985)
- Csongor és Tünde 1–2. (1986)
- Kreutzer szonáta (1987)
- Família Kft. (1991)
- A Csikós (1993)
Díjai, elismerései [6]6">szerkesztés
- Jászai Mari-díj (1963)
- SZOT-díj (1966)
- Érdemes művész (1970)
- Kossuth-díj (1973)
- Kiváló művész (1983)
- Erzsébet-díj (1987)
- A Magyar Televízió nívódíja (1995)
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b c d Freebase-adatdump
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. 2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
- ↑ Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
- ↑ Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
- ↑ https://papageno.hu/featured/2020/09/a-magyar-televiziozas-alapjainak-megteremtoje-zsurzs-evara-emlekezunk/
További információkszerkesztés
- Zsurzs Éva a PORT.hu-n (magyarul)
- Zsurzs Éva az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Zsurzs Éva - Televíziós Művészek Társasága
- In memoriam Zsurzs Éva - beszélgetés a Filmes Házban
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1954-ben oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek |
|
| Színházrendezők | |
| Filmoperatőrök | |
| Filmrendezők |
|
| Táncpedagógusok | |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.