Budapest XXI. kerülete
Városháza
Budapest XXI. kerülete címere Budapest XXI. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Csepel Mottó: Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője
Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Csepel-Belváros Csepel-Csillagtelep Csepel-Erdőalja Csepel-Erdősor Csepel-Gyártelep Csepel-Háros Csepel-Kertváros Csepel-Királyerdő Csepel-Királymajor Csepel-Ófalu Csepel-Rózsadomb Csepel-Szabótelep Csepel-Szigetcsúcs[1][2]
Alapítás ideje	1717[3]
Irányítószám	1211-1215
Körzethívószám	1
Testvérvárosok	Lista Fiume Juankoski Kielce Nagyszalonta Neuenburg am Rhein Szczecin Vámosgálfalva Wolomin
Polgármester	Borbély Lénárd (független)[4]
Országgyűlési képviselő	Szabó Szabolcs (Momentum)
Népesség
Teljes népesség	70 337 fő (2023. jan. 1.)[5]
Rangsorban	11.
Népsűrűség	2987 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	97-103 m
Terület	25,75 km²
Távolság a központtól	3,5 km
Elhelyezkedése
Budapest XXI. kerülete Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′, k. h. 19° 05′47.416666666667, 19.08333333333347.416667°N 19.083333°EKoordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 19° 05′47.416666666667, 19.08333333333347.416667°N 19.083333°E
Budapest XXI. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XXI. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XXI. kerülete: másik nevén Csepel, a főváros egyik legváltozatosabb területe, amely egyaránt rendelkezik kertvárosias, falusias, vízparti, illetve lakótelepi és ipari városrészekkel. Az egyetlen kerület, amely a Csepel-szigeten fekszik, így nem tartozik a történelmi Budához és Pesthez sem.

Fekvése

A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, azon túl a XXII. kerület és a XI. kerület, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt, melyen túl a IX. kerület, a XX. kerület és a XXIII. kerület található. Délről a főváros közigazgatási határa, illetve Szigetszentmiklós központja és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.

Története

Bővebben: Csepel (történelmi település)

A Csepel-sziget földjének nagy része a jégkorszak után a Duna árterülete lett. A csepeli homok alkotó része ma is egyezik a dunai homokéval. Már a geológiai jelenkorban (holocén, kb. 10.000 évvel ezelőtt kezdődött) alakult ki a Csepel-sziget. Leszámítva a mai Csepel területének délkeleti részét, lényegében az egész sziget a Duna jelenkori árteréből alakult. (A folyam medrét mélyítette, és így kiemelkedett az ártéri terasz.)

Csepelt közvetlenül a honfoglalás után, még az államalapítás előtt megszállták a magyarok. Ezt ásatási leletek is igazolják, de írásos bizonyítékaink is vannak. Szinte közvetlenül a VIII-IX. század fordulóján bekövetkezett honfoglalás után Árpád vezér megszállt a Csepel-szigeten, ahogy ezt egy, a XII. század végén élt, ismeretlen nevű krónikaíró (akit ezért Anonymusnak, névtelennek nevezünk) megírta. Sőt, szerinte ez a sziget volt –legalábbis egy ideig – a magyar törzsszövetség élén álló fejedelem székhelye. Ma már persze ennek a történetnek az igazságát nem tudjuk igazolni, hiszen Anonymus maga is háromszáz évvel az események után élt. Annyit azonban elismerhetünk, hogy mivel a sziget a későbbi királyok – Árpád leszármazottainak – birtokában volt, időnként megszálltak itt.

A kerület 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz. Korábban város, előtte az ország legnépesebb faluja volt. Már a honfoglalás korában ismert település. Az első okleveles emlék 1138. szeptember 3-án keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság. A falu újra telepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította Csepelt. Újjáépítéskor magasabb fekvésű területet – a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt – jelölték ki. Ekkortól már jelentősen befolyásolta a község életét a közeli, erőteljesen fejlődő Buda és Pest, majd az egyesült főváros.

Csepel életében, fejlődésében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. További jelentős állomása a fejlődésnek, az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés. Nemcsak Csepel, az ország is jelentősen gyarapodott az 1912-1927 között felépült Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő átadásával.^[6] A kikötő a Duna-tengerhajózás központja lett. Az 1950-es fővároshoz csatolás következménye a jelentős népességbeáramlás, az óriási építkezések elindulása, a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítés volt. A korábbi, nemzetiségi (sváb) lakosság létszámát sokszorosan felülmúlták a vidékről betelepülők. Erőteljes ütemben épültek az elmúlt évtizedek korstílusát hűen tükröző lakótelepek, közintézmények.

Ma Csepel a főváros egyik leginkább prosperáló kerületei közé tartozik. Az elmúlt évtizedben a városrész gyökeresen átalakult, többmilliárdos beruházások valósultak meg, legyen szó csatornázásról, panelház-korszerűsítésről, az újjávarázsolt Kiserdőről, vagy éppen a Kis-Duna-part rendbetételéről. A kerület büszkeségei a megújult a Daru-domb, Királyerdő, a Kis-Duna-part, a Kalózhajós játszótér, valamint az a fővárosban is egyedülálló, mintegy 25 ezer négyzetméter kiterjedésű Rákóczi-kert – Családok Parkja, ami kicsiknek-nagyoknak kínál kikapcsolódási lehetőségeket a sporttól a szórakozáson át a közösségi programokig. A különböző parkfejlesztések – például a Brenner János park, valamint a Radnóti Miklós Művelődési Ház körül park felújítása, a játszótér felújítások, valamint a sportpályák építése – pedig jól illeszkednek abba a városstratégiai koncepcióba, amely mentén a kerület családbarát jellegének erősítését tűzték ki célul. Csepelnek kiválóak a kapcsolatai testvérvárosaival, köztük például az erdélyi Nagyszalontával és Tusnádfürdővel. A kerületnek három testvérvárosa is van Lengyelországból, Kielce, Wolomin és Szczecin. A történelem során számos kapcsolódási pont volt a magyarok és a lengyelek közt, amelyek a modern korra baráti viszonnyá érlelték a két nemzet kapcsolatát. Ilyen például az, amikor a lengyelek, hazájuk függetlenségéért harcoltak a szovjetek ellen, 1919-ben több fegyver- és lőszerszállítmányt kaptak a magyaroktól. Itt kell megemlíteni azt a történelmi tényt is, hogy a magyar kormány 1920 augusztusában direkt a lengyelek számára, a csepeli Weiss Manfréd Művekben legyártatott 80 vagonnyi fegyvert és lőszert juttatott el a lengyel frontra. Az utolsó pillanatban kiosztott muníció hozzájárult ahhoz, hogy 1920. augusztus 15-én Varsó mellett a lengyelek megfordították a bolsevikokkal folytatott háború menetét. Ez volt a „Visztulai csoda”, ami a csepeli támogatás nélkül nem történt volna meg.

Népesség