A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Csepel-Szigetcsúcs | |
A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest XXI. kerülete |
Kerület | Budapest XXI. kerülete |
Városhoz csatolás | 1930[1] |
Korábbi rangja | Csepel város külterülete |
Népesség | |
Teljes népesség | 90 fő (2001)[2] +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″ |
Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben.
Fekvése
A Csepel-sziget legészakibb részén fekszik, a neve is ebből ered.
Határai a Ráckevei-Duna a Kvassay hídtól, Bolgárkertész ("Francia") öböl és meghosszabbított vonala, Weiss Manfréd út, Petróleum utca és a Duna folyam a Kvassay hídig.
Története
Nagyrészt beépítetlen terület.
A főváros egyik legjelentősebb logisztikai létesítménye az 1914-1927 között felépült Szabadkikötő.[3][4][5] 1928. július 13-án „Budapesti Vámmentes Kikötő” elnevezéssel állami vállalattá nyilvánította a minisztertanács,[6] majd 1928. október 20-án avatták fel.[7] 2005-ig Csepeli MAHART Szabadkikötő néven működött.[8] Azóta hivatalosan Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (rövidítve: BSZL) a neve.[9] Összesen 18 hajóállás kapacitással rendelkezik, két kereskedelmi – alsó az 1-es, a felső az 1937-től üzemelő 2-es számú – és egy petróleum öbölből áll. (Utóbbi medencében a kőolajszállítmányokat fejtik át. Északi oldalán a MOL, a délin a Dunatár OMV tartályaiba, továbbá itt vételezhetnek üzemanyagot a hajók.[10]) A kikötő legnagyobb épülete az 1928-ban felhúzott 13 emeletes Gabonatárház, a legnagyobb forgalmat pedig jellemzően az 1972-ben átadott konténerterminál és a fémhulladék részleg bonyolítja.[11] A harmadik, legészakibb öblöt 1990-1992 között ásták ki és 2009-2016 között töltötték fel. A helyén raktárak épültek.[12] A ráckevei ágon a Szabótelep és Gubacsi híd fölött elhelyezkedő Bolgárkertész ("Francia") öböl eredetileg ipari kikötőnek épült, de már évtizedek óta nem használják. Fölötte az 1970-es években épültek a Szállító utca telephelyei.
A csepeli állami kikötő területét már 1930-ban – a XVIII. törvénycikkel meghatározva[1] – Ferencvároshoz csatolták. Ugyan Csepel egésze is már ekkortól szerepet kapott Budapest közigazgatásának különböző változtatási terveiben, azonban az egész, addig megyei város csak 1949 decemberében, a Budapest közigazgatási határainak kiterjesztéséről szóló XXVI. törvénycikkel – mikor is a IX. kerület elvesztette a Csepel-sziget északi csúcsát – vált végül az akkori Nagy-Budapest részévé önállóan, Budapest XXI. kerületeként.[13][14][15]
A Kádár-korszak nevezetes monopolhelyzetű személygépkocsi-értékesítő cége, a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat a győri (Szérűskert utca 2-10, 1980) a debreceni (Monostorapályi út 33, 1977) és a szegedi (Sándorfalvi út) mellett a fővárosban két csepeli átvevő telephelyen működött: a nagyobb az 1962-ben megnyílt Áfor út 4-ben (a mai Petróleum utca), a kisebb alapterületű pedig 1972-től a Védgát utca 14 szám alatt.[16] A Merkur a rendszerváltást követően, 1993-ban szűnt meg.[17][18]
Itt adták át 2009-ben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, az „ÉlőDuna projekt” legnagyobb volumenű beruházása.[19] Ennek keretében 2008-ban a Szabadkikötő út keleti oldalán is, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végezhetett régészeti kutatásokat – a szigeten 2004 óta tartó ásatásokon felül – a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya, ahol majd száz objektum került elő.[20]
A Csepel-sziget északi részén található, a HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen, mintegy 70 000 m²-en. A Fővárosi Vízművek által üzemeltetett komplex biológiai műtárgy lehetővé teszi, hogy a Budapesten keletkező szennyvizek mintegy 95%-ban biológiailag tisztítva kerüljenek vissza a Dunába.[21]
Szigetcsúcsot 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Szigetcsúcs névre keresztelte át.[22]
Közlekedés
A H7-es HÉV nevet viselő Csepeli gyorsvasút 1951-ben indult meg. A logisztikai központ kapuja előtt a töltésen kialakított Szabadkikötő megállóhely kínál gyors kapcsolatot a Boráros térrel, valamint Csepel-Belvárosával. (Alatta halad el a Szabadkikötő és a Csepel-Gyártelep felől a Gubacsi hídon át a Soroksári út rendezőpályaudvar irányába a csepeli vontatóvágány.) 1975 óta tárja fel a Szigetcsúcs iparvidékét a 179-es busz. Az 1980-as évektől betér a Szállító utcába, 2018-tól kezdve Csepel központja felé a Wein János út és a Szikratávíró utcát át közlekedik. A Közvágóhíd felé pedig a sziget főútvonalának számító Weiss Manfréd úton át közlekedik.
Jegyzetek
- ↑ a b 1930. évi XVIII. törvénycikk Budapest székesfőváros közigazgatásáról Archiválva 2008. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1000ev.hu (hozzáférés: 2015. augusztus 24.)
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
- ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ Látványos Lágymányos virtuális városi séta (Lechner Tudásközpont Youtube csatorna, 2020.10.04.)
- ↑ Bolla Dezső: Hetvenöt éves a Budapesti Nemzeti Szabadkikötő Archiválva 2015. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Levéltár könyvsorozata 12. Forrás: Honismeret, 2004. 1. szám; csepel-sziget.hu - 2007. február 2.
- ↑ Kovácsy Tibor
- ↑ Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. Archiválva 2013. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, westbay.hu (hozzáférés: 2015. augusztus 24.)
- ↑ Szalkai Gábor, Gutpintér Tamás - A Szabadkikötő titkai (Földgömb magazin, 2013.03.01.)
- ↑ Bíró Csongor - Kacsák és teknősök között érkezik az osztrák üzemanyag[halott link] (autopro.hu, 2013.11.28.)
- ↑ Vörös Attila - Európa legnagyobb folyami hajója járt Csepelen (Indóház Online, 2018.02.25.)
- ↑ Bárány Tibor - Volt öböl - nincs öböl... (XXI. kerületi Hírhatár, 2019.11.14.)
- ↑ Gergely Gábor
- ↑ György Péter
- ↑ Balázs Péter
- ↑ Katona Mátyás - Már villanyautókat is vásárolhatunk az egykori Merkur telepről (autonavigator.hu, 2020.09.04.)
- ↑ Póla Gergely - Feléledt a Merkur-telep (origo.hu, 2010.08.13.)
- ↑ Burány Judit - Cipőt a cipőboltból / Merkur történet (Totalcar, 2014.08.10.)
- ↑ Finisben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése - Helyszínbejárás a Víz Világnapja alkalmából[halott link], épülettár.hu, 2009. április 10.
- ↑ Endrődi Anna – Horváth M. Attila: Korabronzkori lelőhely feltárása a Csepel–sziget északi csúcsán Archiválva 2021. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztály - 2008. október
- ↑ Csepeli Központi Szennyvíztisztító telep Archiválva 2009. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, BME vízi közmű és környezetmérnöki tanszék honlapja (hozzáférés: 2013. január 27.)
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
Források
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 54. o. ISBN 963 9469 06 8
- ↑ Kovácsy Tibor: (- kovácsy -) Csepeli szabad kikötő – Ahogy azt Móricz elképzeli, Magyar Narancs 2008/39. – 2008. szeptember 25.
- ↑ Gergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai, Tanulmányok Budapest Múltjából 30. kötet (337-351. oldal) – 2002.
- ↑ Balázs Péter: Budapest területének fejlődése 1945-től napjainkig Földtudományi BSc. Térképész – Geoinformatikus szakirány (szakdolgozat) 24. oldal, ELTE tanszéki könyv- és térképtár – 2011.
- ↑ György Péter: Nagy-Budapest – az elképzelések és a valóság[halott link], Budapesti Negyed I. évfolyam 2. szám – 1993. ősz-tél
További információk
- "Budapest, Csepel-Észak szigetcsúcs beépítése", epiteszforum.hu – 2001. december 19.
- Sipos Zsolt: A Csepel-Észak szigetcsúcs beépítésének lehetséges területfejlesztési hatásai a szigeten – a „Manhatten” helyett „Víziváros", ELTE doktori konferencia anyaga – 2002
- Márton Gyula: A Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő; Műszaki, Bp., 1995
- Cseh Valentin: A Nemzeti és Szabadkikötő története a XIX. század végétől napjainkig; Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt., Bp., 2018
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.