A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Csepel | |
| Csepel, XXI. kerület | |
 | |
| Légifotó a csepeli szabadkikötőről 1939-ben | |
| Megszűnés | 1950 |
| Oka | Nagy-Budapesthez csatolva |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
 Csepel
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″ | |
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Fekvése
A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt. Délről Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.
Története
A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
Az első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1912-1927 között felépült a Szabadkikötő.[1] Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.
1949-ben megyei város.
Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Gazdaság
Csepel ipari település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár[2] stb.)
A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.
A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve).
Labdarúgás
A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Hungaricana online archívum
- ↑ Dunapack Zrt. - Nyitóoldal. . (Hozzáférés: 2013. október 13.)
Képgaléria
-
Szabadkikötő -
Önkormányzat -
-
-
Források
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
További információk
- A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület honlapja
- Csepel a PlaceOpediában
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Csepel történetével kapcsolatos gyűjtemény Archiválva 2012. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cikk a Szent Imre térről Archiválva 2013. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.