Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Kalocsa
Kalocsa címere Kalocsa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kalocsai
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Filvig Géza (Fidesz–KDNP–Kalocsa Jövőjéért Egyesület)[1]
Irányítószám	6300
Körzethívószám	78
Testvértelepülései	Lista Betlehem Székelykeresztúr
Népesség
Teljes népesség	14 619 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	300,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	53,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 32′ 00″, k. h. 18° 59′ 08″46.533333333333, 18.98555555555646.533333°N 18.985556°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 00″, k. h. 18° 59′ 08″46.533333333333, 18.98555555555646.533333°N 18.985556°E
Kalocsa Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kalocsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A „Kalocsa” lehetséges további jelentéseiről lásd: Kalocsa (egyértelműsítő lap).

Kalocsa (németül: Kollotschau, horvátul: Kaloča, Kalača,^[3]) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett. A vármegye nyugati oldalán fekszik, nagy területű körzet központja egészségügyi, oktatási, kulturális és gazdasági téren is.

Jelentős történelmi múltra tekint vissza Kalocsa, hiszen a honfoglalás óta város, István király óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja. Híres iskolaváros, a 18. századtól meginduló oktatás az egyik legkiválóbb iskolai központtá tette a várost országos szinten. Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is.

Nevének eredete

Kalocsát eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven illették: a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben a helytelen fordítások következtében Kalokia néven emlegették. Így alakult ki a város mai neve az 1750-es évekre.

Fekvése, földrajza, leírása

Kalocsa Budapesttől mintegy 120 kilométerre délre fekszik, az Alföld Kalocsai Sárköz nevű tájegységében, Bács-Kiskun vármegye nyugati részén, a Duna bal partja közelében. A várost a Duna egyik mellékága, a Vajas két részre osztja. Mivel a Duna 5 kilométerre van a városközponttól, területére jellemző a szétterültség. Kalocsa a vármegye legsűrűbben lakott települése, legmagasabb pontja 94 méter. A belváros észak-déli irányban hosszúkás, a Vajas menti dombon fekszik, nyugat-keleti irányban beszorított. Az Európai Uniós norma szerint a Dél-Alföldi régióban helyezkedik el; turisztikai szempontból a Dél-Alföld turisztikai régióban fekszik.

Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz, az egykori Kalocsai kistérség és a mai Kalocsai járás központja, a Duna–Tisza köze legrégebbi városa. A történeti korok településeinek régészeti emlékei egyaránt megtalálhatók a városban és a környező településeken. A területén talált legrégebbi leletek 300 körüli kelta település nyomait idézik.

A Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz természetes központja. Egykori járási székhely. Vonzáskörzetébe 19 település tartozik. Területe 53,18 km², ebből 11 km² belterület. Lakóinak száma 18 110. A város lakásállománya 7543. A belterületi utak hossza 109 km. A városban vezetékes ivóvíz-, szennyvízcsatorna- és földgáz-hálózat működik. Az ivóvízhálózatba 5282 lakást, a szennyvízcsatorna-hálózatba pedig 4992 lakást kapcsoltak be. A vezetékes gázt használó háztartások száma 6310. (2003-as adatok)

A város a Duna menti fűszerpaprika-termesztés, -feldolgozás és -nemesítés központja. A hagyományos malom- és sütőipar az 1960-as évek elejétől elektromos világítótestek, építőipari kisgépek és villamosipari gépek gyártásával, valamint bútorgyártással, műanyag- és textilfeldolgozással bővült. Közel 250 éve jelentős iskolaváros, jelenleg a 2004-ben alapított Tomori Pál Főiskola, négy középfokú oktatási intézmény, négy általános iskola és egy speciális általános iskola, valamint egy alapfokú művészeti intézmény működik a városban. Kalocsa az ezeréves Kalocsai Érsekség (1993 óta Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye) székhelye.

Megközelítése

A városon keresztülhalad észak-déli irányban az 51-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. A szomszédos települések közül Foktővel és északnyugati szomszédaival az 5106-os, Öregcsertővel és Kiskőrössel az 5301-es, Szakmárral az 5308-as, Miskével és azon keresztül Jánoshalma-Mélykút térségével az 5312-es út köti össze; északi elkerülő útja az 5122-es út, amely távlati tervek szerint a Paksig vezető 512-es főút részévé válhat.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalról Kiskőrösön kiágazó szárnyvonala, a Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal érinti, ám ezen a vonalon 2007. március 4-én megszűnt a személyszállítás. Kalocsa vasútállomást érintően tervezték korábban kiépíteni a Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonalat is, ám ez soha nem valósult meg.

Története

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások azt igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. Később az uralkodói központ Fehérvárba és Esztergomba költözött, de első felkent királyunk számára Kalocsa továbbra is fontos maradt. Ennek bizonyítéka, hogy az elsők között hozott itt létre magyar püspökséget és a közeli Halom dombján királyi kúria is volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A nemes feladat véghezvitele után az egyházmegye érseki rangra emelkedett, ezzel Esztergommal azonos, nagy hatalmú érsekséggé vált, természetesen tiszteletben tartva, hogy a magyar egyház központja az előbbi városban van.

Az egyházmegye fejlődésével párhuzamosan Kalocsa is az ország egyik vezető városává nőtte ki magát. Felépült az első székesegyház és a növekvő állam hódításain létrehozott új egyházmegyék is Kalocsa érseki tartományához kerültek, így tovább gyarapítva a helyi metropolita hatalmát és tekintélyét. A város a korabeli Fejér vármegye területén feküdt, ez volt az egyetlen egyházi központ, mely nem volt egy külön megye központja is, ennek ellenére a 12. századtól a kalocsai érsekek Bács és Bodrog vármegye állandó ispánjai lettek. Szent László király az érsekség központját megosztotta és Bács várába költözött az érsek is. Eleinte ez a már helyi szinten nagyvárosnak számító Kalocsának nagyobb fejlődésbeli gondokat is okozott, de Kálmán király idejére visszaköltözött a káptalan és az egyházfő is inkább itt tartózkodott, melynek eredményeképp felépült a második kalocsai székesegyház. Az új épületet ereklyék és a legmodernebb korabeli építészeti bravúrok tették híressé.

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek a harcmezőn.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602. november elején a Buda ostromáról elvonuló törökök nyomába küldött császári és magyar csapatok, Pogrányi Benedek naszádosai, Nádasdy Ferenc dunáninneni főkapitány és Thurzó György nádor lovassága a Duna mentén dél felé vonulva betörtek Kalocsára is, kirabolták és fölégették a várost.^[4] Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát. A török utáni időkben lassan fejlődött.

Leírás a településről a 18. század végén: „KALOCSA: Érseki Város a’ Sólti járásban Pest Várm. földes Ura a’ Kalotsai Érsek, lakosai katolikusok, fekszik az úgy nevezett Sárközben, a’ Dúnához egy kis órányira, Hajóshoz 2, Nádudvarhoz 3, Bajához 5 mértföldnyire. Nevezetének eredetéröl külömbféle véllekedésben vagynak az Írók, bizonyosabb felőle az, hogy hajdan nevezetes meg erőssíttetett, népes, és elég jeles Város vala, melly díszét a’ hadak, az Ozmanok, és az időnek viszontagságai rongálták. Bél Mátyás, és Seiler le írták hajdani ékességeit, újjabb fényre kezdette hozni e’ Várost Nagy Méltóságú Gróf Csáky Érsek 1725dik esztendőben, a’ ki mind az Érseki kastélyt, mind pedig a’ Városnak Szentegyházát építtette, nevezetesen öregbíttette annak utánna, Hert. Batthyányi József, mostani Magyar Ország Primássa, az előtt vólt Kalocsai Érsek, a’ ki mind az említett Szentegyházat tökélletességére hajtotta, mind pedig tornyokkal, harangokkal, és orgonával fel ékesíttette. Több jó teteményei között Convictust állíta, sőt újj kastélyt is építtete itten, mellyet az után néhai Báró Patatics végeztetett el, és nevezetes kertel ékesítette. Jeles Könyvtárt is hagyott itten Hertzeg Batthyáni Ő Eminentziája, ’s külömbféle drága Templomi ékességeket, sőt Patikát is állíttatott fel. A’ Káptolanbéli Uraknak újjabb lakásait pedig Mélt. Patatits Érsek építtette, nyári mulató lakása az Érsekségnek Hajóson van, mellyet hasonló képen Hertzeg Batthyáni Ő Eminentziája építtetett. Valamint az említett Érsekek nevezetes jó téteményeik által öregbítették Kalocsa Várasát; úgy valóban példásan ki mutatta Fő Méltóságú G. Kollonich László ő Excellentziája is, mert az Érseki Kastélt újabban alkalmaztatta, a’ Hajósi nyári Kastélyt egy emelettel fellyebb vétette, más külömbféle jó téteményein kivűl pedig, a’ szerentsétlen 1796 esztendőbéli tűz által, meg károsíttatott Szentegyházat, és tornyokat, újonnan fel építtette; melly épűletre többet költött Ő Excellentziája 50 ezer forintnál. A’ Piáristáknak szép oskojajok vagyon itten; mellyet Primás Ő Eminentziája fundált. Lakosai a’ lent különősen termesztik, mellynek magvát el adyák, szállásaikat kint tartyák, és egy egy tagban több házakat is szemlélni, mellyekben víz árja, és nyári munka idejében, a’ lakosok tselédestől kin tartózkodnak, vasas nevezetű duna ér, a’ hely mellett foly el, határja terem tiszta búzát, zabot, árpát, kukoritzát, jó fekete, ’s néhol agyagos a’ földgye, lapossabb részén pedig széna sok terem, nádgya, szőleje van, de erdeje nints.” (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799^[5])

1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pedig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. Kalocsa az érsek földesúri uralma alatt álló mezőváros volt, 1871 után nagyközséggé alakult, majd 1921-től rendezett tanácsú város lett. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.

A Kalocsai Királyi Törvényszéki Fogházat (ma: Kalocsai Fegyház és Börtön) 1897-ben adták át rendeltetésének.

A Belváros története

Mikor megalapították a várost, csak a város alatti hosszúkás dombon kezdtek építkezni, mivel a területet mindkét oldaláról vízfolyás határolta, ezért csak a domb teteje nem volt mocsaras. Az egyház egészen a mai belvárosi iskoláig épületeket birtokolt, ezeknek a központja lett a mai Fő tér. Itt volt a vár, a székesegyház, az iskolák stb. Ez volt az érseki központ, a város magja. A polgári lakosság az érsekség által diktált főúti tengely mentén építkezett tovább, ezért is olyan szűk és hosszú a mai belváros. Ennek a székhelye a mai sétálóutca területén fekvő tér lehetett.

Történelmi városrészek

• Belváros
• Érseki központ
• Vajason túl
• Polgári város
• Újváros
• Kalocsa mai közigazgatási területén belül voltak ebben az időben Álcs, Bakháza, Bakold, Berkefölde, Éld, Pázma, Péterfölde és Piski falvak. (Lásd: Kalocsa történelmi városrészei.)

Vajason túl

A Vajason túli városrész a Vajas csatornán (a belvároshoz képest) túl terült el. Ezt a városrészt nevezik ma Kertvárosnak. Története a 11. században kezdődött, mikor a városvezetés bővíteni akarta Kalocsát. A vezetés előtt két lehetőség állt:

• A megszokott hosszúkás, fő úti tengely mentén meghosszabbítani a várost
• Hidat építenek a Vajas csatornára és az erdőségek egy részének kivágásával új városrészt kialakítani.

Az előbbi mellett döntöttek. A török kor előtt már a város népessége elérte a 10 000 főt, ekkorra már égetően szükségessé vált az új városrész megépítése. Miután a törökök kivonultak a városból mindössze 150 ember lakott itt, így nem kellett felépíteni az új városrészt, egészen az 1800-as évek végéig, mikor is a város túllépte középkori határait, és a népesség megduplázódott.

Önkormányzat és közigazgatás

Városvezetők

Polgármesterek 1921–1950 között

• Antalffy Sándor (1921-1932, polgármester)
• Dr. Mócsy István (1932-1934, főjegyző, átmeneti alpolgármester)
• Dr. Farkas Géza (1934-1944, polgármester, volt városi rendőrkapitány)
• Dr. Lantay István (1944, polgármester, volt megyei aljegyző)
• Dr. Hazai Gyula (1944-1945, helyettes polgármester, volt főszolgabíró)
• Baksa József (1945-1946, polgármester, volt kőműves legény)
• Dr. Nagypál József (1946-1948, helyettes polgármester)
• Péter István (1948-1949, polgármester)
• Istók Vince (1949, polgármester)
• Kácsor Mihály (1949-1950, polgármester)

Tanácselnökök 1950–1990 között

• Dániel Dezső (1950-1952, tanácselnök)
• Búza Ernő (1952-1956, tanácselnök)
• Tóth László (1956-1959, tanácselnök)
• Kriston Ferenc (1959-1969, tanácselnök)
• Dr. Geri István (1969-1983, tanácselnök, korábbi elnökhelyettes, gimnáziumi igazgató)
• Szalóki István (1983-1990, tanácselnök)

Polgármesterek 1990 (a rendszerváltás) után

• Török Gusztáv Andor (1990–2010), SZDSZ, később független
• Török Ferenc (2010–2014), Fidesz^[6]
• Dr. Bálint József (2014-2019), független
• Dr. Filvig Géza (2019-), Fidesz–KDNP–Kalocsa Jövőjéért Egyesület

Népesség

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 1% horvátnak, 1,8% németnek mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,1%, református 5,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,5% (27,6% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,4% németnek, 0,7% horvátnak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, szerbnek, románnak és lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt római katolikus, 5,3% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).^[17]

Közlekedés

Közút

Megközelíteni: Kalocsát Kecskemét felől az 54-es főúton illetve az onnan leágazó Kecel-Kalocsa úton lehet elérni, Baja és Budapest felől egyaránt az 51-es főúton. Kalocsa, és az M9-es autóút közötti közúti távolság 20 kilométer, az M8-as autópálya pedig 40 kilométer távolságra van. A település közel azonos távolságra, mintegy 100 kilométerre van a szegedi regionális központtól, és ugyanennyire Dél-Dunántúl központjától, Pécstől. Budapesttől való közúti távolsága 120 km.

Vasút

A várost 1883-ban érte el a vasút a Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal megépítésével. Felvetődött ugyan egy bizonyos Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal, de ezt a tervet 1960-ban elvetették. A kalocsai vonalon 2007-ben megszűnt a személyforgalom a Közlekedési Minisztérium döntése következtében.^[18]

A vasúti kapcsolat a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonaleól leágazó mellékvonalon keresztül biztosított. A belterületen álló vasútállomástól mintegy 7 kilométer iparvágány vezet a repülőtér és az ipari park környezetébe, így ennek a fejlesztési területnek közvetlen vasúti kiszolgálása is megoldott. Köszönhetően a foktői növényolajgyárnak, immáron a Duna-partig ér a vasúti sín. A növényolajgyár mellett továbbá teherhajó-kikötő is létesült, így teljes az ipari park infrastruktúrája.^[19]

Légi közlekedés

Bővebben: Kalocsai repülőtér

A Kalocsai repülőtér a várostól 4 kilométerre, Uszód és Kalocsa közt fekszik. Kezdetben katonai repülőtérként üzemelt, a rendszerváltás óta polgári célra használják. Rendszeresen szerveznek repülőnapokat, időnként pedig gyorsulási versenyeket is. A város északnyugati részén három település közigazgatásában, és tulajdonában 2,5 km hosszúságú és 60 méter szélességű betonburkolatú repülőtér található. A repülőtér logisztikai elhelyezkedése lévén alkalmassá tehető nemzetközi tranzit forgalom lebonyolítására.

Vízi közlekedés

A Kalocsa-Meszesi Duna-parton személyforgalmi kikötő üzemel. Sok külföldi turista árad a városba a meszesi kikötőnek köszönhetően. Kalocsa közelében, Foktőn teherhajó-kikötő létesült a növényolajgyárnak köszönhetően.

Kerékpár

Kalocsán az országban az egyik legmagasabb az egy főre jutó, külön sávon haladó kerékpárutak métere. Az egész várost behálózza a kerékpárút-hálózat. Továbbá a környező településekre (Meszes, Bátya, Negyvenszállás) is elkülönített kerékpárúton juthatnak el a bicajosok. A meszesi Duna-partnál halad el az EuroVelo nemzetközi kerékpárút 6-os útja is, melyen észak felé indulva a franciaországi Nantesba, dél felé indulva pedig a romániai Konstancába jutunk, azaz a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig tekerhetünk 8 országon keresztül.

Látnivalók

Kalocsa műemlékeinek listája

A belvárosban

• Nagyboldogasszony-főszékesegyház
• Érseki palota
• Nagyszeminárium
• Katona István ház
• Hotel Kalocsa
• Szobrok a Szentháromság téren

A főutcán (Szent István út)

• Járási Ügyészség (Kalocsa)
• Földhivatal (Kalocsa)
• Kisszeminárium
• Városi ápolónők háza
• Szent István Gimnáziumi tömb
• Jezsuita rendház
• Szent József-templom
• Városháza (Kalocsa)
• Kalocsai Fegyház és Börtön
• K&H Bank (kalocsai fiók)
• Piros Arany Szálló
• Otthon mozi, Kalocsai Színház
• Járásbíróság (Kalocsa)
• Bíróság (Kalocsa)
• Kalocsai Porcelán Manufaktúra

Strand

Csajda Fürdő: A 35 °C-os, magas ásványi anyag tartalmú, nátrium-kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű hévíz. Elsősorban mozgásszervi, ízületi betegségek kezelésére ajánlott. Mind az öt medencéje fedett.

Szellemi életszerkesztés

Múzeumokszerkesztés

• Astriceum Érseki Múzeum^[20]
• Magyar Fűszerpaprika Múzeum
• Népművészeti Tájház
• Schöffer Múzeum (a művész szülőházában)
• Városi Képzőművészeti Gyűjtemény
• Visky Károly Múzeum

Könyvtárakszerkesztés

• Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár (260 000)
• Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár (150 000)
• Visky Károly Múzeumi Könyvtár (10 000)
• Gimnáziumi Könyvtár (50 000)

Levéltárakszerkesztés

• Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (50 000)
• Gimnáziumi levéltár (10 000)

Kultúraszerkesztés

Kulturális intézményekszerkesztés

• Kalocsai Kortárs Művészeti Klub (Tomori u. 34.)
• Kalocsai Színház

Kulturális eseményekszerkesztés

Kalocsa több neves kulturális eseménynek ad otthont, melyek országhatárokat is átívelnek.

• Duna-menti Folklór Fesztivál
• Kék Madár Fesztivál
• Kalocsai Paprikafesztivál

Zeneszerkesztés

• Kalocsa Kamarakórus
• Country Road Zenekar (Kalocsa)

Oktatási intézményekszerkesztés

Kalocsa számos oktatási intézménnyel rendelkezik, melyeknek nagy többsége jelentős történelmi múltra tekint vissza. Országszerte elismert a város az oktatás magas színvonaláról, több híres tudóst és kutatót adott már a világnak. A város minden hétköznap 5000 fővel lesz népesebb, hiszen a városban összesen 5000-6000 diák látogatja valamely oktatási intézményt. A városban megtalálható több általános és középiskola, valamint egy felsőoktatási intézmény. Ezek közül egy egyházi tulajdonban van.

Lásd még: Kalocsa oktatási intézményei

Sportéleteszerkesztés

Birkózásszerkesztés

Kalocsa 2010-ben nyerte el a „Birkózás Városa” címet, melyet Hegedűs Csaba a Birkózó Szövetség elnöke adott át az MBSZ Kalocsa számára.

Kézilabdaszerkesztés

A városban székel a KKC (Kalocsai Kézilabda Club), az NB II-es kézilabda klub.

Kosárlabdaszerkesztés

A Kalocsai Kosárlabda Egyesületet 1996. július 18-án alapították. Az egyesület kezdeti célja a sportág iránt érdeklődő, Kalocsa környéki fiatalok egységes csapattá szervezése, és felnőtt korosztályú bajnokságba való nevezése lett.

2011-ben immár utánpótlás csapatot is indított a klub, 2012-ben pedig női csapat is nevezve lett a Bács-Kiskun Megyei Bajnokságba.

Az egyesület mérkőzéseit a Kalocsai Sportcsarnokban rendezik, melynek a legrangosabb, kosárlabdával kapcsolatos eseménye mindmáig az USA egyetemi női válogatottjának és Magyarország utánpótlás válogatottjának összecsapása volt.

Érdekesség, hogy a csapatban megfordult a 81-szeres válogatott Hosszú István is.

A KKE 2013/14-es csapata:^[21]

• 4 Csamangó Csaba
• 5 Krizsán Viktor
• 6 Katus Zoltán
• 7 Zsubori Ákos
• 8 Vörös Balázs
• 9 Schmidt Rajmund
• 10 Juhász Ármin
• 11 Tóth Bence
• 12 András Norbert
• 13 Szabadi Szilveszter
• 15 Jakab Dömötör