A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1526
1526 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1526 |
Ab urbe condita | 2279 |
Bahái naptár | -318 – -317 |
Berber naptár | 2476 |
Bizánci naptár | 7034 – 7035 |
Buddhista naptár | 2070 |
Burmai naptár | 888 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1518 – 1519 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1581 – 1582 |
Shaka Samvat | 1448 – 1449 |
Holocén naptár | 11526 |
Iráni naptár | 904 – 905 |
Japán naptár | 2186 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4222–4223 |
Kopt naptár | 1242 – 1243 |
Koreai naptár | 3859 |
Muszlim naptár | 932 – 933 |
Örmény naptár | 975 ԹՎ ՋՀԵ |
Thai szoláris naptár | 2069 |
Zsidó naptár | 5286 – 5287 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek
Évek: 1521 – 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531
Események
Határozott dátumú események
- január 14. – Madridban V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király békét köt. (A francia király hatalmas váltságdíj fejében kiszabadul fogságából.)[1]
- április 23. – Szulejmán szultán ismét Magyarország ellen indul.[1]
- április 24. – Fegyveres országgyűlés Rákosmezőn, amely határozatokat hoz a küszöbön álló hadjárat előkészületeiről.[1]
- június 1. – A július 2-ára szóló tolnai hadbaszállási parancs megfogalmazása. (A mozgósítási parancsot három hétig nem kézbesítették ki mindenüvé, majd annak végrehajtása – a kikézbesítés után – nem történt meg.)[2]
- július 2. – I. Szulejmán oszmán szultán Nándorfehérvárhoz érkezik.[2]
- július 5. – Tomori Pál kalocsai érsek és bácsi ispán utasítja Várdai Mihály és Zoltai János bodrogi ispánokat, hogy a megye nemesi felkelését és a jobbágyok ötödrészét a péterváradi rév védelmére küldjék, hogy ott megvédhessék Bács és Bodrog megyéket. (8-án már a megyét utasítja, hogy még azon az éjjel valamennyi nemes és jobbágy egyenként a péterváradi révnél legyen.)[2]
- július 11. – A szultán Nándorfehérvárról (Belgrádból) átkel Zimonyba.[2]
- július 20. – II. Lajos király a pápai segélyhad első felével, cseh zsoldosokkal és saját bandériumával elindul Budáról.[1]
- július 27. – Alapy György bán vezette maroknyi várvédők – kétheti ostrom után – kénytelenek a török túlerővel szemben feladni Pétervárad várát.
- július 28. – Nádasdy Tamás királyi titkár előadja II. Lajos segélykérelmét a speyeri birodalmi gyűlésen.[1]
- augusztus 6. – II. Lajos és hadserege Tolnára érkezik, ahol csatlakozik hozzá a pápai pénzen felfogadott lengyel zsoldos csapat.[1]
- augusztus 8.
- Eszék polgárai a város kulcsait eljuttatják a szultánnak.[2]
- Elesik Újlak vára.[1]
- augusztus 14. – A török csapatok megérkeznek az eszéki vár mellé.[2]
- augusztus 15–19. – A török sereg hidat ver a Dráván és átkelt a folyón.
- augusztus 19–23. – Az oszmán hadsereg Eszéknél átkel a Dráván.[1]
- augusztus 24. – Tomori Pál öt nappal a mohácsi vész előtt legyőz egy török sereget Krassóvár közelében.
- augusztus 29. – A magyar sereg Mohácsnál alig másfél óra alatt megsemmisítő vereséget szenved a I. Szulejmán szultán vezette török hadaktól. A mohácsi csatában elesett csaknem a teljes gyalogság, hét főpap és huszonnyolc főúr, míg a menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt.
- augusztus 30. – Megérkezik Budára a csatavesztés híre,[1] Lajos özvegye, Mária királyné udvarával Pozsonyba menekül.[3]
- szeptember 11. – I. Szulejmán szultán – serege élén – bevonul a védtelenül hagyott Budára.[4]
- szeptember 14. – A törökök felgyújtják Budát és Pestet.[3]
- szeptember 25. – A szultán – a hadak hátrahagyása nélkül – hazaindul a Duna–Tisza közén dél felé. (Magával viszi a budai vár értékeit és a budai zsidókat.)[3]
- szeptember 28. – A török sereg először fosztja ki Szeged városát.
- október 10. – Az oszmán fősereg Nándorfehérvárnál átkel a Duna déli partjára, az elfoglalt szerémségi várakban oszmán őrség marad.[1]
- október 18. – I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török háború.
- október 19. – Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentést ír Brodarics István kancellárnak II. Lajos király holttestének megtalálásáról.[1]
- október 23. – Ferdinánd osztrák főherceget a cseh rendek királyukká választják.
- november 10.
- A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.[3]
- Perényi Péter koronaőr tölti be az erdélyi vajda tisztet.
- november 11. – Szapolyai János erdélyi vajdát magyar királlyá koronázza Podmaniczky István nyitrai püspök Székesfehérvárott.
- november 17. – A pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Ferdinánd cseh királyt választja.[3]
- november 26. – V. Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosítja a magyar rendeket, hogy az országot megvédi a török ellen.
- december 17. – Az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.
Határozatlan dátumú események
- augusztus eleje – Szlavónia rendjei Rácsán tartott tartománygyűlésükön elhatározzák – jobbágyaik ötödrészével együtti – nemesi felkelésüket. (A mohácsi mezőre azonban kevesen érnek időben.)[2]
- augusztus 14. után – VIII. Henrik angol király követe, Sir John Wallop útnak indul Londonból a Magyarországnak szánt segéllyel.[1]
- késő ősz – Zavargások a Délvidéken, Török Bálint rátámad Cserni Jovánra (szabadkai támadás)
- télutó – Csáky László megtámadja Cserni Jovánt, de kudarcot vall és a szerbek megölik (csanádi támadás).
- az év folyamán –
- Kihal a mazówiai hercegi dinasztia. (Hercegségük ekkor a Krakkóban székelő Jagelló királyi családra szállt.)
- Cserni Jován felkelése a Délvidéken.
- Az 1526-ban alapított Német Lovagrend országa véglegesen is megszűnik. (A rendet bár Brandenburgi Albert névlegesen feloszlatta, de V. Károly német-római császár nem ismerte el az intézkedést, új nagymestert tett meg Walter von Kronenberg személyében. A lovagrend ezt követően áttelepül Németországba.)
- A Mogul Birodalom megalapítása. (Gyakorlatilag az angol gyarmatosításig fennmarad.)[5]
Az év témái
1526 a tudományban
1526 az irodalomban
Születések
- július 31. – Ágost szász választófejedelem († 1586)
- augusztus 18. – Claude d’Aumale, Aumale guise-házi hercege, a francia vallásháborúk katolikus pártjának egyik vezetője († 1573)
- október 30. – Hubert Goltzius németalföldi grafikus, festő, nyomdász, numizmatikus, történész († 1583)
- az év folyamán:
- Báki vagy Mahmud Báki oszmán-török költő, a török irodalom egyik legnagyobb alakja
- Philippe de Montmorency–Nivelle, Horne grófja, a németalföldi szabadságharc mártírja
- Giovanni Pierluigi da Palestrina zeneszerző, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselője
Halálozások
- II. Lajos magyar király, elesik Mohácsnál (* 1506)
- Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek (* 1475 körül)
- Szalkai László esztergomi érsek (* 1475)
- Sárkány Ambrus volt királyi országbíró (* 1480 körül)
- Drágffy János királyi országbíró (* ?)
- Perényi Ferenc váradi püspök (* 1500)
- Móré Fülöp pécsi püspök (* ?)
- Paksy Balázs győri püspök (* ?)
- Csaholy Ferenc csanádi püspök (* 1496)
- Palinay György boszniai püspök (* ?)
- Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére (* 1488 k.)
- Balassa Ferenc[6] volt horvát–szlavón bán (* ?)
- Bebek Ferenc, Gömör vármegye ispánja (* ?)
- Országh Ferenc főkamarás (* ?)
- Korlátkői Péter főajtónálló (* ?)
- Trepka András főajtónálló, királyi testőrtiszt (* ?)
- Horváth Simon királyi főpincemester (* ?)
- Aczél István pozsonyi várnagy, királyi testőrtiszt (* ?)
- Orlovcsics György zenggi kapitány (* ?)
- Vásárhelyi András (*?) költő
- Só Sin, a Rjúkjúi Királyság királya (* 1465)
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k l B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 44-45. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ a b c d e f g Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. In.: Veszprémy László: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, Argumentum, Budapest, 2007, 188-190. p.
- ↑ a b c d e Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 214. p.
- ↑ Fodor Pál: Szulejmán szultán és magyarországi hódításai. Oszmán emlékezet a 16–17. században. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 26. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ F.I.: Kronológia. In.: História. XXV. évf., 5-6. sz., 18. p.
- ↑ Virovecz Nándor: Száműzetéstől főkapitányságig. Balassa Menyhárt és az erdélyi hatalomváltás (1549–1552). In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/1. sz., 32. oldal, ISSN 0017-6540
A Wikimédia Commons tartalmaz 1526 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1526
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.