A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon. 2013. január 1-jétől megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre.
A járások sok évszázados múltra tekintenek vissza, 1983 és 2012 között azonban nem léteztek. Ebben az időszakban a járásoknak nagyjából megfelelő területi egységek a város- és nagyközségkörnyékek (1984–1990), majd a kistérségek (1994–2012) voltak.
Magyarul járásnak nevezik egyes országok bizonyos közigazgatási egységeit is, amilyen például Szlovákiában az okres vagy Lengyelországban a powiat.
Járások Magyarországon
A járások története
A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon át. Sajátossága abban rejlett, hogy egy regionális önkormányzat – a vármegye – a közigazgatási feladatait általános hatáskörű, területi munkamegosztásban működő szervek – a (fő)szolgabírák, később a járási főjegyzők, majd a járási hivatalok – útján látta el. Ettől a modelltől csak a Tanácsköztársaság idején, valamint 1950–1971 között volt eltérés, amikor a járásokban választott tanácsok működtek.
A 16. századtól kezdve jelentek meg a nagyobb megyékben a járások, amelyek kialakulása nagyjából a 18. században fejeződött be. Ekkor minden járásban egy főszolgabírót vagy szolgabíró és néhány alszolgabírót választottak, akik a járást kisebb részekre osztó egy-egy kerületben látták el a szolgabírói feladatokat úgy, hogy a főszolgabírónak is volt egy saját kerülete. A 20. században a járási főszolgabírót a vármegye gyűlésen választották meg. A főszolgabíró egy város (azaz a járás székhelye) és a hozzá tartozó kisebb települések élén állt, és ezek közigazgatásával és igazságszolgáltatásával foglalkozott. A főszolgabíró helyettesítésére, segédként állt a szolgabíró, akit nem választottak meg, hanem a vármegye főispánja kinevezte őt, és sűrűn áthelyezte egy járásról a másikra szükség esetén. Ekkor már nem létezett az alszolgabíró. A főszolgabírót gyakran többször egymásután választották meg, és ha helyesen, tisztességesen, igazságosan tevékenykedett, akár évtizedekig lehetett annak a járásnak a főszolgabírája. Az 1848-ban kezdődött polgárosodás előtt, ahogy a vármegye minden tisztségére is, a szolgabírói, főszolgabírói stb. állásra kizárólag a nemesek pályázhattak, hiszen ez egyik kiváltságuk volt. A polgárosodás kezdetétől a tisztviselők többsége szintén nemesi családok sarja volt, azonban gyakran polgári származású szolgabírákat is megválasztották.[1]
A járási beosztás meglehetősen változékony volt, nem volt a közigazgatási beosztás stabil, kiszámítható eleme. Magyarország akkori területén 1914 végén 442 járás volt (Horvát-Szlavónországban további 70), a Trianon utáni országterületen 1923–1938 között 150 körüli volt a számuk. Az 1950-es járásrendezés, vagyis a tanácsrendszer bevezetése előtt 150, utána 140, 1983 végén, megszűnésükkor pedig 83 volt a számuk.
A járás a nemesi vármegyék fennállása idején igazgatási és igazságszolgáltatási fórum, majd 1948-tól kizárólag igazgatási feladatokat ellátó szerv volt. A járások határai – noha gyakran változhattak – sokszor természeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, néprajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggésekre. A járások keretei integráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére. 1971-től a megyei tanácsok igazgatási-végrehajtó szerveiként járási hivatalokat szerveztek, ezzel együtt megszűntek testületi szerveik. 1983. december 31-én Magyarországon megszűntek a járások.
Magyarország járásai 1983. december 31-én
Magyarország járásai 2013. január 1-jétől
2013. január 1-jétől új közigazgatási szervekként járási hivatalok jöttek létre Magyarországon, így Magyarország megyéi 29 éves szünet után ismét járásokra tagolódnak. A korábbiaktól eltérően a járási hivatalok hatásköre valamennyi városra és községre kiterjed, Budapesten pedig kerületenként kerületi hivatalok működnek hasonló feladattal. A járások száma 175, a kerületi hivataloké pedig 23.
2015. január 1-jén a járások száma 174-re csökkent a Polgárdi járás megszűnése miatt.[2]
Járásnak nevezett közigazgatási egységek más országokban
Magyarul járásnak neveznek egyes közigazgatási egységeket más országokban is. Ennek a megfeleltetésnek az alapja lehet méret- vagy funkcióbeli analógia, a közigazgatási egységek hierarchiájában elfoglalt helyzet, vagy egyszerűen a hagyomány.
A LAU1 az Európai Unióban
Az Európai Unió országainak egységesített területi rendjében a Local Administrative Unit 1. szintje (LAU1) jelenti a megyék, illetve a megyéknek megfelelő körzetek (NUTS3) alatti több települést összefogó, középszintű közigazgatási egységeket. Ezeknek az egységeknek az egyes országokban különböző elnevezésük van. Angol nevük district, német nevük Verwaltungsgemeinschaft.
Szlovákia és Csehország járásai
Szlovákiában a LAU1 közigazgatási egységet (szlovákul okres) a szlovákiai magyarok a járás szóval jelölik. Az országban összesen 79 járás van. A szlovákiai magyarok szóhasználata alapján ugyancsak járásnak nevezhető Csehország 77 okres nevű területi egysége is.
Ausztria és Németország járásai
Ausztria Bezirk nevű politikai egységei magyarul „járásnak” fordíthatók.
Szintén „járásnak” fordítható a németországi Landkreis nevű közigazgatási egység elnevezése, bár az európai uniós rendszerben nem a LAU1, hanem a NUTS3 szintbe, tehát a magyar megyékkel egy kategóriába sorolják őket. Átlagos területük és lakosságuk a magyar megyékénél kisebb. Jogállásuk tartományonként változó, de szerepük hasonló a magyar megyékéhez, rendelkeznek közvetlenül választott közgyűléssel és szintén közvetlenül választott „megyei elnökkel” (Landrat).
Járási önkormányzat
Számos országban nemcsak települési önkormányzatok működnek, hanem a járások is választanak önkormányzatot és polgármestert. Ez a járási önkormányzat intézménye, amely megtalálható például Ukrajnában (район) és Lengyelországban (powiat).
Források
- Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 660–661. o. ISBN 963-05-1287-4
- Új magyar lexikon III. (G–J). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960. 491. o.
- Új magyar lexikon VIII.: Kiegészítő kötet (A–Z, 1962–1980). Szerk. Maros Istvánné, Zsilinszky Sándor. Budapest: Akadémiai. 1981. 262. o. ISBN 963-05-3852-0 ISBN 963052803 7 sorozat ISBN 963 05 2810 X kiegészítő kötet
Jegyzetek
- ↑ Bokor József (szerk.). Főszolgabiró, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 8.
- ↑ 308/2014. (XII. 9.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet és az ezzel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. In: Magyar Közlöny, 2014. december 9., kedd (2014/170)
További információk
- 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról. In: Magyar Közlöny, 2012. július 5., csütörtök (2012/86. szám)
- A járások felsorolása: 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról. (Időnként módosul.)
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Magyarország megyéi
Közigazgatás
Magyarország járásainak listája
Városkörnyék
Nagyközségkörnyék
Kistérség
Szlovákia
Lengyelország
Vármegye
Szolgabíró
Magyarországi Tanácsköztársaság
Fájl:Idősebb Deák Ferenc - vasárnapi újság.jpg
Deák Ferenc (táblabíró)
1761
1808
Zalaegerszegi járás
Szolgabíró
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Fájl:B.farkas istván (1875-1921).jpg
Farkas István (főszolgabíró)
1875
1921
Sümegi járás
16. század
18. század
20. század
Fájl:Hungary 1941-44 Administrative Map.png
Második világháború
Horvát-Szlavónország
1950-es járásrendezés
Tanácsrendszer (Magyarország)
Vármegye
1948
1971
Fájl:Magyarország közigazgatási beosztása 1983 végén.png
Baranya megye
Komlói járás
Mohácsi járás
Siklósi járás
Szigetvári járás
Bács-Kiskun megye
Bajai járás
Kalocsai járás
Kecskeméti járás
Kiskőrösi járás
Kiskunhalasi járás
Békés megye
Gyulai járás
Mezőkovácsházi járás
Orosházi járás
Szarvasi járás
Szeghalmi járás
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Edelényi járás
Encsi járás
Leninvárosi járás
Mezőkövesdi járás
Miskolci járás
Ózdi járás
Sátoraljaújhelyi járás
Szerencsi járás
Csongrád megye
Szegedi járás
Szentesi járás
Fejér megye
Bicskei járás
Dunaújvárosi járás
Móri járás
Sárbogárdi járás
Székesfehérvári járás
Győr-Sopron megye
Csornai járás
Győri járás
Mosonmagyaróvári járás
Soproni járás
Hajdú-Bihar megye
Berettyóújfalui járás
Debreceni járás
Püspökladányi járás
Heves megye
Egri járás
Füzesabonyi járás
Gyöngyösi járás
Hevesi járás
Komárom megye
Dorogi járás
Komáromi járás (Magyarország)
Nógrád megye
Balassagyarmati járás
Pásztói járás
Rétsági járás
Salgótarjáni járás
Pest megye
Budai járás
Ceglédi járás
Dabasi járás
Gödöllői járás
Monori járás
Nagykátai járás
Ráckevei járás
Szentendrei járás
Váci járás
Somogy megye
Kaposvári járás
Marcali járás
Nagyatádi járás
Siófoki járás
Szabolcs-Szatmár megye
Fehérgyarmati járás
Kisvárdai járás
Mátészalkai járás
Nyírbátori járás
Nyíregyházi járás
Vásárosnaményi járás
Szolnok megye
Jászberényi járás
Kunszentmártoni járás
Szolnoki járás
Tiszafüredi járás
Tolna megye
Paksi járás
Szekszárdi járás
Dombóvári járás
Tamási járás
Vas megye
Körmendi járás
Sárvári járás
Szombathelyi járás
Veszprém megye
Ajkai járás
Pápai járás
Tapolcai járás
Veszprémi járás
Zala megye
Keszthelyi járás
Lenti járás
Nagykanizsai járás
Zalaegerszegi járás
Fájl:Searchtool right.svg
Magyarország járásainak listája
Polgárdi járás
Local administrative units
Nomenclature of Territorial Units for Statistics
Település
Fájl:Slowakei okresy.png
Szlovákia
Szlovák nyelv
Szlovákiai magyarok
Csehország
Németország
Polgármester
Ukrajna
Lengyelország
Speciális:Könyvforrások/9630512874
Új magyar lexikon
Berei Andor
Új magyar lexikon
Speciális:Könyvforrások/9630538520
Speciális:Könyvforrások/9630528037
Speciális:Könyvforrások/963052810X
Bokor József (filozófiai író)
A Pallas nagy lexikona
Speciális:Könyvforrások/963 85923 2 X
Magyarország járásainak listája
1950-es járásrendezés
Báróság (közigazgatási egység)
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.