Szentendrei járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest vármegye
Járási székhely	Szentendre
Települések száma	13
városok	4
Népesség
Teljes népesség	88 937 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	238 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	326,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Szentendrei járás elhelyezkedése Magyarországon

A Szentendrei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szentendre. Területe 326,58 km², népessége 77 720 fő, népsűrűsége pedig 238 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én négy város (Szentendre, Budakalász, Pomáz és Visegrád) és kilenc község tartozott hozzá.

A Szentendrei járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1940-től, amikor a Pomázi járás székhelyét Szentendrére helyezték és nevét ennek megfelelően módosították. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott.

Települései

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012. augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH

A Szentendrei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután Pest megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Szentendre volt. Ezen a néven 1940-től működött, amikor a Pomázi járás székhelyét Pomázról Szentendrére helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták. 1983. december 31-ével szűnt meg az összes magyarországi járással együtt.

Története

A Szentendrei járás elődje a Pomázi járás volt, melynek neve 1898-ig Pilisi felső járás volt és a 19. század közepén az addigi Pilisi járás feldarabolásával jött létre.

1940-ben az 1934-ben lecsökkentett területű Pomázi járás székhelyét Pomázról a rég városi ranggal rendelkező, jobb közlekedési helyzetben lévő, a térség tényleges központjává vált Szentendrére helyezték át és elnevezését is ehhez igazították. A járás határai ekkor nem módosultak.

A Szentendrei és a Budakörnyéki járás határát 1949-ben igazították ki a közlekedési lehetőségek figyelembe vételével oly módon, hogy Piliscsaba és Pilisliget (az addigi Klotildliget) az előbbiből az utóbbiba került, míg Üröm megfordítva, a Szentendrei járásba. Ez az elhatárolás azonban csak mintegy másfél évig maradt érvényben.

1950. január 1-jével több más településsel együtt Budapesthez csatolták Békásmegyert, létrehozva Nagy-Budapestet. Az 1950-es megyerendezés folytán februártól a járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyett Pest megyéhez tartozott, majd 1950-es járásrendezés során Pilisborosjenőt és Ürömöt elcsatolták a Budakörnyéki helyébe lépett Budai járáshoz. Ezután a járás határai több mint 33 éven át, megszűnéséig nem változtak többé.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Szentendrei járás helyét a Szentendrei városkörnyék vette át. 2013. január 1-től ismét a Szentendrei járás a hivatalos megnevezés, ezzel egy időben Pilisszántó község átkerült a Pilisvörösvári járásba.

Községei 1940 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Szentendrei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

A tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Szentendre jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.

Történeti adatai