Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Fő célja a szovjet mintára kialakítandó tanácsok számára alkalmas kereteket biztosító közigazgatási területi egységeknek a létrehozása volt. Ezzel összhangban minden mai megyét érintett, hasonló méretű módosításra korábban nemigen volt példa.

A rendezés eredményeként az ország a korábbi 25 megye és 14 törvényhatósági jogú város helyett 19 megyére és Budapestre oszlott, vagyis e közigazgatási területi egységek száma mintegy a felére csökkent. Emellett az új beosztás mind területi, mind népességi szempontból kiegyenlítettebb volt az addiginál.

A második világháborút követően az 1945-ös megyerendezés során kisebb-nagyobb módosítások történtek a megyei beosztásban. Ezek egy részét a magyar államterület újbóli megváltozása tette elkerülhetetlenné, és lényegében az 1938 előtti állapot visszaállítását jelentették, más részük már reformelemeket is tartalmazott a történelmileg kialakult megyehatárok legkirívóbb észszerűtlenségeinek megszüntetésére, viszont e döntések egy részének tényleges végrehajtására nem került sor. Ezek a változtatások azonban továbbra sem léptek túl a legszükségesebb mértéken, és az így kialakult megyebeosztást még mindig alkalmatlannak vélték a tanácsrendszer bevezetésére. Ezért került sor a teljes körű átalakításra 1950 folyamán.

A rendezés előtti megyebeosztás

Bővebben: Magyarország megyéi (1945–1950)

1949 végén Magyarország 25 megyére és 14 törvényhatósági jogú városra oszlott. A megyei beosztás nagyjából megegyezett az 1938-ban érvényben lévővel, azonban a háború utáni években néhány módosításra is sor került. Az alkotmány hatályba lépésével a korábbi vármegye megjelölés 1949. augusztus 20-ától megszűnt.

A megyerendezés jogszabályi keretei

Az 1950-es megyerendezést egy sor jogszabály együttesen valósította meg.

• 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról

Az Alkotmány határozta meg az ország területi tagozódásának alapelveit és előírta, hogy a területi beosztás részleteiről a minisztertanács dönt.

• 1949. évi XXVI. törvény

A Budapest területének új megállapításáról szóló törvény alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye egy része (7 megyei város és 16 nagyközség) a főváros részévé vált, így létrejött Nagy-Budapest.

• 4.343/1949. (XII.14.) M.T. számú rendelet

Az Alkotmány felhatalmazása alapján a minisztertanács e rendeletben határozta meg az új megyék nevét, székhelyét és területét, egyúttal felhatalmazta a belügyminisztert a végrehajtás további részleteinek és az új beosztás hatálybalépése napjának meghatározására.

• 5.201/4/II–1/1950. (I.29.) B.M. számú rendelet
• 5.201/11/II–1/1950. (III.12.) B.M. számú rendelet

A belügyminiszter e két rendeletben hajtotta végre a minisztertanács által ráruházott feladatokat. Az elsőben tíz, az utóbbiban kilenc új megye megalakításáról intézkedett, február 1-jei, illetve március 16-ai hatályba lépéssel. E jogszabályok rendelkeztek a megyék között átcsatolt települések járási és jegyzőségi beosztásáról is, továbbá néhány esetben járások megszüntetéséről, létrehozásáról vagy székhelyének megváltoztatásáról.

• 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról

E törvény határozta meg az államhatalom új szerveinek működési és szervezeti rendjét. E törvény írta elő, hogy Budapest városi tanácsa a megyei tanácsokkal egy tekintet alá esik.

Megyeszékhelyek a rendezés előtt és után

A rendezés előtt és után összesen 30 település töltött be megyeszékhely szerepkört. A rendezés során az addigi 25 megyeszékhely közül 11 elveszítette ezt a szerepét (Baja, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Esztergom, Gyula, Makó, Mátészalka, Sátoraljaújhely, Sopron, Szentes, Szikszó), 5 város pedig ekkor szerezte meg (Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Salgótarján, Tatabánya).

1950 előtt mindig voltak olyan megyeszékhelyek Magyarországon, melyeknek nem volt városi címe, közvetlenül a rendezés előtt három (Berettyóújfalu, Mátészalka, Szikszó). 1950-ben jött létre először olyan a helyzet, hogy valamennyi megye székhelye városban volt.

Meg kell még jegyezni, hogy a törvényhatósági jogú városok és a mai megyeszékhelyek közül egyedül Szeged nem szerepel a felsorolásban, ugyanis nem volt megyeszékhely se a rendezés előtt, se közvetlenül utána. Csongrád megye székhelye 1950-ig Szentes volt, 1950-1962 között pedig Hódmezővásárhely, Szeged csupán ekkor vette át e szerepet.

Az új megyék neve és székhelye

Az új megyei beosztásról szóló minisztertanácsi rendelet a belügyminisztert hatalmazta fel a hatálybalépés időpontjának meghatározására. Ennek alapján két miniszteri rendelet kiadására került sor 1950. január 29-én és március 12-én, tehát az új területi beosztás két részletben lépett hatályba. A miniszteri rendeletek intézkedtek a járási beosztásnak a megyehatárok módosítása miatt szükséges kiigazításairól is.

Komárom és Nógrád megye esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak 1952-ben költözött át Balassagyarmatról Salgótarjánba illetve Esztergomból Tatabányára, addig tehát a korábbi két megyeszékhely átmenetileg megőrizte e szerepét.

Meg kell jegyezni azt is, hogy egyes állami szervek gyakran nem a megyeszékhelyen voltak megtalálhatók 1950 után sem. Így a Komárom megyei bíróság székhelye csak az 1980-as években került Esztergomból Tatabányára, a Békés illetve Nógrád megyei bíróság székhelye pedig 2000 után is Gyulán illetve Balassagyarmaton van.

Az új megyék részletesen

Baranya megye

Baranya megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

• Baranya megye addigi területe,
• Somogy megyéből (e terület jele a térképen: 1)
  • a Barcsi járásból Felsőszentmárton község,
  • a Szigetvári járás
    • kivéve Magyarlad, Németlad és Patosfa községeket.

Pécs 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Bács-Kiskun megye

Bács-Kiskun megye 1950. február 1-jén alakult meg a következő területekből:

• Bács-Bodrog megye teljes területe,
• Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből az alábbi területek:
  • a Dunavecsei, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi és Kunszentmiklósi járások teljes területe,
  • az Alsódabasi járásból Kunbaracs, Ladánybene és Lajosmizse községek,
  • Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas megyei városok.

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Kecskemét székhellyel.

Baja és Kecskemét 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Békés megye

Békés megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

• Békés megye addigi területe, kivéve
  • a Szolnok megyéhez csatolt Öcsöd községet,
• a megszűnő Csanád megyéből az alábbi területek:
  • a Battonyai és a Mezőkovácsházi járások teljes területe,
  • a Központi járásból Nagykopáncs község,
• Bihar megyéből a Cséffa-Nagyszalontai járás,
• Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Dévaványa és Pusztaecseg községek,
• a Hódmezővásárhely területéből szervezett Kardoskút község.

Békéscsaba 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

• Borsod-Gömör megye területe
  • kivéve az 1950. február 1-jén Heves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad községeket (e terület jele a térképen: 3),
• Abaúj megye teljes területe,
• Zemplén megye teljes területe,
• Szabolcs megyéből Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss és Zalkod községek (e terület jele a térképen: 2).

Miskolc 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Csongrád megye

Csongrád megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

• Csongrád megye teljes addigi területe,
• a megszűnő Csanád megyéből az alábbi területek:
  • a Központi járás, kivéve
    • a Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs községet
  • a Torontáli járás teljes területe,
  • Makó megyei város.

Hódmezővásárhely és Szeged 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Fejér megye

Fejér megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

• Fejér megye addigi területe, kivéve
  • a Komárom megyéhez csatolt Bakonysárkány községet,
• Veszprém megye Enyingi járásából Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Mezőszilas községek,
• Somogy megyéből Szabadhidvég község.

Székesfehérvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Győr-Sopron megye

Győr-Sopron megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

• Győr-Moson megye teljes területe,
• Sopron megye területe, kivéve
  • az 1950. február 1-jén a Csepregi járásból Vas megyéhez csatolt Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községeket (e terület jele a térképen: 2),
• Vas megyéből Kemenesszentpéter község (jele a térképen: 1).

Győr és Sopron 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Hajdú-Bihar megye

Hajdú-Bihar megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

• Hajdú megye teljes területe,
• Bihar megye területe, kivéve
  • a Békés megyéhez csatolt Cséffa-Nagyszalontai járást,
• Szabolcs megyéből Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos községek.

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Polgár székhellyel.

Debrecen 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Heves megye

Heves megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

• Heves megye addigi területe, kivéve
  • a Nógrád megyéhez csatolt Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar községeket,
  • a Szolnok megyéhez csatolt Nagyiván, Örvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős községeket,
• Borsod-Gömör megyéből Borsodszemere, Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad községek,
• Nógrád-Hont megyéből Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó községek,
• Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből Boldog és Kerekharaszt községek.

A megyerendezéssel egyidejűleg február 1-jén alakult meg Heves megye új közigazgatási egységeként a Füzesabonyi járás.

Komárom megye

Komárom megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

• Komárom-Esztergom megye teljes területe,
• Veszprém megyéből Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta, Kerékteleki, Réde, Súr községek (e terület jele a térképen: 2),
• Fejér megyéből Bakonysárkány község (jele a térképen: 1).

Nógrád megye

Nógrád megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

• Nógrád-Hont megye addigi területe, kivéve
  • a Pest megyéhez csatolt Szobi járást,
  • a Heves megyéhez csatolt Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó községeket,
• Heves megyéből Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar községek.

A megyerendezéssel egyidejűleg az addig Nógrád-Hont megyéhez tartozott Sziráki járás megszűnt és Pásztó székhellyel új járás alakult.

Pest megye

Pest megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

• Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből az alábbi területek:
  • az Abonyi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Központi, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei és Váci járások teljes területe,
  • az Alsódabasi járás, kivéve
    • a Bács-Kiskun megyéhez csatolt Kunbaracs, Ladánybene és Lajosmizse községeket,
  • az Aszódi járás, kivéve
    • a Heves megyéhez csatolt Boldog és Kerekharaszt községeket,
  • Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác megyei városok,
• Nógrád-Hont megyéből a Szobi járás teljes területe.

Somogy megye

Somogy megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

• Somogy megye addigi területe, kivéve
  • a Zala megyéhez csatolt Belezna, Nemespátró és Surd községeket (a térképen: 1),
  • a Fejér megyéhez csatolt Szabadhidvég községet (a térképen: 2),
  • a Barcsi járásból Baranya megyéhez csatolt Felsőszentmárton községet és Magyarlad, Németlad és Patosfa községek kivételével a Szigetvári járást (a térképen: 3),
• Veszprém megyéből Balatonszabadi, Siófok és Siómaros községek (a térképen: 4),
• Tolna megyéből Bedegkér, Kánya és Tengőd községek (a térképen: 5).

Kaposvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Szabolcs-Szatmár megye

Szabolcs-Szatmár megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

• Szatmár-Bereg megye teljes területe,
• Szabolcs megye területe, kivéve
  • a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez csatolt Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss és Zalkod községeket,
  • a Hajdú-Bihar megyéhez csatolt Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos községeket.

A megyerendezéssel egyidejűleg a Ligetaljai járás megszűnt.

Szolnok megye

Szolnok megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

• Jász-Nagykun-Szolnok megye addigi területe, kivéve
  • a Békés megyéhez csatolt Dévaványa és Pusztaecseg községeket,
• Békés megyéből Öcsöd község,
• Heves megyéből Nagyiván, Örvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős községek.

Tolna megye

Tolna megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

• Tolna megye addigi területe, kivéve
  • a Somogy megyéhez csatolt Bedegkér, Kánya és Tengőd községeket.

Vas megye

Vas megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

• Vas megye addigi területe, kivéve
  • a Zala megyéhez csatolt Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony községeket,
  • a Veszprém megyéhez csatolt Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs és Várkesző községeket,
  • a Győr-Sopron megyéhez csatolt Kemenesszentpéter községet,
• Sopron megyéből Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községek.

Szombathely 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Veszprém megye

Veszprém megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

• Veszprém megye addigi területe, kivéve
  • a Fejér megyéhez csatolt Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Mezőszilas községeket,
  • a Komárom megyéhez csatolt Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta, Kerékteleki, Réde és Súr községeket,
  • a Somogy megyéhez csatolt Balatonszabadi, Siófok és Siómaros községeket,
• Zala megyéből a Keszthelyi, Sümegi és Tapolcai járások teljes területe,
• Vas megyéből Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs és Várkesző községek.

Zala megye

Zala megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

• Zala megye addigi területe, kivéve
  • a Keszthelyi, Sümegi és Tapolcai járásokat (e terület jele a térképen: 1 és 2),
• Somogy megyéből Belezna, Nemespátró és Surd községek (e terület jele a térképen: 3),
• Vas megyéből Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony községek (e terület jele a térképen: 4).

A megyerendszer változásai a következő évtizedekbenszerkesztés

Bővebben: Magyarország megyéi (1950–1990)

Az 1950-ben kialakult megyerendszer nagyobb részben több mint fél évszázada alig változott, amire nem volt példa Magyarország történelmének utolsó három évszázadában. Megyeszékhely áthelyezésére egyetlen alkalommal került sor: 1962-ben a sokkal népesebb Szegedre került át Csongrád megye székhelye Hódmezővásárhelyről. A megyehatárok néhány helyen kisebb mértékben módosultak néhány község átcsatolásával (például Bakonycsernye 1956-ban Veszprémtől Fejér megyébe került), az egyetlen nagyobb léptékű változás Keszthely és a Keszthelyi járás visszacsatolása volt Veszprémtől Zala megyéhez 1978. december 31-én.

1954-ben Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged városokat megyei jogú városként kiemelték megyéik fennhatósága alól, 1971-ben azonban ez a helyzet megszűnt. Egyidejűleg azonban létrehozták a megyei városi jogállást az említett négy város és egy ötödik, Győr számára. A megyei városok sok tekintetben kiemelt hatáskörrel rendelkeztek, de nem voltak függetlenek a megyéktől, melyekhez tartoztak. 1989-ben újabb három város (Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár) lett megyei város, 1990-ben azonban a megyei városi jogállás megszűnt.

1990-ben négy megyeátnevezés történt: Győr-Sopron megye neve Győr-Moson-Sopronra, Szolnoké Jász-Nagykun-Szolnokra módosult, Komárom megyének Komárom-Esztergom, míg Szabolcs-Szatmárnak Szabolcs-Szatmár-Bereg lett az új neve. Emellett ismét megyei jogú városok jöttek létre. Ez utóbbiak azonban a korábbiakkal ellentétben nem alkotnak önálló, a megyéktől különálló közigazgatási területi egységet, és számuk jóval nagyobb: 1990-ben 20 megyei jogú város alakult, 1994-ben újabb kettő, 2006-ban még egy, végül 2022-ben további kettő. Napjainkban megyei jogú város az összes megyeszékhely (Budapest kivételével) és még hét nagyobb város. 2020-ban egy újabb megyeátnevezés történt: Csongrád megye június 4-től (a trianoni békeszerződés 100. évfordulója napjától) a Csongrád-Csanád nevet viseli.

1990 után a megyehatárok csupán néhány helyen módosultak kisebb mértékben. A legjelentősebb, az ország közigazgatási térképén látványos nyomot hagyó változás az volt, hogy Veszprém megye összesen 11 települése került át Győr-Moson-Sopron megyébe három hullámban: 1992-ben (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny, mindhárom Győr vármegyéhez majd Győr-Sopron megyéhez tartozott 1954-ig), 1999-ben (Bakonypéterd és Lázi) és 2002-ben (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). Bács-Kiskun megyéhez csatolták 1996-ban Baranya megyétől Dunafalvát és 1999-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Tiszaugot, Komárom-Esztergom megyéhez pedig Fejér megyétől Szárligetet 1999-ben. 2013-ban pedig szintén Veszprém megyétől Somogy megyéhez csatolták Balatonvilágost.

Az Alaptörvény 11. módosításával 2023. első napjától ismét vármegyéknek nevezik a megyéket.1

Lásd mégszerkesztés

• 1950-es járásrendezés
• 1923-as megyerendezés
• 1876-os megyerendezés

Forrásokszerkesztés

• Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. KJK, Budapest, 1973. pp. 529–534.
• A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest. pp. 967–1015. (IV. Az államigazgatási területi egységek főbb területszervezési változásainak összefoglaló jegyzékei.)
• A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában
• A belügyminiszter 5.201/4/II–1/1950. (I. 29.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
• A belügyminiszter 5.201/11/II–1/1950. (III. 12.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
• A minisztertanács 143/1950. (V. 18.) M. T. számú rendelete a megyei tanácsok, valamint a budapesti városi tanács felállításáról és működésének megkezdéséről
• A minisztertanács 144/1950. (V. 20.) M. T. számú rendelete a járások területének rendezéséről
• A minisztertanács 196/1950. (VII. 25.) M. T. számú rendelete a budapesti városi kerületi, a járási és a városi tanácsok felállításáról és működésének megkezdéséről

További információkszerkesztés

• Pártállam és megyerendezés 1949–1950 Archiválva 2020. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Dokumentumok az önálló Zemplén megye megszüntetéséről