A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Nyíradony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Nyíradonyi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Tasó Béla (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4254 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7285 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 79,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 96,57 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 55′Koordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 55′ | |||
Nyíradony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíradony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyíradony város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járás központja.
Fekvése
A megye északi szélén helyezkedik el, közigazgatási területét lényegében három irányból, nyugatról, északról és keletről is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó területek határolják.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Szakoly, északkelet felől Nyírmihálydi, kelet felől Nyírlugos, délkelet felől Nyíracsád, dél felől Nyírmártonfalva, délnyugat felől Hajdúsámson, nyugat felől pedig Balkány. Dél-délnyugat felől egy rövid szakaszon határos még az amúgy jelentős távolságban fekvő (mintegy 30 kilométerre lévő) megyeszékhellyel, Debrecennel is.
Különálló külterületi településrészei Tamásipuszta és Aradványpuszta, előbb 10, utóbbi 7 kilométerre fekszik délnyugati irányban a város központi részeitől, valamint Szakolykert, amely a központtól mintegy 3 kilométerre északra található.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecentől Nyírbátoron át Mátészalkáig vezető 471-es főút, mely áthalad a központján, így ezen érhető el a legegyszerűbben mindhárom város felől. Ugyancsak a 471-esen közelíthető meg Tamásipuszta és Aradványpuszta is.
Balkánnyal és azon keresztül Nagykállóval a 4102-es, Nyírlugossal és Nyírbéltekkel a 4903-as, Nyírábránnyal pedig a 4904-es út köti össze. Szakolykertre a 49 104-es számú mellékút vezet.
A hazai vasútvonalak közül a városon a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal halad keresztül, valamint 2007-es bezárása előtt itt volt a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonal egyik végállomása is. A mátészalkai vonalnak korábban öt megállási pontja is volt a város határain belül: Debrecen felől előbb Tamásipuszta megállóhely, Tisztavíz megállóhely és Aradványpuszta megállóhely, majd Nyíradony vasútállomás, végül a város északi határa közelében Szakolykert megállóhely (Tisztavíz és Szakolykert ma már nem üzemel).
Története
A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség volt. Adony és a szomszédos Guth nevű település az írott források tanúsága szerint már a 11. században lakott volt.
Az Árpád-kori Gutkeled nemzetség első Szabolcs megyei szálláshelye volt e két település. Guth ebben az időben földvárral is rendelkezett, s e vár közelében, Adonyban a letelepedett lakosság monostort épített. E monostort, melyben az első magyar premontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, a tatárjárás során lerombolták.
Nyíradony egykor Bihar vármegyéhez tartozott.
Adony nevével – írott forrásban – először csak az ezt követő időszakban találkozhatunk (1301., 1321., 1355.) A pápai tizedjegyzékek érdekes módon nem említik a monostor nevét.
1347-ben Adonymonostora (Odonmonustura) néven említették.
A 14. században a Gutkeled nemzetség birtokai igen kiterjedtek voltak a térségben, Nagyváradtól egészen Leleszig húzódtak. E hatalmas birtok részeként Adony monostora a 14. századtól Lelesz atya apátsága alá tartozott.
1428-ban Monostoros-Adony néven a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt premontrei prépostsággal a Báthoriak voltak patrónusai. Ekkor a település az Ecsedi uradalomhoz tartozott.
A mohácsi vészt követően a monostort megerősítették. A hódoltság időszakában a monostor megerősített védőfalaival jelentős szerepet töltött be a település elnéptelenedésének megakadályozásában.
A község ennek ellenére 1660-ban Szeidi pasa csapatainak pusztítása következtében megszűnt, olyannyira, hogy az írott források a 18. századig említést sem tesznek a településről.
Ebben a században megindult az újranépesedés, 1736-ban parókiát alapítottak Adonyban. Ekkor Adony még királyi kincstári birtok volt, melytől 1746-ban gróf Károlyi Ferenc vétel után megszerezte a tulajdonjogot.
1748-ban fatemplomot építettek, mely sajnos 1806-ban leégett.
A Károlyi család birtoklása alatt a község fejlődésnek indult, lassan kiemelkedett a környező települések közül. 1779-ben Károlyi Imre gróf, az akkori földesúr templomot épített, melyet később Szent György vértanú tiszteletére szenteltek fel.
A 19. század híres földrajz-statisztikusa, Fényes Elek is írt Nyíradonyról meg a hozzá tartozó Tamásipusztáról és Aradványpusztáról.[3]
1881-től a Ligetaljai járás székhelyévé vált, mely járás ez időben az ország legrosszabb helyzetű megyéjének, Szabolcs vármegyének a legelmaradottabb térsége volt. Ehhez a járáshoz egészen 1950-ig tartozott, amikor is a járást felszámolták és településeit Szabolcs-Szatmár-Bereg illetve Hajdú-Bihar megye területéhez csatolták.
A járás települései közül csak Nyíradonynak volt vasúti összeköttetése a megyeszékhellyel; gazdaságilag inkább kötődött Debrecenhez, mint Nyíregyházához. Nem véletlen, hogy a járás gazdasági életében igen jelentős szerepet betöltő keskeny nyomtávú vasútvonalat (Zsuzsi-vonat) is Debrecenből építették ki. A gazdasági vasút megépítésében természetesen az erdészet és a nagybirtok szerepe volt a mérvadó, ezért nem a településeket, hanem inkább a majorságokat, nagygazdaságokat kötötte össze ez a vonat a piacközpont Debrecennel.
A dualizmus korában hihetetlen szegénységben és elmaradottságban élt a lakosság ezen a területen, s az egészségügyi ellátás alacsony színvonala is számos megoldatlan problémát okozott. A kedvezőtlen helyzet az első világháború után tovább erősödött, a trianoni határmegvonás elszakította a gazdasági-társadalmi kapcsolatok kialakult útvonalait is. A településnek fontos kereskedelmi kapcsolatai voltak, Érmihályfalvával, Nagykárollyal és Szatmárnémetivel, melyek így megszakadtak.
Közélete
Polgármesterei
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Frank József | független[4] |
1994–1998 | Tasó László | független[5] |
1998–2002 | független[6] | |
2002–2006 | Fidesz[7] | |
2006–2010 | Fidesz-KDNP[8] | |
2010–2014 | Fidesz[9] | |
2014–2019 | Kondásné Erdei Mária | Fidesz-KDNP[10] |
2019-től | Tasó Béla | Fidesz-KDNP[1] |
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 7778 | 7791 | 7677 | 7518 | 7269 | 7285 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 7,4% cigánynak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,1%, református 15,3%, görögkatolikus 41,6%, felekezeten kívüli 5,3% (18,1% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
- Gúti templomrom
- Védett természeti értékei:
- Kocsányos tölgy
- Ostorfa
Testvértelepülések
Díszpolgárok
- Bucsku Lászlóné
- Dankó Sándor
- Dr. Pintye Ferenc
- Frank József
- Mászlé Lászlóné
- Simon Sándorné
- Szamos János
- Széll Kálmán
- Széll Kálmánné
- Szőllősi János
- Tálas János
- Véghseő Dániel
- Vitéz Rehó Etelka
Híres emberek
- Itt született 1913. október 16-án Harangi Imre olimpiai bajnok ökölvívó.
Jegyzetek
- ↑ a b Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Nyíradony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nyíradony Helységnévtár
További információk
- Nyíradony Önkormányzatának honlapja
- Nyíradony friss hírei Archiválva 2010. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Nyíradony az utazom.com honlapján[halott link]
- Nyíradony.lap.hu - linkgyűjtemény
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.