A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Nyírlugos | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nyírbátori | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Hovánszki György (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4371 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2401 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,95 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 58,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 22° 02′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 22° 02′ 20″ | |||
Nyírlugos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírlugos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyírlugos város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Fekvése
A vármegye déli határán fekszik, az Alföld északkeleti részén, ezen belül a Tiszántúl síkjából 20-50 méter magasra kiemelkedő Nyírség délkeleti szegletében, a Ligetalján. Ez a vidék a Nyírség legnagyobb futóhomokos területe, felszíne homokbuckák tömegéből áll. A homokból a szél parabolabuckákat és szélbarázdákat alakított ki.
Tengerszint feletti magassága 160 méter, itt található a Nyírség második legmagasabb pontja, a Tisza és a Körös vidékének vízválasztó vonala. 5838 hektár területen fekszik, amelyben a termőterület 5129 hektár, kivett terület 709 hektár. Koordinátái: 47° 44' É, 22° 9' K
A megyeszékhely Nyíregyháza 42 kilométerre északnyugatra fekszik, a járási székhely, Nyírbátor 26 kilométerre északkeletre, míg Hajdú-Bihar vármegye székhelye, Debrecen 38 kilométerre délnyugatra található.
A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Encsencs, kelet felől Nyírbéltek, délkelet felől Fülöp, délnyugat felől Nyíracsád, nyugat felől Nyíradony , északnyugat felől pedig Nyírmihálydi. Nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos észak-északnyugat felől még Nyírgelsével is.
Megközelítése
Közúton a 471-es főút felől, a Nyíradonynál leágazó 4903-as, vagy a Nyírmihálydinál leágazó 4914-es úton közelíthető meg a legegyszerűbben. Nyíracsáddal és Vámospérccsel a 4905-ös út kapcsolja össze – ez vezet át különálló, Szabadságtelep nevű településrészén is –, Nyírbéltekre pedig ugyancsak a 4903-as úton lehet eljutni a városból.
Vasútvonal ma már nem érinti, így a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal Nyírmihálydi megállóhelye kínálja. Korábban, 1950 és 1977 között a Debrecen-Nyírbéltek keskeny nyomtávú vasútvonal érintette a települést.
Története
Aránylag későn, a XIV. században a Gutkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelődve, mint vett birtok tűnik fel az okleveles adatok közt. Neve a lugas közszóból ered.
1354-ben a Báthori-család ecsedi ága osztozott rajta. Ettől kezdve mindenkor a család Ecsedet birtokló ágáé volt. 1428-as adatok szerint az Ecsedi uradalomhoz tartozott, mint Báthory birtok. Báthory István országbíró halálával Báthory Gábor fejedelemre, majd ennek halála után az ecsedi uradalom tartozékaként Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben 3000 forintért zálogba adta Farkas Istvánnak.
II. Rákóczi György a zálogösszeg megtérítése nélkül elvette, de Báthory Zsófia 1666-ban visszaadta Farkas Erzsébetnek, akinek kezével gr. Barkóczy János vette birtokba.
1607-ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján Szabolcs megyéhez került ugyan, de a fele még mindig Szatmárban volt.
1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már 48 telken laktak, útmenti, de házsoros településformában.
1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt.
Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadságtelep) és Makra.
A Magyar Köztársaság Elnökének a 85/2005. KE. határozata alapján Nyírlugos Nagyközség 2005. július 1-jén városi rangra emelkedett.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Hovánszki György (független)[3]
- 1994–1998: Hovánszki György (független)[4]
- 1998–2002: Hovánszki György (független)[5]
- 2002–2006: Hovánszki György (független)[6]
- 2006–2010: Hovánszki György (független)[7]
- 2010–2014: Hovánszki György (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Hovánszki György (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Hovánszki György (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2824 | 2774 | 2699 | 2502 | 2491 | 2401 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 6,7% cigánynak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,5%, református 5,2%, görögkatolikus 39,7%, felekezeten kívüli 3,9% (14,4% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% görögnek, románnak és ruszinnak, 0,1-0,1% örménynek, ukránnak és bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,9% volt római katolikus, 6% református, 33,4% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 6,9% felekezeten kívüli (26,2% nem válaszolt).[12]
Híres emberek
- Itt született dr. Kosutány Tamás (1848. március 7. – 1915. január 19.) agrárkémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első hazai kezdeményezője; emlékét utcanév őrzi Cserhágó városrészben.
- Itt nőtt fel, és a Nyírlugos SE-ben kezdte futballkarrierjét Dzsudzsák Balázs (1986. december 23. –) magyar válogatott labdarúgó, a 2006/07-es év legjobb magyar játékosa.
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ a b Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Nyírlugos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nyírlugos Helységnévtár
- ↑ Nyírlugos Helységnévtár
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.