Napkor
Római katolikus templom
Napkor címere Napkor zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Spinyhért Zsolt (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4552
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	3607 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	97,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	37,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 56′, k. h. 21° 53′47.933333333333, 21.88333333333347.933333°N 21.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 56′, k. h. 21° 53′47.933333333333, 21.88333333333347.933333°N 21.883333°E
Napkor Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Napkor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Napkor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Napkor község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban található.

Fekvése

A vármegye, és egyben a Nyírség középső részén fekszik, a megyeszékhely Nyíregyháza keleti szomszédságában (a központjától 13 kilométerre keletre). A falut aranyló homokbuckák veszik körül, s itt emelkedik Szabolcs középső területének legmagasabb dombja is, a Golyóbis, melynek tetejéről a környék legszebb kilátása nyílik.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyházától Beregsurányig vezető 41-es főút, amely áthalad a belterületének északi részén; Sényővel és Nagykállóval a 4102-es út köti össze. Déli határszélét pedig érinti még az M3-as autópálya is, de a sztrádának sem csomópontja, sem pihenőhelye nincs a község területén.

A település belső területei közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 4215-ös busszal közelíthetőek meg.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Napkor megállóhely a belterület északi részén helyezkedik el, közvetlenül a 4102-es út vasúti keresztezése mellett, annak keleti oldalán.

Története

A település neve a Necopor (Napkor) személynévből ered.

Az okleveles források szerint az egyik legrégebbi szabolcsi települések közül való, mely a 11. századi Necoportól és Mezdától leszármazó Nopor(ur)-Mezte (Napkor-Meszte nemzetség) birtoka volt a tatárjárásig. A Napkor-Mezte nemzetség ez időben birtokos volt a mai Szilágyborzáson is, egy Kálmán kori oklevél szerint, ami a nemzetség téli-nyári szálláspárjára utal. 1271-ben a Kállay család őse a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul fia Mihály kapta királyi adományként. 1848-ig a Kiss család tagjai voltak a falu földesurai, és 1945-ig határának nagy része a tulajdonukban volt, a Láp család volt a jobbágyréteg. 1998-ban a "Virágos Magyarországért mozgalom" keretében a község elnyerte a Belügyminisztérium nagydíját. Ugyanebben az évben a település erős emberei a "Magyarország legerősebb faluja" vetélkedőn első helyezést ért el. 1999-ben sikerült megvédeni ezt a kitüntető címet.

A III. Nemzeti Lovasfesztiválon a napkori lovasbandérium első helyen végzett a megyék versenyében.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Gáva János (független)^[3]
• 1994–1998: Gáva János (független)^[4]
• 1998–2002: Gáva János (független)^[5]
• 2002–2006: Gáva János (független)^[6]
• 2006–2010: Dr. Spinyhért Zsolt (független)^[7]
• 2010–2014: Dr. Spinyhért Zsolt (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Dr. Spinyhért Zsolt (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019-től: Dr. Spinyhért Zsolt (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 2,9% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,1%, református 8,3%, görögkatolikus 19,3%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 2,2% (17,2% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% németnek, 1,7% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,8% volt római katolikus, 8,7% református, 17,7% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 3,9% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Itt található a Kállay család egyik középkori eredetű kúriája, amiben élt és alkotott Jósika Miklós a magyar regényírás egyik úttörője, Kállay Erzsébet férje. Jelenleg általános iskola működik benne.
• A Római Katolikus Templom a település Orsószerűen kiszélesedő részén található.

Az egykori kőtemplom a 13. század végén már állt. A 16. századtól reformátusok használták, de a nagy pestisjárvány után betelepített lakosság vallását tekintve a középkori templom ismét a katolikusok kezébe került. A templom kora gótikus eredetű a 13. századból. 1762-ben barokk stílusban átalakították, 1948-ban kibővítették. Az 1996-os felújítás során 13. századi freskókat találtak.

• A község Görögkatolikus Temploma késő klasszicista jellegű egyhajós falusi templom, amelyet 1859-ben építettek a korábbi templom anyagainak felhasználásával. A késő klasszicista ikonosztáz eredetileg nem a jelenlegi templomba készült.
• Időjárásjelző obszervatóriuma a település valódi unikuma.
• 1999-ben került átadásra a 300 hektáros vadaskert, mely Európa egyik legmodernebb vadaskertje, ahol vaddisznó és dámvad várja a vadászni vágyókat.

Itt született

• 1815-ben Kállay Ödön politikus
• 1839-ben Kállay András főispán, író

Testvértelepülések

• Kaplony, Románia
• Erdőd, Románia

Források

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
• Györffy György

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Napkor Önkormányzatának honlapja
• Nemzetközi Böllérverseny Napkoron

Kapcsolódó szócikkek