Kótaj
Szent Péter és Pál templom
Kótaj címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	község
Polgármester	Orosz Mihály (független)[1]
Irányítószám	4482
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	4447 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	170,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 43′48.05, 21.71666666666748.050000°N 21.716667°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 43′48.05, 21.71666666666748.050000°N 21.716667°E
Kótaj Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Kótaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kótaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kótaj község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban. A vármegye legnépesebb, községi címmel rendelkező települése.

Fekvése

A vármegye középső-északnyugati részén fekszik, a Rétköz és a Nyírség határán, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 10 kilométerre északra.

A közvetlen szomszédos települések, településrészek: észak felől Ibrány, északkelet felől Nagyhalász, kelet felől Kemecse, délkelet felől Nyíregyháza-Sóstóhegy, dél felől az ugyancsak a vármegyeszékhelyhez tartozó Nyírszőlős, délnyugat felől Nyírtelek, nyugat felől Nyírtelek-Gyulatanya, északnyugat felől pedig Buj.

Megközelítése

Ma csak közúton érhető el, Nyíregyháza felől a 3822-es, Kemecse és Buj-Tiszabercel felől a 3823-as úton; határszélét keleten egy rövid szakaszon érinti még a 3834-es út is.

2009-es bezárásáig áthaladt a községen a Nyírvidéki Kisvasút két, a megyeszékhelytől Buj-Herminatanyáig együtt húzódó két vonala, a balsai és a dombrádi vasútvonal is.

Története

1411-ben az eszenyi Csapy család kapja királyi adományként a települést.

1447-ben említik Keresztút néven, az Ibrányi család irattárában fennmaradt oklevél szerint, ekkor az Ibrányiak birtoka.

1487-ben a Szokolyi család volt a település földesura.

A 18. században és a 19. század elején a Vay, báró Bánffy, Kelcz, Mezőssy, Kállay, Ábrányi, Pribék, Irinyi, Jármy, Hatfaludy, Péchy családok birtoka volt.

A 20. század elején a Jármy család, Körmendy Imre, Tóth Miklós és a Szamueli testvérek voltak a falu birtokosai.

A településen több családnak is volt itt kisebb-nagyobb kúriája. A legnevezetesebb azonban a Fráter-féle ház volt, melyet a Jókai Mór által megörökített „magyar nábob” kastélyának tartottak.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Fodor Lajos (független)^[3]
• 1994–1998: Fodor Lajos (független)^[4]
• 1998–2002: Fodor Lajos (független)^[5]
• 2002–2006: Orosz Mihály (független)^[6]
• 2006–2010: Orosz Mihály (független)^[7]
• 2010–2014: Orosz Mihály (független)^[8]
• 2014–2019: Orosz Mihály (független)^[9]
• 2019-től: Orosz Mihály (független)^[1]

Itt születtek, itt éltek

• Itt született Kövessy Albert (1860–1924) rendező, színigazgató, színműíró.
• Itt született tolcsvai Nagy Gábor (1853-1936) altábornagy.
• Itt született Galambos Lajos (1929–1986) József Attila-díjas író.

Népesség

A település népességének változása:

1880-ban a település lakosságának 74%-a magyar, 20%-a szlovák, 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,3%, református 11,6%, görögkatolikus 13,9%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 8,4% (31,8% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, szlovénnek és lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,9% volt római katolikus, 10,3% református, 10,6% görög katolikus, 7,6% egyéb keresztény, 1% evangélikus, 0,1% ortodox, 10,9% felekezeten kívüli (39,8% nem válaszolt).^[13]

Nevének eredete

Kótaj község eredeti neve Keresztút volt és a 14. századi okmányokon így szerepelt.

Nevezetességei

• Római katolikus templom - 1909-ben épült.
• Görögkatolikus templomai - A faluban lévő 1894-ben épült, míg a szőlőben levő 1890-ben.
• Református templom - 1700-ban épült.
• Nyírvidéki Kisvasút
• Ibrányi-Fráter kúria

Testvértelepülés

• Flumeri, Olaszország

Jegyzetek

További információk

• Kótaj honlapja
• Galambos Lajos

Kapcsolódó szócikkek