A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A nagykállói Kállay család egyike legrégibb nemes családjainknak, amely eredetét a száznyolc ős nemzetség egyikéből, a Balog-Semjén (Bolok-Simián) nemzetségből (genus) veszi. A család ősi fészke Nagykálló és környéke volt.
Egyes emlékek Szabolcs vezértől származtatják a Balog-Semjén nemzetséget, így a Kállay családot. Más források szerint Bulcsu vezér apja Kál volt.
A családnév eredete
A név eredetét nagy valószínűséggel Szabolcs megyében kell kutatnunk, ahol a család talán már az első betelepüléstől (honfoglalás), de a 13. század elejétől bizonyosan birtokos volt. A 'kál' szó régen nagyot, a 'kálló' pedig gyülekezőhelyet jelentett, utóbbit a 'elkallódik' szavunk is őrzi. (A 'kall' ige eredete bizonytalan.) A 'kalló' a kallómalomra utal, amely szövetanyagokat nedvesen tömörítő vízimalom volt. (Sokáig Nagykállóban volt a környék legnagyobb kallómalma, a település neve erre utal). Vélelmezhető tehát, hogy ezek a kifejezések (vagy valamelyik közülük) előbb helynevekben, majd a Kállay család nevében jelentek meg. (Létezik azonban ennél sokkal merészebb magyarázat is a magyar földrajzi (és ennek alapján család-) nevekben megjelenő 'kál' és 'káld' szavak eredetére: Badiny Jós Ferenc szerint ezek mind a kháldeus (sumer) hagyományra utalnak, amelynek a magyarság több ezer éven át örököse és őrzője volt,[1] bár a kháldeusok és a sumerek közel sem azonosak.
A Kállay (illetve Kallai és Kallaj) név használata a XVII. században vált általánossá, előtte a család tagjai Kállói, Lökös, Semjéni nevekkel szerepelnek váltakozva különféle iratokban.
Érdekesség, hogy a család eredeti, nemzetségbeli neve (Balog-Semjén) szintén megőrződött Kállósemjén település nevében, ami önmagában is jelzi a Kállay család ősi jelenlétét és birtokosságát a környéken.
Története
A család oklevelekből ismert legrégibb őse Ubul de genere Bolok Simian (Balog-Semjén), aki II. András király korában élt. Ubulnak három fia volt: I. Gergely, I. Mihály és Egyed.[2]
1224-ben II. András király I. Gergely és István ispánoknak, továbbá ezek testvéreinek horvátországi birtokot - mely az oklevél szerint a Kerka (Corca) vizétől a tengerig terjed - adományozott.
1251-ben IV. Béla király a tatárjáráskor neki nyújtott tengerparti menedékért és egyéb szolgálatokért cserébe István fiait megerősítette horvátországi birtokaik tulajdonában. (Erre azért is volt szükség, mert az eredeti adományozó oklevél időközben elveszett.)
1271-ben V. István király I. Mihályt megerősíti a Szabolcs megyei Nunkupul (Napkor) és Tuth (Guth) elnéptelenedett puszták birtokjogában, utalva arra, hogy e két birtokot már Mihály apja, Ubul megkapta adományként II. András királytól Egyed nevű rokonának a Kálmán herceg ruténok ellen vezetett hadjáratában bekövetkezett haláláért.
1290-ben IV. László király Simon Mitzbán fiaitól elvette a leleszi monostor fölötti kegyúri jogot, s azt I. Mihály fiainak: I. Istvánnak és Pálnak adományozta.
1325-ben osztoznak meg birtokaikon II. Mihály, I. István és László testvérek Egyednek, Szabolcs vármegye főispánjának fiával Iván mesterrel, s ekkor II. Mihály Kér, Panyola, Nagy-Semjén, Szent-Mihály, Napkor, Béltek, Thivadarthuk nevű helységekben kap részbirtokot.
A család Szabolcs megyéből Szatmár, Bereg, Bihar, Zaránd (ma: Arad) és Fejér vármegyékbe ágazott szét.
Az 1840-es években a család tagjainak kezén 144 ezer hold (1200 négyszögöles holdban számolva) föld volt, ami azonban különböző hitelügyletek fedezeteként nagyrészt elúszott.[3]
A család fontosabb tagjai
- Kállay Pál (15. század) Mátyás király kamarása, Jajca ostrománál és más csatákban tanúsított vitézsége jutalmául Mezőtúr birtokjogát kapta a királytól.
- Nyirkállai Tamás (15. század), királyi jegyző, 268 levélből álló kötetben megírta a Mátyás uralkodása alatti kancelláriai gyakorlatot.
- Kiskállói Vitéz János (IX. János), 1522-ben Báthori István nádor szörényi bánná nevezte ki, Tomori Pállal harcolt Ferhád pasa ellen, a mohácsi ütközetben is részt vett, később Szapolyai János király híve lett.
- Kállay János (XI.) az erőszakolt rekatolizálásnak ellenáll, nagybátyja, Segnyey Miklós hajdú csapataihoz csatlakozva (1604) kitünteti magát a Kassát körülzáró császári haderő Eperjesig történt megfutamításában, ezért Bocskai Istvántól Simándi Eötvös előnévvel 1606-ban ismételten nemesi oklevelet kap. (Az előnév utal rá, hogy tanult ötvösmester volt.) Tőle származik a református vallású Simándi Eötvös Kállay ág. Több fia született, de csak Jánostól és Györgytől vannak ma is élő ivadékai.
- Kállay Zsuzsanna (17. század) Kemény János erdélyi fejedelem felesége
- Kállay János (XII.) 1690, 1701 (1. Gál Magdolna, 2. Perényi Bora) – tőle származik az Orosi ág.
- Kállay Ferenc (IV.) 1690 – tőle származik a Napkori ág.
- Kállay János (XIII.) (Panyola, 1735 – Biri, 1810) 1770-ben császári kamarássá nevezik ki, és Mária Terézia grófi címet adományoz neki. Miután gyermektelenül hunyt el, a grófi cím nem öröklődött tovább a családban.[4]
- Kállay György (Kállósemjén, 1752 – Eger, 1821) egri kanonok és albei prépost
- Kállay Miklós (Kállósemjén, 1754 – Kálló, 1820) szabolcsi alispán, országgyűlési követ. Az 1807. évi budai országgyűlésen a Ludoviceum céljaira tízezer forintot adományozott.
- Kállay Péter (1764–1837) császári és királyi kamarás. Mezőtúron ő építette a mai Túri Fazekas Múzeumnak helyet adó klasszicizáló épületet.
- Kállay Ignác (Oros, 1774 – Oros, 1823) Békés vármegye levéltárnoka, az orosi Kállay (később Dessewffy) kastély építtetője
- Kállay István (? – Pest, 1845) királyi udvari tanácsos, csanádi főispán
- Kállay Ferenc (Debrecen, 1790 – Buda, 1861) művelődéstörténész, nyelvtörténész, a magyar őstörténeti kutatás egyik megalapozója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
- Kállay Menyhért (1795–1858) főszolgabíró, majd szabolcsi alispán 1844–48-ban
- Kállay Emánuel (1814–1886) Szabolcs vármegye hadi-főpénztárnoka, 1848–49-ben nemzetőri őrnagy. Fontos szerepet vállalt az 1859-es Garibaldi-féle betörést elősegítő titkos szervezkedésekben.
- Kállay Ödön (Napkor, 1815 – Kiscsere, 1879) szabolcsi főszolgabíró, 1848-49-ben Székesfehérváron, majd Komáromban kormánybiztos. Kötél általi halálra és vagyonelkobzásra ítélték, de kegyelmet kapott.
- Kállay Béni (Pest, 1839 – Bécs, 1903) politikus, történész, az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, Bosznia kormányzója
- Kállay András (Napkor, 1839 – Nyíregyháza, 1921) főispán, író, Kállay Miklós miniszterelnök apja
- Kállay Albert (Kállósemjén, 1843 – Szeged, 1922) szegedi, hódmezővásárhelyi és szabadkai főispán. Nevéhez főződik az 1879-es szegedi árvíz utáni helyreállítás irányítása. 1893-ban a király a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki.
- Dr. Kállay Rudolf (Kiscsere, 1853 – Nyíregyháza, 1920) sebész, főorvos, a nyíregyházi Erzsébet Közkórház első igazgatója, a később róla elnevezett orvosi szakkönyvtár alapítója. Lánya, Helén, 1914-ben feleségül ment Kállay Miklóshoz, a későbbi miniszterelnökhöz.
- Dr. Kállay Zoltán (Kiscsere, 1856 – ?, 1914) jogi doktor, Heves vármegye főispánja, országgyűlési képviselő
- Kállay Tamás (Nagyhalász, 1876 – Budapest, 1963) politikus, országgyűlési képviselő, Kállay Miklós miniszterelnök bátyja
- Kállay Ödön (Komárom, 1879 – Szőny, 1960) Szőny jegyzője és történetírója
- Kállay Tibor (Budapest, 1881 – Budapest, 1964) országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter, a Felszámoló Hivatal elnöke (a hivatal végezte a Monarchia felbomlása utáni az utódállamok pénzügyi szétválasztását, a szanálást)
- Kállay Elemér (Napkor, 1882 – Budapest, 1974) író
- Kállay Miklós (Eger, 1885 – Balatonfüred, 1955) író, műfordító
- Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887 – New York, 1967) politikus, miniszterelnök
- Kállay Kálmán (Pozsony, 1890 – Debrecen, 1959) református lelkész, egyetemi tanár, sémi filológus, 1941–42-ben a Debreceni Egyetem rektora. Közreműködött a Károlyi-féle bibliafordítás átdolgozásában, Czeglédy Sándorral és Hamar Istvánnal közösen írta a Bibliai Lexikont (Budapest, 1931)
- Kállay Kornél (Békéscsaba, 1907 – Budapest, 1973) mezőgazdasági mérnök, 1936–38-ban a Szarvasi Mezőgazdasági Tanintézet tangazdaságának vezetője, a nagyüzemi rizstermesztés egyik hazai úttörője, (leányági unokája Fábry Kornél (1972–) katolikus püspök)
- Kállay Emil (1929 – 2018) piarista szerzetes, tartományfőnök
- Dr. Kállay Kristóf (Nyíregyháza, 1916 – Budapest, 2006) diplomata, vatikáni nagykövet, máltai lovag
- Kállay István (Budapest, 1942) jogtörténész, a győri Széchenyi István Egyetem docense
- Kállay Tamás (Budapest, 1943), mezőgazdasági kandidátus, a tárolásbiológia szakértője.
- Kállay Dusán (Pozsony, 1948) grafikus, illusztrátor, 1988-ban Andersen-díjas
- Kállay Katalin modell, exmanöken, fia Kállay-Saunders András (New York, 1985 –) amerikai–magyar énekes, előadó, producer és zeneszerző
- Dr. Kállay Miklós (Újpest, 1949) mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Bor Akadémia elnöke
- Kállay Géza (1959–2017) irodalomtörténész
- Kállay Patrícia (1950) apja: Kállay István Gábor
Rokon családok:
- Gergely ágán Kállay Annától származik (1370) a Biry család
- Kállay Lőrinc lányától a Jármy család
Kastélyaik
Jegyzetek
- ↑ Badiny Jós Ferenc: A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus-vallása (Ősi Örökség Alapítvány, Budapest, 1999)
- ↑ A keresztnevek gyakori ismétlődése miatt hagyományosan sorszámmal különböztetik meg a családtagokat a történeti és genealógiai munkákban.
- ↑ Kövér György: Hitelkonverziók - A nagykállói Kállay-család hitelügyei a [[19. század]] közepén. . (Hozzáférés: 2012. március 10.)
- ↑ Kempelen Béla. Magyar főrangú családok. Budapest: szerző saját kiadása, 268. o. (1931)
Források
- A nagykállói Kállay-család levéltára I.-II. (Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság, Budapest, 1943)
- Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai - Szatmár vármegye (Budapest, 1908)
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- Hanusz Árpád, Almássy Katalin, Németh Péter, Takács Péter, Lakatos Sarolta és Bodnár Zsuzsanna: Kállósemjén - A település és a Kállayak (Száz magyar falu könyvesháza, Budapest, 1996)
- Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században[halott link] (SzSzBLÉ XVII. 2006, 303–326. o.)
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar Országos Levéltár adatbázisa
- kallay-saunders-andras-anyja-kallay-katalin
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.