A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Vállaj | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Mátészalkai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vilmos István (független)[1] | ||
Irányítószám | 4351 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 904 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 51,46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 22° 22′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 22° 22′ 56″ | |||
Vállaj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vállaj témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vállaj (németül: Wallei) község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Fekvése
A vármegye kelet-délkeleti szegletében fekszik, a Kraszna folyó mentén, közvetlenül az Ecsedi-láp egykori területe mellett. Határszéle keleten és délen, összesen több mint 13 kilométer hosszan egybeesik a magyar-román államhatárral. A térség fontosabb települései közül Nyírbátortól 25, Fábiánházától 9, Nagyecsedtől pedig 11 kilométerre található.
A határ magyar oldalán csak két települési szomszédja van: észak felől Mérk, nyugat felől pedig Terem. A határ túloldalán a legközelebbi települések: kelet felől Börvely (Berveni), dél felől Csanálos (Urziceni), délnyugat felől pedig Csanáloserdő (Urziceni-Pădure). A legközelebbi nagyobb város a 11 kilométerre délkeletre fekvő Nagykároly (Carei).
Különálló településrésze a keleti határszéle közelében Ágerdőmajor.
Megközelítése
Nyírbátor felől a 4915-ös, Mátészalka felől a 4918-as úton érhető el, előbbin határátkelőhelye is van Csanálos-Nagykároly felé. Ágerdőmajor csak önkormányzati úton érhető el a településközpont felől.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal, de a vasútnak, a korábbi Ágerdőmajor megállóhely bezárása óta nincs megállási pontja a településen, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Tiborszállás megállóhely kínálja, mintegy 8 kilométerre északra.
Nevének eredete
Neve személynév eredetű. Feltehetőleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással.
Története
Vállaj neve a 13. században tűnik fel a Kusalyi Jakcs család tagjainak birtokaként. 1335-ben már a Gutkeled nemzetségbeliek birtokaként szerepel az oklevelekben Vale alakban. 1354-ben a Gutkeled nemzetségbeliek sárvári monostorához tartozott.
1423-ban a Báthoriak nyernek rá királyi adományt, s így az ecsedi uradalom része lett, annak sorsában osztozott. A falu 1746-tól 1945-ig a gróf Károlyiak nagykárolyi uradalmához tartozott.
Vállaj történetének külön fejezetét jelenti a német anyanyelvűek betelepítése. Ennek előzményét az ország, s a legtöbbet szenvedő Szatmár vármegye akkori állapotában kell keresnünk: A 16. század, 17. századnak és a 18. század elejének török és Habsburg-ellenes harcai miatt, a gyakori járványok, árvizek, a szárazság és az ezek nyomában fellépő éhínség miatt Szatmár vármegye jelentős részén megfogyatkozott a munkaerőt jelentő jobbágylakosság létszáma. 1712-ben például Csanálos, Fény és Vállaj is rövidebb ideig lakatlanok voltak. A vidék földesura, gróf Károlyi Sándor már 1712-ben kérvényt nyújtott be a bécsi udvarhoz, hogy német telepeseket hozzon birtokára. Az első csoport a Duna és a Bodeni-tó közt elterülő ún. felsősváb (Oberschwaben) területekről 1712. július 14-én érkezett Nagykárolyba. Itt és a közeli falvakban 300 család (kb. 1400 fő telepedett le. Gróf Károlyi Sándor a nagykárolyi uradalomban hat sváb telepet hozott létre. Ezek: Nagykároly, Csanálos, Mezőfény, Nagymajtény, Kaplony és Mezőpetri. A betelepítést fia Ferenc, majd unokája Antal folytatta, egészen a 19. század végéig.
Vállaj sváb betelepítése Károlyi Ferenc korában, 1747 tavaszán kezdődhetett. Az idetelepülők zöme azonban más magyarországi falvakból érkezett, s csak elszórtan az anyaországból.
A község határában található még Ágerdő. A telekhely neve 1430-ban tűnik fel, ekkor egy Börvely határában fekvő erdőt hívnak így. Az Ágerdő név ma egy dűlőt és egy tanyai települést jelöl, Vállaj keleti határában, közel a román területen levő Börvelyhez.
1950 és 1955 között Vállaj Mérkkel volt egyesítve Mérkvállaj néven, a vállajiak kérésére azonban az egyesítés megszűnt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Révész Antal (független)[3]
- 1994–1998: Révész Antal (független német kisebbségi)[4]
- 1998–2002: Révész Antal (független német kisebbségi)[5]
- 2002–2006: Révész Antal (független német kisebbségi)[6]
- 2006–2010: Vilmos István (független)[7]
- 2010–2014: Vilmos István (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Vilmos István (független)[9]
- 2019-től: Vilmos István (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 965 | 1025 | 1120 | 1212 | 906 | 904 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 61%-a magyar, 39%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 46,4% németnek, 2,1% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,3%, református 12%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 1,2% (16,3% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 18,1% németnek, 4,7% románnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak és szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,2% volt római katolikus, 16,3% református, 2,9% görög katolikus, 2% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 2,3% felekezeten kívüli (25,7% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
Vállaj nevezetességei:
- csűrök
- római katolikus templom, amelyet Foerk Ernő tervezett, 1918-ra készült el
- tó
- temetőkápolna
- első és második világháborús hősi emlékművek, málenkijrobot-emlékmű és Becsky Sándor emlékműve
Híres szülöttei
- Fodor István, az Ericsson Magyarország exelnöke, az egykori Bölcsek Tanácsának tagja, a BKK Zrt. igazgatóságának volt elnöke
- Danku Csaba, jogász, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese (2013-2014), 2014 és 2022 között helyettes államtitkár
Galéria
-
A málenkij robot emlékműve
-
A tó a szigettel
-
Horgásztó
-
Cifracsűr
-
A templom légifotója
-
A római katolikus templom belső tere
Jegyzetek
- ↑ a b Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Vállaj Helységnévtár
- ↑ Vállaj Helységnévtár
További információk
- Vállaj önkormányzatának honlapja
- Vállaj az utazom.com honlapján
- Kardos Dezső: Vállaj község története Kiadta: Vállaj Önkormányzata, 2000. ISBN 9630062704
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.