A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Gödöllői járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Pest vármegye |
Járási székhely | Gödöllő |
Települések száma | 15 |
városok | 6 |
Népesség | |
Teljes népesség | 160 239 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 312 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 449,66 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Gödöllői járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Gödöllői járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Gödöllő. Területe 449,66 km², népessége 140 205 fő, népsűrűsége pedig 312 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én hat város és kilenc község tartozott hozzá.
A Gödöllői járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest vármegyéhez tartozott, székhelye végig Gödöllő volt. Ezen a néven 1898-tól működött az addigi Váci alsó járás átnevezése után, melynek állandó székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta Gödöllő volt.
Települései
Település | Rang (2013. július 15.) |
Közös hivatal | Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Gödöllő | járásszékhely város | Gödöllői | 32 792 |
61,92
| |
Isaszeg | város | Gödöllői | 11 210 |
54,84
| |
Kerepes | város | Gödöllői | 9 943 |
24,08
| |
Kistarcsa | város | Gödöllői | 12 046 |
11,02
| |
Pécel | város | Gödöllői | 15 123 |
43,63
| |
Veresegyház | város | Veresegyházi | 16 333 |
28,56
| |
Csömör | nagyközség | Gödöllői | 9 077 |
22,7
| |
Mogyoród | nagyközség | Dunakeszi | 6 375 |
34,48
| |
Valkó | nagyközség | Gödöllői | 2 427 |
37,59
| |
Dány | község | Gödöllői | 4 424 |
43,01
| |
Erdőkertes | község | Veresegyházi | 7 505 |
5,75
| |
Nagytarcsa | község | Gödöllői | 3 883 |
12,14
| |
Szada | nagyközség | Gödöllői | 4 675 |
16,72
| |
Vácszentlászló | község | Gödöllői | 2 040 |
29,87
| |
Zsámbok | község | Gödöllői | 2 352 |
23,35
|
Története
A Gödöllői járás elődje a 19. század közepén az addigi Váci járás feldarabolásával létrejött Váci alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Gödöllő volt a székhelye.
A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Ezek egyikét, az Aszódi járást 1912-ben a Gödöllői járás északkeleti részéből alakították ki, kiegészítve néhány községgel a Váci járásból. Az 1920-as és 30-as években több, a formálódó Nagy-Budapesthez tartozó községet átsoroltak az 1922-ben létrejött Központi járáshoz – egy részüket csak átmenetileg, néhány évre –, majd ezeket 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták.
Az 1950-es megyerendezés során a Gödöllői járás Pest megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette a járást. 1965-ben Gödöllő várossá alakulva kivált a járásból, viszont a megszűnő Aszódi járás szinte valamennyi községe és két további a Váci járásból is ide került. 1970-ben az 1965-ben az Aszódi járástól idecsatolt községek egyike átkerült a Váci járásba. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.
1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Gödöllői járás helyét ugyanazon területtel a Gödöllői városkörnyék vette át.
Községei 1898 és 1983 között
Az alábbi táblázat felsorolja a Gödöllői járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
Község | Mikortól | Honnan | Meddig | Hova |
---|---|---|---|---|
Aszód | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Aszód | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Bag | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Bag | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Boldog | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Cinkota | 1898 | Váci alsó járásból | 1936 | Központi járáshoz |
Csömör | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Dány | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Domony | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Domony | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Erdőkertes | 1965 | Váci járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Galgagyörk | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Galgagyörk | 1965 | Aszódi járásból | 1970 | Váci járáshoz |
Galgahévíz | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Galgahévíz | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Galgamácsa | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Galgamácsa | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Gödöllő | 1898 | Váci alsó járásból | 1965 | várossá alakult |
Hévízgyörk | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Hévízgyörk | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Iklad | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Iklad | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Isaszeg | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Kartal | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Kartal | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Kerepes | 1898 | Váci alsó járásból | 1978 | Kistarcsával egyesült Kerepestarcsa néven |
Kerepestarcsa | 1978 | Kerepes és Kistarcsa egyesülése | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Kistarcsa | 1898 | Váci alsó járásból | 1978 | Kerepessel egyesült Kerepestarcsa néven |
Mogyoród | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Nagytarcsa | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Pécel | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Rákoscsaba | 1898 | Váci alsó járásból | 1936 | Központi járáshoz |
Rákoscsaba | 1939 | Központi járásból | 1949 | Budapesthez csatolták |
Rákoshegy | 1898 | Váci alsó járásból | 1924 | Központi járáshoz |
Rákoskeresztúr | 1898 | Váci alsó járásból | 1936 | Központi járáshoz |
Rákoskeresztúr | 1939 | Központi járásból | 1949 | Budapesthez csatolták |
Rákosliget | 1898 | Váci alsó járásból | 1936 | Központi járáshoz |
Rákosliget | 1939 | Központi járásból | 1949 | Budapesthez csatolták |
Rákosszentmihály | 1898 | Váci alsó járásból | 1924 | Központi járáshoz |
Sashalom | 1898 | Váci alsó járásból | 1924 | Központi járáshoz |
Szada | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Tura | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Tura | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Vácegres | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Váckisújfalu | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Vácszentlászló | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Valkó | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Veresegyház | 1965 | Váci járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Verseg | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
Verseg | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Zsámbok | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Történeti adatai
1910-ben területe 790 km², népessége pedig mintegy 92 ezer fő volt. Megszűnése előtt, 1983 végén területe 759 km², népessége pedig mintegy 108 ezer fő volt.
Jegyzetek
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
Források
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.