A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Veresegyház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gödöllői | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Cserháti Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 2112 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 20 783 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 613,87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″ | |||
Veresegyház weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Fekvése
A községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) Budapestől 30 km-re északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Sződ–Rákos-patak széles völgyében terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében. A várost déli irányból a mogyoródi Gyertyános és a Fóti-Somlyó, nyugatról a csomádi Magas-hegy, keletről a 345 méter magas Margita, valamint a Bódis-hegy határolja. Északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavait a Mogyoród és Gödöllő között fakadó Püspök-forrásból eredő Sződ–Rákos-patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.
A közvetlenül határos települések: észak felől Őrbottyán, északkelet felől Erdőkertes és Vácegres, kelet felől Domony, délkelet felől Gödöllő és Szada, délnyugat felől Mogyoród, nyugat felől pedig Csomád.
Közlekedés
A térség két forgalmas útvonala, a Budapesttől Fóton át egészen Galgamácsáig húzódó 2102-es, illetve a Vác térségét Gödöllővel összekötő 2104-es utak keresztezésében fekszik, ezek révén a környék minden fontosabb települése felől könnyen elérhető.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal szeli át, amelynek négy megállási pontja van a határai között: Ivacs megállóhely az Ivacsi-tó és a Pamut-tó között (a lakott terület délnyugati részén), Veresegyház vasútállomás (a központtól nem messze délre), Erdőkertes megállóhely (a keleti határszéle közelében, a névadó település legdélebbi házainak közelében, a 2102-es út vasúti keresztezése mellett) és Vicziántelep megállóhely (a lakott terület északi szélén). Külön kiszolgáló útja csak az állomásnak van, az a 2104-es útból kiágazó 21 311-es számú mellékúton érhető el.
Története
A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Egy 1430-as határjárás szerint közelében volt Sárfő puszta, a Sárfő-patak mellett.[3]
Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.
Neve
Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.
Közélete
Tanácselnökök | |||
---|---|---|---|
1965-1990 | Pásztor Béla | Hazafias Népfront | |
Polgármesterek | |||
1990–1994 | Pásztor Béla | független[4] | |
1994–1998 | független[5] | ||
1998–2002 | független[6] | ||
2002–2006 | független[7] | ||
2006–2010 | független[8] | ||
2010–2014 | független[9] | ||
2014–2019 | független[10] | ||
2019–2023 | független[11] | Hivataláról lemondott[12] | |
2023– | Cserháti Ferenc | független[13] | Időközi választás: 2023. május 21. |
Pásztor Béla több mint 57 éves, folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll. A többszörösen veterán településvezető 2023. február közepén jelentette be, hogy csaknem 60 évi szolgálati idő után leköszönt posztjáról,[12][14] ami miatt 2023. május 21-én időközi polgármester-választást kellett tartani a településen.
Népesség
Veresegyház lakónépessége a 2022-es népszámlálás alapján 20 764 fő.[15]
Veresegyház lakónépességének alakulása (fő)
|
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, románnak, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 5,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,8% volt római katolikus, 11,3% református, 1,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
- műemlék római katolikus templom: 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Jézus elé egy gyermeket hoznak.
- a plébánia műemlék épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Szűz Mária, Szent János evangélista és Mária Magdolna.
- római katolikus temető: 1806 és 1849 közötti vörös márvány sírkövek
- református templom: 1786-ban épült, féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér.
- medve- és farkasmenhely, múzeumvasút és bányászati gyűjtemény
- Veresegyházi Termálfürdő
- Veres 1 Színház, Mézesvölgyi Nyár szabadtéri színházi fesztivál
- Szentlélek római katolikus templom 2016-ban épült, főként helyi összefogással[18]
- Veresegyházi múzeumvasút[19]
Képgaléria
-
Az új városháza
-
Kálvin téri Református Templom és Általános Iskola
-
Fabríczius József Általános Iskola (felső tagozat)
-
Fabríczius József Általános Iskola (Mézesvölgyi iskola / alsó tagozat)
-
A település új katolikus temploma, a Szentlélek-templom
-
Árpád-házi Szent Erzsébet templom
-
Veresegyházi Városi Múzeum
-
A Csokonai utcai egykori Anna gőzmalom műemlék épülete a vasút mellett
-
Vasútállomás a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon
-
Műemlék kőkereszt
-
A Sződ-Rákos-patak vízének felduzzasztásával kialakított Öreg-tó (Malom-tó), Ivacsi-tó és Pamut-tó népszerű a helyiek körében
-
Veresegyház belterületi szántói
Testvérvárosai
Kulturális kapcsolatot ápol [20]20">szerkesztés
Szlovákiában: Sáró, Nyitra, Ipolyság, Pozba, Ipolybalog, Párkány, Léva, Köbölkút, Ipolyszakállos, Ipolypásztó, Kürt, Szete, Lukanénye, Lontó, Ipolybél, Ipolynyék, Kisölved, Ipolynagyfalu, Zseliz, Béla, Bény
Romániában: Korond, Farkaslaka
Szerbiában: Kishegyes, Bácsfeketehegy
Szakmai kapcsolattartás[20]szerkesztés
Kínában: Xianning
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)23pválidők
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Horváth Lajos 1976: Falvak hajdani sorsa III. Mitől puszta a puszta? Pest Megyi Hírlap 1976. június 6.
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ a b 58 év után lemond Veresegyház polgármestere, de már kinézte az utódját (magyar nyelven). telex, 2023. február 17. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ Veresegyház települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 2023. május 21. (Hozzáférés: 2023. május 21.)
- ↑ Távozik a magyar polgármester, aki 58 évig vezette a települését (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ Népszámlálás 2022 végleges adatok. (Hozzáférés: 2022. november 23.)
- ↑ Veresegyház Helységnévtár
- ↑ Veresegyház Helységnévtár
- ↑ Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
- ↑ Veresegyház, Medveotthon: Múzeumvasút (magyar nyelven). medveotthon.hu. (Hozzáférés: 2023. november 23.)
- ↑ a b Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)
Forrásokszerkesztés
- Lea-Katharina Steller (Virághalmy Lea): Veresegyház (2005 január 26. In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (a Helytörténeti Műhely előadássorozata, 2004 december)
- Horváth Lajos: Veresegyház. Helytörténet és községrajz. Veresegyház, 1977. 251 p.
További információkszerkesztés
- Veresegyház Önkormányzatának honlapja
- Veresegyház Város Önkormányzatának hivatalos facebook oldala
- Veresegyház Római Katolikus Egyházközség honlapja
- Veresegyház az utazom.com honlapján
- Élni Veresegyházon Egyesület honlapja Archiválva 2015. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Veresegyház várossá nyilvánításának 10 éves évfordulója kapcsán készült dokumentumfilm
- ZENELIGET Alapítványi Óvoda és Családi Napközi - óvodás és bölcsődés gyerekek részére Archiválva 2015. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Veresegyház műemlékei
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.