Dunakeszi
Városháza
Dunakeszi címere Dunakeszi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Dunakeszi
Jogállás	város
Polgármester	Dióssi Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző	Nagyné Dr. Spiegelhalter Renáta
Irányítószám	2120
Körzethívószám	27
Testvértelepülései	Lista Székelykeresztúr Casalgrande Ószandec
Népesség
Teljes népesség	43 061 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	1400,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 19° 08′ 17″47.629722222222, 19.13805555555647.629722°N 19.138056°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 19° 08′ 17″47.629722222222, 19.13805555555647.629722°N 19.138056°E
Dunakeszi Pozíció Pest vármegye térképén
Dunakeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakeszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dunakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Dunakeszi járás székhelye. A megye második legnépesebb települése Érd után. A Duna túloldalán elhelyezkedő Budakalász várossal megosztva a „Dunakanyar kapuja”-ként is emlegetik.

Fekvése

Földrajza

Dunakeszi város a Duna bal partján, Budapesttől mintegy 15 kilométerre északra helyezkedik el. Földrajzi koordinátái: északi szélesség 47. fok 38. perc és keleti hosszúság 19. fok 8. perc. Dunakeszi az Alföld Duna menti síkság nevű középtájához tartozik, azon belül nagy része a Pesti-hordalékkúpsíkság, kisebb része a Vác–Pesti-Duna-völgy kistájak területén fekszik. Dunakeszi Budapesttel, Fóttal, Göddel és a Szentendrei-szigeten a Szigetmonostorhoz tartozó Horánnyal határos. Földrajzi helyzetéből adódóan a „főváros, illetve Pest északi kapuja”, és egyben a „Dunakanyar kapuja” is.^[3]

Domborzat

Dunakeszi területének nagy része 100 és 160 m közötti tengerszint feletti magasságon helyezkedik el. A Duna mentén, a Vác-Pesti-Duna-völgyhöz tartozó terület a legalacsonyabb, amely enyhén hullámos felszínű síkság. Itt az alacsony- és a magasártér átlagosan 3, illetve 6 méterrel magasabb a Duna 0-pontjánál, és a felszíni formák döntő többségét a folyóvíz romboló (eróziós) és építő, felhalmozó (akkumulációs) tevékenysége alakította ki. A Pesti-hordalékkúpsíksághoz tartozó terület magasabb helyzetű, a Duna I. és II. hordalékteraszain alakult ki, kelet felé lépcsőzetesen emelkedik a magasabb teraszok irányába. A nagyjából észak-déli irányú teraszsáv felszíne a Dunába torkolló kis vízfolyások, a lejtőmozgások és a szél felszínformáló hatása miatt völgyekkel tagolt síksággá alakult.^[3]

Vízrajz

A Duna, amely a Volga után Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója, Dunakeszi nyugati határát alkotja. A Szentendrei-szigetnél két ágra szakadt Duna nagy-dunai medrének szélessége Dunakeszinél 500–600 m, vízmélysége a parttól 50–100 m távolságban meghaladja a 2,5 métert. Pontosabb adatok a közelben Budapestnél ismertek, ahol a legnagyobb vízmélység 3 és 10 m közötti, és a vízmélység növekedésével növekvő vízsebesség átlagosan 0,5 m/s, de árvízkor a 2,5 m/s értéket is elérheti. A Duna vízállása, illetve a medrében lefolyó vízmennyiség a csapadékviszonyoknak megfelelően változik. Az Alpokban lehulló csapadék és a hóolvadás miatt évente két árvíz jelentkezik, az egyik a tavaszi jeges árvíz, a másik a kora nyári zöldár. Az árvizek elleni védelmet a folyó mentén épült gátak és a hajózást is elősegítő korábbi mederkotrások biztosítják. A Duna jelenlegi ártere Dunakeszinél kb. 101–102 m tengerszint feletti magasságban van.

Dunakeszi és környezete területén a felszín kelet–nyugati irányú lejtése miatt a kisebb vízfolyások a Gödöllői-dombság felől a Duna völgye felé haladnak. A város déli határánál folyik a Mogyoródi-patak, amely dél felől a Csömöri-patak, észak felől a csatornává alakított Óceán-árok vizét összegyűjtve Újpestnél torkollik a Szilas-patakba, utóbbi végül a Dunába ömlik. A Duna-part menti sávban a folyót több kelet–nyugati irányú rövid kisvízfolyás, vízkiszivárgás éri el, amelyek közül csak a legnagyobbaknak van nevük: a város északi határában a Malom-árokban folyik a Nagycsurgó és a révátkeléstől kissé északra található a Kiscsurgó. Ilyen vízkiszivárgások lépnek ki például a 2-es főúttól a Duna felé eső részen, az ún. Vizes kertek területén is.

Az állóvizeket a Szabadságligettől, azaz Dunakeszi-Alsótól nyugatra elhelyezkedő kis lápi tavacskák, valamint a tőzeg- és kavicsbányászat során létrejött mesterséges tavak képviselik (Tőzegtavak, Kavicsbánya-tó, Barrakuda-tó). Jelenleg a Tőzegtavakat a Dunakeszi Tőzegtó Sporthorgász Egyesület, a Kavicsbánya-tavat és a Barrakuda-tavat a Dunamenti Sporthorgász Egyesület használja és kezeli.

A talajvízszint a Duna mentén a felszín közelében, 1 m mélység felett húzódik. Kelet felé a felszín emelkedése miatt egyre mélyebb a helyzete. Így a Dunától 100-200 méterre 1–4  m, 600-700 méterre 4–8 m, majd tovább növekszik, és a legmagasabban fekvő helyeken a 30 métert is meghaladja. A talajvíz keletről nyugat felé áramlik, átlagos áramlási sebessége 200 m/év. A felszín alatt változó mélységben, a vízzáró rétegek alatt rétegvíztestek húzódnak, amelyekből 40–50 m mély artézi kutakkal hozzák felszínre a vizet.^[4]

Éghajlat

Dunakeszi éghajlata mérsékelten meleg–száraz. Az évi középhőmérséklet 9-10 °C között változik, az évi átlagos csapadékmennyiség 500–550 mm, a napfénytartam kb. 1920-1940 óra/év az 1971 és 2000 között mért adatok alapján. Az uralkodó szélirány északnyugatias, de a déli és az észak-északkeleti szelek sem ritkák. Az átlagos szélsebesség 2-2,5 m/s, ami más hazai területekhez képest kis érték. Ritkán fordul elő 6 m/s-nál nagyobb sebességű, erős szél. A párolgás mértéke meghaladja a csapadék mennyiségét. A Duna közelsége miatt a levegő páratartalma viszonylag nagy, ezért gyakori a ködképződés.^[5]

Talajok

A terület talajtani adottságait az éghajlat mellett nagyrészt a felszín közelében elhelyezkedő talajképző kőzetek határozzák meg, amelyeket főként futóhomok, és folyóvízi homokos, kavicsos üledékek alkotnak. Ezért Dunakeszi területén a humuszos homoktalaj a legelterjedtebb. Ennek vízelnyelő és vízvezető képessége igen nagy, illetve nagy, vízraktározó képessége gyenge, vagy közepes, szervesanyagkészlete mindössze 50-100 tonna/hektár, vagy annál kevesebb, ami miatt gyenge a termőképessége. Nagy területet borít réti öntéstalaj is, elsősorban a Duna menti sávban. Helyenként kissé termékenyebb, gyengén savanyú barna erdőtalaj, barnaföld és agyagbemosódásos barna erdőtalaj is képződött. A tőzegtavak környékén réti és lápos réti talajok alakultak ki. A talajok vastagsága általában meghaladja az egy métert.^[6]

Növény- és állatvilága

Bővebben: Dunakeszi növény- és állatvilága

Dunakeszinek a Pesti-hordalékkúpsíkságon található területein a nyílt homokpusztagyepek, homoki sztyepprétek, homoki tölgyesek és nyáras-borókások képezik a potenciális vegetációt, ezeknek azonban már csak kis töredéke maradt fenn. Helyükre főként fehér akácot (Robinia pseudoacacia) és erdei fenyőt (Pinus sylvestris) telepítettek. Homokpusztagyepeket csupán a repülőtéren és a lóversenypálya területén találhatunk. A Vác–Pesti-Duna-völgyhöz tartozó területen a potenciális növényzet az erdőssztyepp. A Duna partján vízhez kötött élőhelyek alakultak ki. Ma már az ártéren az eredeti bokorfűzeseknek, puhafa- és keményfaligeteknek csak kisebb maradványait találhatjuk meg.

A növénytermesztés terén a 19. század végén megkezdődött paradicsomtermesztést kell kiemelni, de egyéb, a homokos talajt kedvelő zöldség- és gyümölcsfajta termesztése is folyt (főleg kajszibarack). Mára azonban már sok a parlagon maradt termőföld.

A terület állatvilágát tekintve a Dunában élő állatok és halak jelentősek. Itt él a dunavirág nevű kérészfaj is. A vízimadarak közül a sirály, és télen a récefajok a legjellemzőbbek. A ligeterdők és rétek is sokféle állatnak nyújtanak lakhelyet, a különböző rovarok és madarak mellett például gyíkoknak, rókáknak, őzeknek, vadnyulaknak, ürgéknek és egereknek. A madarak közül pacsirta, fogoly, fürj, balkáni gerle és szarka is előfordul.

A természetes növényzet és állatvilág elterjedését a tájhasználat határozza meg. Jelenleg Dunakeszi területének csupán 12%-a gyepes, 5%-a erdő, illetve fásított, 7%-a kevés fával rendelkező zöldterület, 20%-a szántó, 1%-a gyümölcsös és 15%-án állattartással foglalkoznak.^[7]

Természetvédelmi területek

Bővebben: Dunakeszi természetvédelmi területei

Dunakeszin a természet megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű az a 181,64 hektár, amely az Európai Unió természetmegőrzési és madárvédelmi hálózatának részeként Natura 2000 területnek minősül. Ez a város területének 5,85%-át teszi ki. Ide tartozik a Duna medre és ártere a parti erdősávval, amelynek védelméről a város önkormányzata gondoskodik. Emellett a vizes területek jellegükből adódóan automatikusan országos jelentőségű „Ex lege” védett területek. Idetartozik az Óceán-árok déli lápterülete a Dunakeszi-tőzegtavakkal, és a Duna közelében megjelenő források. Helyi jelentőségű védett terület a Nemzeti Lóverseny Kft. alagi telepének kül- és belterülete, amelyen a természeti és művi értékek egyaránt védelmet élveznek. Az Országos Ökológiai Hálózat magterületéhez tartozik az Óceán-árok lápja, az alagi repülőtér és lóversenypálya, míg ökológiai folyosót alkotnak a Duna menti puhafás ligeterdő-maradványok, a város nyugati szélétől induló és a fővárosi ivóvízkutak védművéig tartó csatorna mentén a kisebb mocsarak, fűzligetmaradványok, a Duna víztere, a Mogyoródi-patak melletti és az Óceán-árok menti nádasok, kisebb gyepfoltok és a lápterület egy része. A Mechanikai Laboratórium kezelésében lévő 060 helyrajzi számú terület értékes élőhelyei, növény- és állatvilága révén szintén természetvédelmi oltalmat kapott.^[8]

Környezeti állapot és környezetvédelem

Bővebben: Dunakeszi környezete és Zöld Dunakeszi Program

Dunakeszin nincsen rendszeres levegőszennyezettség-mérés, csak a budapesti és váci mérőállomások adatai állnak rendelkezésre. Ezek alapján a dunakeszi levegő megfelelő/jó. Légszennyezést elsősorban az ipari tevékenységek, valamint a közúti forgalom okoznak.

Az önkormányzat kidolgozta a „Zöld Dunakeszi” programot, amelynek keretében számos rendelkezést hozott a lakott és azon kívüli települési környezet védelmére. Dunakeszinél – vélhetően – még jó minőségű a Duna vize, de mérőállomás nem működik a területén. A kisebb vízfolyások minőségéről nincs mérési adat, de valószínűleg szennyezettek.

Ritkán a bányák környezeti hatásának vizsgálatára is sor került. Dunakeszi területén több homokbánya haszonanyagának kitermelése után, a rekultiváció során, a bányák helyén hulladéklerakó létesült, ami környezetvédelmi problémákat okoz. Ezért a hulladékelhelyezés megkezdése előtt hatásvizsgálat, illetve környezetföldtani, mérnökgeológiai, esetleg hidrogeológiai vizsgálatok szükségesek.

Nagy gondot jelent azonban az illegális szemétlerakás, mivel a város vizet jól vezető homokkal fedett felszínén a lerakott hulladékból leszivárgó szennyezett vizek rövid idő alatt bejutnak a talajvízbe. Mivel Dunakeszi területén nemcsak saját ivóvizét biztosító, de a főváros vízbázisait jelentő kutak egy része is megtalálható, a megfelelő hulladékelhelyezés kiemelten fontos. A mezőőri szolgálat bevezetésével az illegális hulladéklerakás mennyisége csökkent. A városban szelektívhulladék-gyűjtés is folyik.

A város és a környező települések (Fót, Mogyoród, Göd, Csomád) szennyvizét a Dunakeszi Szennyvíztisztító Telep gyűjti be, ahol napi 10 000 m³ szennyvíz tisztítható meg, és a kibocsátott tisztított szennyvíz megfelel az elvárt határértéknek. Ennek ellenére problémát okoz, hogy a tisztított szennyvizet az Óceán-árokba vezetik, és hogy a kertekben még mindig sok műtrágyát használnak.^[9]

Címere

A város címere ekevas alakú. Középen ezüst – a Dunát jelképező – hullámvonallal kettéosztott, álló pajzs. Felső része kék alapszínű, benne a város védőszentje, Szent Mihály ezüst színben látható. A címer zöld, alsó mezejében levő lófej ezüst színben jelképezi a helység – Alag városrész – Európa hírű lósportját.

Politika

Bővebben: Dunakeszi politikatörténete

Polgármesterei

Jelenleg

• Dióssi Csaba (Fidesz-KDNP) – 2010 óta (2010–2014 között csak (Fidesz)^[1]

Korábban

• Kecskeméthy Géza (független) – 1996–2010
• Villási László (MSZP) – 1994–1996^[10]
• Dr. Örményi László (nem ismert) – 1990–1994^[11]