A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Ephoron virgo Olivier, 1791[1] | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavirág témájú kategóriát. |
A dunavirág (Ephoron virgo) a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág (Palingenia longicauda), amelynél azonban jóval kisebb méretű, mintegy három centiméteres. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.[2]
Jellemzői
Csak tiszta, oxigéndús vízben tud kifejlődni, emiatt a Dunán mintegy negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, egészen 2012-ig, amikor újra tömegesen jelentek meg.[3] Augusztus végén, szeptemberben rajzanak, este fél kilenc és tíz óra között, hagyományosan a folyóról visszaverődő fényt követve. Nem szokatlan egy helyen a 10-11 rajzás sem, míg a tiszavirág kétszer-háromszor rajzik. A nőstények a folyó sodrásával ellentétes irányban úgynevezett „kompenzációs repülést” hajtanak végre, végkimerülésig repülnek, majd a folyóba petéznek és elpusztulnak. A hímek a párzás után a felszínen pusztulnak el.[2]
A fényszennyezés a dunavirág millióinak petézés előtti pusztulását okozza, mivel a mesterséges fények a repülő nőstényeket magukhoz vonzzák, így azok a parton pusztulnak el.[2][3][4] Alternatív megoldásként az ELTE TTK Biológiai[5] és Fizikai Intézetének, valamint az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének[6] munkatársai egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, mely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a rovartömeg a folyót elhagyva a part menti, vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljön. A fénysorompó számos prototípusának tesztelése azt mutatja, hogy kisebb hidaknál eredményesen működik az elképzelés (2016-ban az Ipolyon és a Rábán is.[7]). Az első éles fénysorompó-rendszer kiépítése Tahitótfalunál várható 2019-ben.[8]
Jegyzetek
- ↑ Ephoron virgo. Fauna Europea. . (Hozzáférés: 2015. május 25.)
- ↑ a b c (2014) „A Duna virágai”. Élet és Tudomány 12, 364-365. o.
- ↑ a b Negyven év után újra virágzik a Duna. Origo, 2013. augusztus 24. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
- ↑ Több milliárd forintos természetvédelmi kárt előzhet meg egy akadémiai együttműködésben zajló kutatás. MTA, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
- ↑ ELTE, TTK – Biológiai Intézet. bio.elte.hu. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
- ↑ MTA ÖK Duna-kutató Intézet | MTA Ökológiai Kutatóközpont (magyar nyelven). www.okologia.mta.hu. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
- ↑ Fénysorompóval a kérészek védelméért
- ↑ „Rajzik a dunavirág”, www.elte.hu (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.) (magyar nyelvű)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.